13/1991. (XI. 26.) IM rendelet

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 183. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

(A Ktv. 9. §-ához)

1. § (1)[1] A közjegyző a közjegyzői irodában foglalkoztatott közjegyzői irodai ügyintézőt és az egyéb irodai alkalmazottat a munkaszerződés megkötésekor köteles titoktartásra kötelezni.

(2)[2] A munkaszerződés megkötése előtt az közjegyzői irodai ügyintézőt és az egyéb irodai alkalmazottat a titoktartási kötelezettség lényegéről és megszegésének következményeiről részletesen tájékoztatni kell, és az erről szóló okiratot a munkaszerződés mellett meg kell őrizni. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a titoktartási kötelezettség a munkaviszony megszűnése után fennmarad.

(3) E § a munkavégzésre irányuló megbízási szerződés alapján a közjegyzőnél tartósan vagy esetenként munkát végző megbízottra megfelelően irányadó.

(A Ktv. 10. §-ához)

2. §[3]

A KÖZJEGYZŐI SZOLGÁLAT KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

(a Ktv. 17. §-ához)[4]

2/A. §[5] A Ktv. szerinti pályaalkalmassági vizsgálatra a bírói pályaalkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat kezdeményezése iránti kérelemben a pályázónak nem kell megjelölnie, hogy mely közjegyzői állásra kiírt pályázathoz szükséges a vizsgálat elvégzése.

(A Ktv. 18. §-ához)

3. §[6] (1)[7] Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pályázati hirdetményt a Hivatalos Értesítőben teszi közzé, és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) megkeresése útján gondoskodik az országos kamara honlapján való közzétételéről is. A pályázat benyújtásának határideje a hirdetménynek a Hivatalos Értesítőben való közzétételét követő 30. nap. Ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő munkanapon jár le. A hirdetményben fel kell tüntetni

a) a pályázat útján betölteni kívánt közjegyzői álláshely megjelölését,

b) a közjegyzői kinevezéshez szükséges törvényi feltételeket és a kinevezést kizáró okokat,

c) a pályázathoz mellékelendő iratok körét és a Ktv. 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek igazolásának módját,

d) a pályázat benyújtásának módját és a pályázati határidőt, továbbá

e) azoknak a közjegyzői álláshelyhez tartozó illetékességi területen jelentős számban élő nemzetiségek által használt nyelveknek a megjelölését, amelyeknek - legalább középfokú komplex nyelvvizsgával igazolt - ismeretét a pályázó javára figyelembe kell venni.

(1a)[8] A közjegyzői álláshelyhez tartozó illetékességi területen jelentős számban élnek nemzetiséghez tartozók, ha a közjegyzői álláshelyhez tartozó illetékességi területen települési nemzetiségi önkormányzat működik.

(1b)[9] Ha a pályázó nem magyar felsőoktatási intézményben szerezte az okleveles jogász szakképzettségét, akkor a Kjtv. 17. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltétel fennállását államilag elismert, legalább középfokú komplex nyelvvizsga letételét igazoló dokumentum vagy annak hiteles másolata pályázathoz csatolásával igazolja.

(2)[10] A pályázatot ahhoz a területi kamarai elnökséghez kell benyújtani, amelynek illetékességi területén a pályázattal érintett álláshely található (a továbbiakban: pályáztató területi elnökség). A pályázathoz mellékelni kell

a) a Ktv. 17. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kinevezési feltételek fennállását igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatát,

b) az összeférhetetlenségnek a kinevezés esetére vállalt megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatot,

c) a köztartozás-mentesség igazolására szolgáló iratot,

d) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalását tartalmazó nyilatkozatot,

e) a pályázó részletes szakmai önéletrajzát,

f) közjegyzőhelyettes pályázó esetén az alkalmazó közjegyző értékelését,

g) a pályázat elbírálása során figyelembe venni kért tények és adatok fennállását igazoló okiratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát, továbbá az ezen tényekről és adatokról - az országos kamara által rendszeresített és a honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével - készített összesítést, valamint

h) a közjegyzői tevékenység megkezdésével járó kiadások fedezésére, valamint a közjegyzői iroda tárgyi és személyi feltételeire vonatkozó tervet.

