A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság P.21552/2020/44. számú határozata megállapítás iránti per tárgyában. [13/1991. (XI. 26.) IM rendelet (Kr.) 28. § (1) bek.]

Kapcsolódó határozatok:

*Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság P.21552/2020/44.*, Kúria Gfv.30439/2022/15.

***********

A bíróság Bíróság

A felperes: felperes1

A felperes képviselője: ügyvéd1 ügyvéd

Az alperes: alperes2

Az alperes: alperes1

Az I.-II. r. alperes képviselője: dügyvéd2

A per tárgya: közokirat közokiratisága hiányának megállapítása

í t é l e t :

A bíróság megállapítja, hogy a közjegyző közjegyző által 2008. augusztus 11. napján a közjegyzői ügyszám ügyszám alatt készített közjegyzői okirat nem tekinthető közokiratnak.

A bíróság kötelezi az I. II. r. alperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessen meg a felperes részére 183.500.- (azaz: egyszáznyolcvanezer-ötszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet a törvényszékhez címezve, de a jelen bíróság előtt kell előterjeszteni elektronikus úton vagy - a bírósággal nem elektronikus úton kapcsolatot tartó fél esetén - papír alapon, 3 példányban.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a felek számára kötelező, ezért fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek (áttérés hiányában) a jogi képviseletet szükséges fenntartania; ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A fellebbezésben és a másodfokú eljárás során a keresetet, a viszontkeresetet és a beszámítást, illetve az ellenkérelmet megváltoztatni nem lehet, utólagos bizonyításnak nincs helye.

A fellebbezésben új tény állítására akkor kerülhet sor, ha az új tény a fél önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező fél tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna, illetve akkor terjeszthet elő új bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítási eszközt, ha az a fentiek szerinti tény bizonyítására, vagy a keresete, ellenkérelme alapjául korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál, feltéve, hogy az önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására vagy keletkezett. Kereset- és ellenkérelem-változtatásnak akkor van helye, ha az ezen ténnyel áll közvetlen okozati összefüggésben.

Ha az elsőfokú bíróság a felekkel előzetesen nem közölte az ítéletben hivatalból figyelembe vett tényt vagy a felektől eltérő jogszabály értelmezését, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérési szándékát, a fél a fellebbezésben, a csatlakozó fellebbezésben vagy a fellebbezési ellenkérelemben ezzel összefüggő kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos bizonyítást ajánlhat fel. Ha a másodfokú bíróság közöl a felekkel általa hivatalból észlelt tényt vagy a felektől és az elsőfokú bíróságtól is eltérő jogértelmezést, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét, a fél ezzel összefüggő kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos bizonyítást ajánlhat fel.

I n d o k o l á s :

[1] A felek között 2008. augusztus 11. napján, közjegyző közjegyző által a közjegyzői ügyszám közjegyzői ügyszám alatt közokiratba foglalt deviza alapú kölcsönszerződés jött létre.

[2] A közjegyzői okirat 10-es betűmérettel készült, s 8 és 1/2 oldal terjedelmű. A közjegyzői okirat bevezető része szerint azt közjegyző helyettes közjegyzőhelyettes készítette, a záró része szerint pedig az ügyfelek azt közjegyző helyettes előtt írták alá.

[3] A közjegyző aznap - a perbeli közokiratot is beleértve - 9 db kölcsönszerződést foglalt közjegyzői okiratba, amelyből 7 db-ban az egyik fél a II. r. alperes volt, a további 2-ben a bank. E mellett készített még egy kölcsönszerződést, továbbá egy tartozáselismerő nyilatkozatot is. A közjegyző részéről a szerződéskötés napján így 11 közjegyzői okirat szerkesztésére, felolvasására, ellenjegyzésére került sor.

[4] A szerződéskötés napja, 2008. augusztus 11.-e hétfői napra esett. Az okiratot szerkesztő közjegyzőnek az volt a munkaszervezési gyakorlata, hogy hétfői napokon rendszerint az bank2 által érintett banki kölcsönszerződések közjegyzői okiratban foglalását végezte.

[5] Ezeken a napokon a hitelező bank részéről eljáró képviselők általában a reggeli órákban érkeztek meg a közjegyzői irodába és egy külön - az ügyfelek részére rendelkezésre álló - tárgyalóteremben átolvasták, átnézték az aznapra előirányzott szerződéseket, majd azokat aláírták, s az ügyfeleket nem bevárva távoztak a közjegyzői irodából.

[6] Az bank2-vel szerződést kötő ügyfelek meghatározott időpontra érkeztek a közjegyző irodájába. Az okmány ellenőrzés után a közjegyző ismertette a kölcsönszerződés lényegét, elmagyarázta az okiratban foglaltakat és az ügyfelek által kívánt szükséges mértékben felolvasta a fontosabb részeket. A közjegyzői okiratok elejétől a végéig történő felolvasására azonban a közjegyző részéről nem került sor.

[7] Az I. II. r. alperes a szerződést 2012. augusztus 09. napján közjegyzői okiratba foglaltan felmondta.

[8] A felmondással esedékessé vált követelés érvényesítése iránt az bank3 engedményes kérelmére végrehajtási eljárás van folyamatban a felperessel szemben, amelynek az ügyszáma végrehajtói ügyszám

[9] A felperes keresetet terjesztett elő az I.-II. r alperessel szemben, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a fentiekben megjelölt közjegyzői okirat nem minősül közokiratnak. Előadta, hogy az okirat aláírására Debrecenben, a cím1 alatti közjegyzői irodában került sor.

[10] A bankfiókban értesítették az okirat aláírásának az időpontjáról, amely 2008. augusztus 11. napján volt. A megadott időpont előtt pár perccel érkezett az irodába, ahol a közjegyző még el volt foglalva más ügyfelekkel. Kb. 10 perc várakozás után közjegyző közjegyző behívta egy külön irodába, ellenőrizte a személyi okmányait, - ami kb. 5 percet vett igénybe - majd a szerződésből felolvasta a kölcsön összegét, a kamatot, a törlesztő összeget és a futamidőt. Az okirat többi részét nem olvasta fel.