A Gyulai Törvényszék G.40066/2011/17. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 6. §, 205. §, 217. §] Bíró: Zámbori Tibor

Gyulai Törvényszék, Gyula

15.G.40.066/2011/17. szám

A Gyulai Törvényszék a dr. Varga István ügyvéd (....) által képviselt .... "fa" (felperes címe) felperesnek - a dr. Balázs Imre ügyvéd (....) által képviselt .... (alperes címe) alperes ellen, kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 600.000,- (hatszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve, 3 példányban. A fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, ha

a./ az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét a Pp. 251.§-ában, illetve a 252. §.(1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni,

b./ a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

c./ a felek ezt kérték.

A felek a b./ pont esetén a fellebbezésükben kérhetik a tárgyalás tartását.

I N D O K O L Á S :

A felperes (tulajdonosa AA, ügyvezetője AB) 2010. júliusában tendert hirdetett meg a aa. szám alatti háztartási gép szerviz és raktárbolt kivitelezésére. A felperes nevében a bonyolítói feladatokat a ab Kft. (AA ügyvezető, AC műszaki vezető) a projektmenedzseri feladatokat a ac Kft. végezte. Ez utóbbi ügyvezetője, AD készítette el a pályázati felhívásokat és adta ki öt cég részére. Az első körös ajánlatok kiértékelését követően három cég maradt, akik közül a kiíró végül az alperesi társaság ajánlatát (főként a vállalkozói díj összege, és kisebb részben a referenciák, tőkeerősség és a korábbi szerződéses kapcsolat tapasztalatai alapján) tartotta a legjobbnak, a többi ajánlattevővel a felperes a tárgyalásokat megszakította.

Az alperes ajánlata először csak az építési-szerelési munkákra vonatkozott, majd azt - AD kérésére - kiegészítették a gépészeti és elektromos munkákra is. A végleges ajánlatot az alperesi ügyvezető megbízásából AE küldte meg AD-nak, amelyben a 160 millió forint nettó vállalkozói díj, a kivitelezés kezdő és befejező időpontja (2010. augusztus 16. és december 10.), a pénzügyi ütemezés, és a fizetési határidő szerepelt. A felperes ezeket a feltételeket elfogadta és a kivitelezési munkákat megrendelte a felperestől. Tájékoztatta az alperest, hogy "ezen döntését - a vállalkozási szerződés aláírásáig - tekinthetik jognyilatkozatnak, amely alapján a szükséges intézkedéseket meghozhatják az augusztus 16-i kezdés érdekében."

Az ajánlat megküldését követően az alperesi ügyvezető külföldre távozott, távollétében az elsődleges egyeztetéseket az alperes képviseletében AF folytatta. Ennek eredményeképpen a felperes elkészítette a vállalkozási szerződés tervezetét, amelyet e-mailen megküldtek az alperesi társaság részére. Az alperesi ügyvezető e szerződéstervezet általa véleményezett, észrevételezett egy példányával érkezett, és ezt az átjavított szerződéstervezetet AF a 2010. augusztus 16-i egyeztetés ideje alatt (11 óra 13 perckor) e-mailen is megküldte AC-nak, aki azt továbbította AA részére.

Az egyeztetést alapvetően AG alperesi ügyvezető, valamint AD és AC folytatta le, és a fontosabb kikötéseket illetően AA felperesi tulajdonos is bevonásra került. A főbb kérdéseket az alperesi ügyvezető által kért bankgarancia, a kötbér (ezzel összefüggésben a vis maior), és a fizetési feltételek jelentették. Az egyeztetés eredményeképpen módosult szövegeket AC a saját laptopján lévő szerződéstervezeten átírta. A szerződéses kikötések megvitatása délelőtt 10 óra körül kezdődött, amelynek végén (délután 16 óra körül) az alperesi ügyvezető azzal távozott, hogy az így kialakult szerződést még másoknak megmutatja, és annak eredményeképpen aláírja a szerződést. Az aláírásra azonban nem került sor, az alperesi ügyvezető nem jött vissza aznap és másnap sem.

A felperes 2010. augusztus 17. napján felszólította az alperest a szerződés aláírására és a kivitelezési munkák megkezdésére, amelyre az alperes azzal válaszolt, hogy a 2010. augusztus 5. napján kelt ajánlatát visszavonja. Ennek okául azt jelölte meg, hogy a megrendelő jogerős építési engedéllyel nem rendelkezik, annak csak a tervezett dátumát lehet megjelölni, de a várható pontos időpontját nem. Másfelől utalt arra, hogy az alperesi szerződéses ajánlatot a felperes nem fogadta el, így a "megrendelő ajánlatában rögzített különféle kötbér és kártérítési jogcímek, továbbá a megrendelő teljesítésének garantálása nélkül a szerződéses ajánlat nem fogadható el."

A felperes az egyeztetések során még nem rendelkezett jogerős építési engedéllyel, azonban egy nappal később már az rendelkezésre állt.

A bíróság a fenti tényállást a felek előadása, a perben meghallgatott tanúk vallomása és a csatolt iratok tartalma alapján állapította meg.

A felperes a keresetében 10.500.000,- forint, ennek 2010. december hó 11. napjától a kifizetésig járó - a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összege szerinti mértékű - késedelmi kamata, továbbá a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperesnek perköltségben való marasztalására irányult.

A kereset az alábbiak szerint alaptalan.

A felperes a módosított keresetét több jogcímen terjesztette elő, amelyek közül az elsődleges annak a megállapítása volt (és ahhoz kapcsolódóan kért marasztalást), hogy a peres felek között 2010. augusztus 16. napján szóbeli vállalkozási szerződés jött létre, a 12. sorszámú előkészítő irathoz csatolt F/1. és F/2. számú mellékletek tartalma szerint, kivéve az 5.2. pontban írt bankgaranciát, mert ahelyett a felek 40 millió forint erejéig előleg kifizetésében állapodtak meg, valamint a kötbérkikötést, mert az csak írásban jöhetett volna létre.

Ez a kereseti kérelem több vonatkozásban eltért attól a kereseti kérelemtől, amelyet a felperes 2011. szeptember 8. napján benyújtott, és amelyre vonatkozóan a bíróság részletes bizonyítási eljárást folytatott le. Ez a tény a bíróság álláspontja szerint jelentőséggel bír, hiszen a felperesnek nyilvánvalóan tudnia, ismernie kellett azt, hogy a 2010. augusztusi egyeztetések során - amennyiben elfogadható, hogy a felek mindenben megegyeztek egymással, csupán az aláírás hiányzott - a végső szerződéses tartalom mi volt. Ehhez képest a felperes a keresetét azt követően módosította, hogy a bíróságnak a tárgyalás berekesztési szándékáról tudomást szerzett, hiszen az előrevetítette a kereset elutasításának lehetőségét. Különös jelentőséggel bír ezért a bíróság álláspontja szerint a keresetlevélhez (a továbbiakban T1), illetve a keresetmódosításhoz (a továbbiakban T2) csatolt vállalkozási szerződéstervezet közötti - az építési vállalkozási szerződések gyakorlatában jelentősnek mondható - lényeges különbségek fennállása:

- mindkét tervezetben a vállalkozó biztosítja az építéshez szükséges anyagokat, azonban a T1 tervezetben ez korlátok közé szorított (a tételes költségvetésben megjelölt minőségben és mennyiségben), addig a T2 tervezetben ilyen kikötés nincsen.