(3)[11] A (2) bekezdésben foglaltakon túl a pályázó hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a Ktv. 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a pályázó kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a pályáztató területi elnökség részére - annak a közjegyzői kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.

(4)[12] A pályázó - választása szerint - a pályázatot és annak mellékleteit papír alapon vagy elektronikus úton nyújthatja be. A pályázat elektronikus úton történő benyújtása esetén a pályázati eljárás során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával kell a pályázóval kapcsolatot tartani.

(4a)[13] Ha a pályázat melléklete elektronikus iratként nem áll rendelkezésre, az papír alapon is benyújtható, erre az elektronikusan benyújtott pályázatban utalni kell.

(4b)[14] Határidőben beérkezettnek kell tekintetni

a) papíralapú benyújtás esetén a pályázati határidő utolsó napján ajánlott küldeményként a pályáztató területi elnökség címére postára adott a pályázatot, illetve a (4a) bekezdése szerinti mellékletet, vagy

b) elektronikus benyújtás esetén legkésőbb a pályázati határidő utolsó napján elektronikus úton az E-ügyintézési törvénynek és végrehajtási rendeleteinek megfelelően benyújtott pályázatot.

(5)[15] Ha a pályázó a pályáztató területi elnökségnél bűnügyi személyes adatainak igazolására adatigénylést kezdeményez, az adatigénylést haladéktalanul meg kell küldeni a bűnügyi nyilvántartó szervhez.

(6)[16] Ha a közjegyzői álláshelyre más kamara illetékességi területén működő közjegyző vagy közjegyzőhelyettes nyújt be pályázatot, a pályáztató területi elnökség az illetékes területi kamara elnökségének a pályázóra vonatkozó írásbeli véleményét beszerzi.

(7)[17] A közjegyző és a közjegyzőhelyettes pályázónak nem kell igazolnia olyan adatot, tényt, amelyet a közjegyzők, illetve a közjegyzőhelyettesek névjegyzéke tartalmaz, erre a pályázatban hivatkozni kell. Ha a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes pályázó nem a pályáztató területi elnökség által vezetett névjegyzékbe van bejegyezve, a pályáztató területi elnökség megkeresi a névjegyzéket vezető területi elnökséget az adatok szolgáltatása, illetve a tények igazolása céljából.

4. § (1)[18] A pályáztató területi elnökség a pályázati határidő elteltét követő tizenöt napon belül megvizsgálja a beérkezett pályázatokat. Ha a pályázati határidőn belül érvényes pályázat nem érkezett be, a pályáztató területi elnökség javaslatot tesz a miniszter számára a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítására és a pályázati hirdetmény ismételt közzétételére.

(1a)[19] A pályáztató területi elnökség a pályázati határidő leteltétől számított 45 napon belül a pályázatokat elbírálja, kinevezési javaslatot készít, és azt felterjeszti a miniszterhez.

(2) A pályázatok elbírálásánál figyelembe kell venni a pályázó alkalmasságát a közjegyzői állásra, így

a) gyakorlati ismereteit, különös tekintettel a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges ismeretekre és képességekre;

b) szakmai és tudományos eredményeit, nyelvismeretét;

c) életvitelét, erkölcsi és anyagi megbízhatóságát.

(3)[20] A pályáztató területi elnökség véleményét a pályázat tartalma és mellékletei, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány adattartalma, a pályázó személyes meghallgatása, a kamarai nyilvántartásban szereplő adatok, valamint közjegyző és közjegyzőhelyettes esetén a pályázó működésének helye szerint illetékes területi kamara véleménye alapján alakítja ki.

5. § (1) A kinevezési javaslatnak tartalmaznia kell:

a) valamennyi pályázó összesített adatát;

b)[21] azt, hogy a pályázók közül a pályáztató területi elnökség kiket tart alkalmasnak az állás betöltésére;

c)[22] a pályázók pontozással kialakított kamarai értékelési rangsorát és e rangsorban legtöbb pontszámmal rendelkező három alkalmas pályázónak a nevét, akinek kinevezésére a pályáztató területi elnökség javaslatot tesz;

d) a javaslat indokait.

(2) A pályáztató területi elnökség a kinevezési javaslathoz csatolja:[23]

a) a pályázat szabályszerű meghirdetését igazoló iratokat;

b) a beérkezett pályázatokat, mellékleteikkel;

c) ha a pályázó közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, az illetékes területi elnökség által készített minősítésüket a pályázó alkalmasságáról, közjegyzői, közjegyzőhelyettesi gyakorlatának időtartamáról és eddigi munkájáról; a minősítést az 1. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell közölni;

d) ha rendelkezésre áll, a korábbi munkáltató vagy a felügyeletet gyakorló szerv által készített minősítést (ajánlólevelet).

e)[24] a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványokat.

(3)[25] A pályáztató területi elnökség a kinevezési javaslatot és a hozzá csatolandó pályázati anyagokat az országos kamara részére küldi meg, amely azokat 30 napon belül formai szempontból ellenőrzi - szükség esetén felhívja a pályáztató területi elnökséget a hiányzó iratok pótlására, az e rendeletnek megfelelő pályázati anyagok szolgáltatására -, és ezt követően küldi meg a miniszternek.

6. §[26] (1) A miniszter a kinevezési javaslat kézhezvételét követő 30 napon belül megvizsgálja a pályázati eljárás jogszerűségét. Ha a pályázati eljárás érvényes, a miniszter a kinevezési javaslat kézhezvételét követő 60 napon belül dönt a kinevezésről.

(2) A miniszter a közjegyzői állást a pályáztató területi elnökség által kinevezésre javasolt három pályázó egyikének kinevezésével tölti be. Ha a kinevezésre javasolt pályázók egyike időközben másik közjegyzői álláshelyre kinevezésre került, vagy egyéb okból nem nevezhető ki, a soron következő legmagasabb pontszámot kapott pályázót kell a kinevezés során jelöltként figyelembe venni.

(3) A miniszter a döntését soron kívül közli a kinevezett közjegyzővel, valamint arról soron kívül tájékoztatja a pályáztató területi elnökséget és az országos kamarát.

(4) A pályáztató területi elnökség a miniszter döntésének kézhezvételétől számított 8 napon belül értesíti a többi pályázót a pályázati eljárás eredményéről.

6/A. §[27] A pályázat elbírálása során - ide nem értve a Ktv. 17. § (3) bekezdésében foglalt kizáró okokat - csak a pályázat benyújtásakor már fennálló tények és adatok értékelhetőek.

6/B. §[28] Az országos kamara a közjegyzői pályázatok benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos, jogszabályban nem rendezett kérdésekről szabályzatban rendelkezik.

(A Ktv. 21. §-ához)

7. §[29] (1)[30] A közjegyzőnek a hivatása gyakorlására alkalmas irodával kell rendelkeznie, amelynek címét a hivatalba lépését megelőzően a területi elnökségnek bejelenti. Az iroda alkalmasságának megállapítása után a közjegyző az országos kamara elnökétől kéri az eskütétel időpontjának kitűzését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell:

a) a területi elnökségnek az iroda alkalmasságáról szóló igazolását,

b) a közjegyző aláírásmintáját 5-5 példányban,

c) szükség esetén az összeférhetetlenség megszüntetését igazoló okiratot [Ktv. 21. § (1) bekezdés],

d)[31]

(3) A közjegyző hivatalba lépését megelőzően az országos kamara beszerzi a közjegyző hivatali bélyegzőjét az előállítására jogosult bélyegzőkészítőtől (a továbbiakban: bélyegzőkészítő).

(4) A közjegyző hivatali bélyegzője [Ktv. 21/A. § (1) bekezdés] az országos kamara által készíttetett körbélyegző (a továbbiakban: bélyegző). A bélyegző közepén az állami címert, köriratként a közjegyző nevét, székhelyét, bélyegző sorszámát és egyedi azonosító jelét, valamint a "közjegyző" szót tartalmazza.

(5) A bélyegzőkészítő a bélyegzőt az elkészítését követően annak lenyomatával és az egyedi azonosító jel jegyzékével együtt megküldi az országos kamarának, amely a bélyegzőt a közjegyző részére átadja.

(6)[32] A bélyegzőt megrongálódása, ellopása, elvesztése és megsemmisülése, továbbá a közjegyző szolgálatának megszűnése, a közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapítása és a közjegyző névaláírásának megváltozása esetén érvényteleníteni kell, és a közjegyző részére - szolgálatának megszűnését és a kinevezés érvénytelenségének megállapítását kivéve - új bélyegzőt kell készíttetni. Az új bélyegző sorszáma és egyedi azonosító jele nem lehet azonos az érvénytelen bélyegző sorszámával és egyedi azonosító jelével.

(7)[33] A Budapesten kívül működő közjegyző - az illetékességi területén - a székhelyén kívüli településen is tarthat fenn hivatali helyiséget.

(8)[34] Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy több közjegyző tagból álló közös közjegyzői iroda - az illetékességi területén - a közjegyzői iroda székhelyén kívül is tarthat fenn hivatali helyiséget. A közös közjegyzői iroda hivatás gyakorlására való alkalmasságának feltételeit a közjegyzői iroda székhelye és a közjegyzői iroda székhelyén kívüli hivatali helyiség együttesen is teljesítheti.

7/A. §[35] (1) Az országos kamara által elfogadott minősített hitelesítés-szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató) által a közjegyző és a közjegyzőhelyettes (a továbbiakban e §-ban együtt: közjegyző) hivatalba lépését megelőzően a közjegyző hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott tanúsítványt (a továbbiakban: minősített tanúsítvány) az országos kamara nyilvántartásba veszi és a területi kamara közreműködésével a közjegyzőnek átadja.

(2)[36] Az országos kamara a Ktv. 55. §-ában meghatározott jogkörében eljárva szabályzatot adhat ki a minősített tanúsítvány közjegyző általi alkalmazásának rendjéről és a minősített tanúsítvány kibocsátásának és bevonásának részletes eljárási szabályairól.

(3)[37] A Szolgáltató elfogadásáról szóló határozatot az országos kamara honlapján közzé kell tenni.

(4)[38] A területi elnökség a tanúsítvány alkalmazásához való hozzájárulás visszavonását a közjegyző felfüggesztése, szolgálatának megszűnése vagy a közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapítása esetén az országos kamaránál kezdeményezi. A Szolgáltató köteles az országos kamara megkeresésére a hivatali elektronikus aláírást a minősített tanúsítvány visszavonásával együtt haladéktalanul érvényteleníteni.

(5) A közjegyző köteles a hivatali bélyegzőt és a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközt oly módon őrizni, hogy rajta kívül ahhoz más személy ne férhessen hozzá.

(6)[39] A bélyegző és a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz elvesztését, eltulajdonítását vagy megrongálódását és megsemmisülését a közjegyző köteles a területi kamara elnökének haladéktalanul bejelenteni, aki arról értesíti az országos kamarát.

(7)[40] A bélyegző és a hivatali elektronikus aláírásról kibocsátott tanúsítvány érvénytelenségének tényét és kezdő napját be kell jegyezni az országos kamara nyilvántartásába és azt közzé kell tenni az országos kamara honlapján. Az országos kamara a közjegyző költségére a bélyegző, a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz, valamint a hivatali elektronikus aláírásáról kibocsátott tanúsítvány érvénytelenségének tényét a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A hirdetményben fel kell tüntetni a bélyegző szövegét, sorszámát és a bélyegző, valamint a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz érvénytelenségének kezdő napját.

(8)[41] Az érvénytelen bélyegzőt és a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközt a közjegyzői levéltár 10 évig őrzi, majd megsemmisíti.

8. § (1)[42] A közjegyző az esküt az országos kamara elnöke előtt teszi le.

(2)[43] Az eskütételről az országos kamara elnöke okiratot készít, amely az eskü szövegét, valamint letételének és a közjegyzői működés megkezdésének időpontját tartalmazza. Az okiratot a közjegyző és az országos kamara elnöke aláírja.

(3)[44] Az esküokirat, a bélyegzőlenyomat és az aláírásminta 1-1 példányát az országos kamara elnöke küldi meg a területi kamarának. Az országos kamara elnöke a miniszternek az esküokiratból egy példányt, az aláírásmintából és a bélyegző lenyomatából két-két példányt küld meg.

(4)[45] Ha a közjegyzői állást áthelyezés [Ktv. 20. § (2)-(3) bekezdése] útján töltik be, a közjegyzőnek nem kell újból esküt tennie. Irodájának alkalmasságát az új székhelye szerint illetékes területi elnökség hagyja jóvá, működése megkezdésének napjáról az országos kamara elnöke dönt. Ha a székhelyéül szolgáló település megváltozik, részére az országos kamara új bélyegzőt készíttet.

(5)[46] A közjegyző az országos kamara elnöke által kitűzött határnap előtt nem gyakorolhatja a hivatását.

(A Ktv. 22. §-ához)[47]

8/A. §[48]

(A Ktv. 24. §-ához)

9. §[49]

A KÖZJEGYZŐJELÖLT ÉS A KÖZJEGYZŐHELYETTES

(A Ktv. 25. §-ához)

10. §[50]

(A Ktv. 27. §-ához)

11. §[51]

12. §[52]

12/A. §[53]

13. § (1)[54] A területi kamara elnöke szakmai ellenőrzési jogkörében vizsgálja a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek foglalkoztatását és gyakorlati képzését.

(2)[55] A területi kamara elnöke minősíti a közjegyzőhelyettest, ha közjegyzői állásra pályázik.

(3)[56] A területi elnökség a közjegyzőhelyettest szolgálati érdekből átmenetileg más közjegyző mellé oszthatja be, illetőleg a közjegyző akadályoztatása esetén vagy megüresedett közjegyzői állás helyettesítésére rendelheti ki. A közjegyzőhelyettes részére - kérelmére - a helyettesítés időtartamára az őt foglalkoztató közjegyző fizetés nélküli szabadságot engedélyez.

A KÖZJEGYZŐI IRODA[57]

(A Ktv. 30-31/F. §-ához)

13/A. §[58]

A KÖZJEGYZŐ HELYETTESÍTÉSE[59]

(a Ktv. 32-37/E. §-ához)[60]

14. §[61] (1) A közjegyző összesen évi 60 munkanap távollétet vehet igénybe.

(2) Évi 60 munkanapot meghaladó távollétet az országos kamara elnöke különösen fontos okból engedélyezhet.

(3) A távollét az állandó vagy tartós helyettesítési megállapodásnak a területi kamara elnöksége általi jóváhagyása, illetve a helyettes kirendelése után kezdhető meg.

(4)[62] Közjegyzőhelyettest akkor lehet helyettesként kirendelni, ha a közjegyzői kinevezés feltételeinek megfelel. Nyugalmazott közjegyzőt közjegyzői vizsga tétele vagy pályaalkalmassági vizsgálat lefolytatása hiányában is ki lehet rendelni helyettesként.

(5) Ha a közjegyző a bejelentett vagy engedélyezett távollét időtartamát túllépi, a területi kamara elnöke visszatérésre és munkájának folytatására szólítja fel, illetve intézkedik a helyettesítés időtartamának meghosszabbítása vagy új helyettes kirendelése érdekében.

15. §[63] (1) Ha a közjegyző 5 egymást követő munkanapot meghaladó időtartamra szolgálati helyétől távol kíván maradni, ezt a távollét kezdő és befejező időpontjának megjelölésével köteles előzetesen bejelenteni a területi kamara elnökének.

(2) Ha a közjegyzőnek nincs állandó helyettese, a bejelentést 30 nappal a távollét tervezett kezdőnapja előtt kell megtennie, és a bejelentésben a helyettes személyére is javaslatot kell tennie.

(3) Ha a közjegyző baleset, betegség, vagy más, önhibáján kívüli ok miatt nem képes munkáját elvégezni, akadályoztatásáról - ha ezt egészségi állapota lehetővé teszi - haladéktalanul értesíti a területi kamara elnökét.

16. §[64] (1) Ha a közjegyző helyettesítése bármely okból szükségessé válik, a területi kamara elnöksége a helyettes kirendeléséről soron kívül intézkedik.

(2) Tartós helyettes kirendelése esetén - ha a helyettesítés nem jóváhagyott tartós helyettesítési megállapodás alapján történik - a területi kamara elnöksége beszerzi a kirendelni javasolt személy hozzájáruló nyilatkozatát is.

(3) Ismételt kirendelés esetén a Ktv. 35. § (2) bekezdése szerinti eskütétel és aláírásminta bemutatása mellőzhető.

[65]

17. §[66] (1) Állandó helyettesítés esetén, ha az állandó helyettes

a) közjegyző, a saját bélyegzőjét,

b) nem közjegyző, a helyettesített közjegyző bélyegzőjét

használja.

(2) Tartós helyettesítés esetén, ha a tartós helyettes

a) közjegyző, a saját bélyegzőjét,

b) nem közjegyző, a helyettesített közjegyző bélyegzőjét,

c) nem közjegyző, és a helyettesítéssel érintett székhely betöltetlen vagy a helyettesített közjegyzőt hivatalából felfüggesztették, a tartós helyettesi hivatali bélyegzőt

használja.

[67]

18. §[68] (1) A helyettesítés megkezdésének és befejezésének időpontját a közjegyző nyilvántartásaiban fel kell tüntetni.

(2) A helyettesítés időtartama alatt

a) készült közjegyzői okiratban,

b) hozott határozatban, végzésben, valamint

c) nemperes ügyben felvett jegyzőkönyvben

a helyettesítés tényére utalni kell.

[69]

19. §[70] (1) A helyettesi jogviszony megszűnését követően, ha a tartós helyettesítés a területi kamara elnöksége által jóváhagyott megállapodás hiányában történt, a tartós helyettes a helyettesítés befejezését követően - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - jegyzőkönyvvel átadja a helyettesített közjegyzőnek vagy az új közjegyzőnek

a) a közjegyzői irodában található, a helyettesítéssel összefüggő papíralapú iratokat és

b) a közjegyzői nyilvántartásokat tartalmazó adatbázisokat.

(2) A helyettesi jogviszony megszűnésével a tartós helyettes által átvett és készített okiratok, a Ktv. hatálya alá nem tartozó közjegyzői nemperes eljárás során keletkezett iratok (a továbbiakban: nemperes iratok) és azok nyilvántartásai közül a Ktv. 166. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott irat, nyilvántartás, bélyegző és egyéb eszköz átadására

a) a Ktv. 34. § (1) bekezdés a) pontja szerinti helyettesítés esetén a közjegyzői szolgálat megszűnésére vonatkozó szabályok,

b) a Ktv. 34. § (1) bekezdés b) pontja szerinti helyettesítés esetén a hivatalban lévő közjegyző iratainak levéltárba történő átadására vonatkozó szabályok

megfelelően irányadók.

A KÖZJEGYZŐI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI

(A Ktv. 49. §-ához)

20. §[71]

21. §[72]

A KÖZJEGYZŐK MŰKÖDÉSÉNEK FELÜGYELETE[73]

(A Ktv. 69-69/A. §-ához)[74]

22. §[75] A területi kamara elnöksége a működési vizsgálatot lefolytató közjegyzők részére a területi kamara által meghatározott, a vizsgálat lefolytatásához szükséges időtartamra, de legfeljebb 30 napra az egységes ügykezelő alkalmazásnak a vizsgált közjegyző székhelyén rögzített adataihoz hozzáférést engedélyez.

HITELES KIADMÁNY, MÁSOLAT KÉSZÍTÉSE KÖZJEGYZŐI OKIRATRÓL, VÉGZÉSRŐL[76]

(A Ktv. 148-157. §-ához)

22/A. §[77]

22/B. §[78]

22/C. §[79]

AZ ELEKTRONIKUS LETÉTI TÁR VEZETÉSE

(A Ktv. 171/A. §-ához)

22/D. § (1) Az elektronikus letéti tárban legfeljebb A/4-es méretű okirat hiteles másolata helyezhető el.

(2) A/4-esnél nagyobb méretű okirat esetén annak kicsinyített másolatát kell a letétbe helyezés céljából a közjegyző részére átadni. Ilyenkor az okirat tartalmának a letéti tárban elhelyezett hiteles másolatból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.

(3) Az elektronikus letéti tárba helyezés érdekében a közjegyző a kérelemben megjelölt okiratról elektronikus másolatot készít, melyet az országos kamara által rendelkezésre bocsátott számítógépes program segítségével elhelyez az elektronikus letéti tárban.

(4) Ha a közjegyző a letéti tárban történő elhelyezést az erre irányuló kérelem benyújtását követően azonnal nem tudja teljesíteni, az okiratot átveszi és a letevő fél részére erről elismervényt ad ki. Ilyenkor a letéti tárban történő elhelyezést legkésőbb az okirat átvételét követő munkanapon el kell végezni.

KÖZJEGYZŐI LEVÉLTÁR[80]

(A Ktv. 167. §-ához)[81]

23. §[82] (1) Az országos kamara a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a levéltár irányítását, felügyeletét ellátó, valamint a levéltárban foglalkoztatott személyek feletti munkáltatói jogokat gyakorló kamarai tisztségviselőt vagy kamarai szervet.

(2) A levéltár az éves munkáját az országos kamara elnöke által a megelőző év december 15. napjáig jóváhagyott éves munkaterv alapján végzi. A levéltár éves munkájáról a következő év január 31. napjáig beszámolót készít, amelyet jóváhagyásra terjeszt fel az országos kamara elnökéhez.

23/A. §[83] (1) Az országos kamara a levéltár szervezeti egységeként öt területi telephelyet (a továbbiakban: területi levéltár) működtet, melyek illetékessége a területi kamarák illetékességi területéhez igazodik.

(2) A területi levéltár kezeli

a) az érintett területi kamara illetékességi területén működő közjegyzők levéltári anyagait,

b) az érintett területi kamara levéltári anyagait.

(3) Az országos kamara levéltári anyagait a Budapesti Közjegyzői Kamara levéltári anyagának kezelését végző területi levéltár kezeli.

(4) A levéltár vezetője az országos kamara elnöke által - a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérése mellett - kinevezett főlevéltáros.

(5) Az országos kamara elnöke által kinevezett levéltárosok a területi levéltárakban, a főlevéltáros szakmai irányítása alatt dolgoznak.

KÖZJEGYZŐ OKIRAT-SZERKESZTÉSI ELJÁRÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM[84]

(a Ktv. 172. §-ához)[85]

23/B. §[86] (1) A közjegyző okirat-szerkesztési eljárására irányuló kérelmet írásban a 6. számú melléklet szerinti formanyomtatványon vagy szóban jegyzőkönyvbe mondva kell előterjeszteni. A Ktv. 124. § a) és c) pontja szerinti esetekben a kérelem szóban akként is előterjeszthető, hogy azt a közjegyző az okirat-szerkesztési eljárás során elkészített közjegyzői okiratba foglalja.

(2)[87] Az írásbeli kérelmet legalább egyszerű magánokiratként papír alapon, továbbá faxon, elektronikus levélben vagy elektronikus úton lehet előterjeszteni.

(3) A közjegyző okirat-szerkesztési eljárására irányulóan - a felek számától függetlenül - eljárásonként egy kérelmet kell benyújtani, melyet elegendő csak az egyik kérelmezőnek vagy képviselőjének aláírnia.

(4) A közjegyző a képviseleti jog fennállását a közjegyzői okirat elkészítése alkalmával vizsgálja. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást legkésőbb a közjegyzői okirat elkészítésének megkezdéséig kell a közjegyző rendelkezésére bocsátani.

(5)[88]

(6) A 6. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésére vonatkozóan az országos kamara a honlapján kitöltési útmutatót tesz közzé.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

(A Ktv. 178. §-ához)

24. §[89]

25. §[90]

(A Ktv. 180. §-ához)

26. §[91]

KÖZJEGYZŐI ÜGYVITELI SZABÁLYOK

(A Ktv. 183. §-ához)

Általános ügyviteli szabályok

27. §[92]

27/A. §[93]

Közjegyzői ügyek nyilvántartása

28. §[94]

Hitelesítések nyilvántartása[95]

29. §[96]

29/A. §[97]

29/B. §[98]

Ügyvitel a bizalmi őrzési ügyekben

30. §[99]

Pénztárkönyv és pénztárnapló

31. §[100]

32. §[101]

33. §[102]

34. §[103]

Névmutató

35. §[104]

Az elektronikus iratok őrzése és selejtezése

36. §[105]

Az archiválás ügyviteli szabályai[106]

36/A. §[107]

Egyéb rendelkezések

37. §[108]

38. §[109]

39. §[110]

39/A. §[111]

Hatálybalépés

40. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

41. §[112] (1) E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 20/2013. (VIII. 7.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Módr. hatálybalépését követően indult pályázati eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr.-rel megállapított 5. § (1) bekezdés c) pontját, 5. § (3) bekezdését és 6. §-át a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő pályázati eljárásokban is alkalmazni kell. Ha a Módr. hatálybalépésekor még le nem zárt pályázati eljárásban a területi elnökség már elkészítette a kinevezési javaslatot, a pályázati iratokat részére a Módr. hatálybalépését követő 15 napon belül vissza kell küldeni annak érdekében, hogy a kinevezési javaslatot - a korábbi kinevezési javaslat alapját képező kamarai értékelés alapján - a Módr.-rel megállapított 5. § (1) bekezdés c) pontja és 5. § (3) bekezdése alapján készítse el és terjessze fel a miniszternek.

(3)[113] E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2013. (XII. 23.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított rendelkezéseit a Módr1. hatályba lépését követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.

(4)[114] A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 8/2021. (IX. 17.) IM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 6/B. § szerinti szabályzatot a Módr2. hatálybalépését követő 30. napig kell a miniszter részére megküldeni.

Dr. Balsai István s. k.,

igazságügyminiszter

1. számú melléklet a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelethez

* A választ alá kell húzni.

2. számú melléklet a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelethez[115]

3. számú melléklet a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelethez[116]

4. számú melléklet a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelethez[117]

5. számú melléklet a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelethez[118]

6. számú melléklet a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelethez[119]