A Szegedi Ítélőtábla Gf.30083/2012/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 6. §, 217. §, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Épkiv.) 3. §] Bírók: Kemenes István, Kiss Gabriella, Mányoki Zsolt

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.083/2012/3.szám

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Varga István ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Balázs Imre ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Gyulai Törvényszék 2012. január 25. napján kelt 15.G.40.066/2011/17. számú ítéletével szemben a felperes részéről 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 300.000,- (Háromszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes 2010. júliusában meghívásos pályázatot hirdetett a (település, park, házszám) alatti háztartási gép szerviz és raktárbolt generálkivitelezésére. A pályázat benyújtási határideje 2010. augusztus 2. napja volt. Az öt pályázó közül a felperes az alperes pályázatát nyilvánította a legkedvezőbbnek. A további szerződéskötési tárgyalás során a felperes a vállalkozói díj mérséklését kérte, az alperes a 2010. augusztus 5-én kelt ajánlatában 160.000.000,- Ft + ÁFA vállalkozói díj mellett vállalta a munkák 2010. augusztus 16-tól december 10-ig történő megvalósítását.

A felperes 2010. augusztus 5-én megrendelte a munkavégzést. Tájékoztatta az alperest, hogy "ezen döntését - a vállalkozási szerződés aláírásáig - tekinthetik jognyilatkozatnak, amely alapján a szükséges intézkedéseket meghozhatják az augusztus 16-i kezdés érdekében".

A felperes ekkor megküldött egy blankettaszerződés tervezetet az alperesnek, mely alapján a vállalkozó elkészítette a saját tervezetét. A felek 2006. augusztus 16-án egyeztették a szerződési feltételeket. A felperes bankgarancia nyújtását nem vállalta, ehelyett azt ajánlotta, hogy a vállalkozó az első részszámláját már 2010. augusztus 17. napján kibocsáthatja. Vállalkozói késedelem esetére napi 500.000,- Ft kötbér megfizetésére tartott igényt, melyet az alperes kifogásolt. A felek közötti egyeztetés

- 2 -

2010. augusztus 16-án délelőtt 10.00 órától kora délutánig tartott. Az alperes ügyvezetője ekkor a helyszínről eltávozott azzal, hogy mással is konzultál a szerződés aláírása előtt. Bár a felperes várta, az alperesi ügyvezető nem tért vissza, a szerződés aláírása elmaradt.

Másnap, 2010. augusztus 17-én a felperes felszólította az alperest a szerződés aláírására és a kivitelezés megkezdésére. Az alperes 2010. augusztus 17-én közölte a felperessel, hogy az ajánlatát visszavonja. Ezt azzal indokolta, kiderült számára, hogy a felperes jogerős építési engedéllyel nem rendelkezik, annak hiányában pedig nem lehet a munkát megkezdeni. Miután az engedély kiadásának időpontja bizonytalan, így a tervezett befejezési határidő nem tartható. Utalt arra is, hogy javaslatait a felperes nem fogadta el, a teljesítést nem garantálta, emellett olyan kötbér és kártérítési kikötéseket tett, amit ő nem tartott elfogadhatónak.

A felperes keresetében 10.500.000,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Állította, szóban minden kérdésben megegyeztek, az alperes azonban alaptalan hivatkozásokkal megtagadta a szerződés aláírását. Az alperes szándékos, rosszhiszemű magatartása miatt 2010. évben nem tudta megvalósítani a beruházást. Megkereste a többi pályázót, de azok időközben már más munkákat vállaltak. Az új kivitelező 2011. tavaszán 65.000.000,- Ft + ÁFA összeggel magasabb díjért vállalta a munkavégzést, a létesítmény 2011. decemberére elkészült. A 2010. karácsonyi nyitás elmaradása miatt 38.000.000,- Ft haszontól is elesett. Hivatkozott a Ptk. 6. §-ára.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy lényegi kérdésekben eltérő volt a felek álláspontja, emiatt nem jött létre közöttük írásba foglalt szerződés. Az alperesi ajánlat visszavonása azért is történt, mert a felperes jogerős építési engedéllyel nem rendelkezett, emellett a bankgarancia nyújtása, valamint a kötbér mértéke tekintetében a felek között a vita fennmaradt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Abból indult ki, hogy a felek szabadon bocsátkozhatnak szerződési tárgyalásokba, és nem tartoznak felelősséggel a megállapodás elmaradásáért. Saját gazdasági tevékenységének kockázatát mindegyik fél maga viseli. Megállapította, hogy a keresetlevélhez mellékelt, majd később a perben csatolt szerződéstervezetek rendelkezései között az építési-vállalkozási szerződések gyakorlatában jelentősnek mondható eltérések vannak. A felek között szerződéskötési tárgyalások folytak 2010. augusztus 16. napjáig, ezt a folyamatot egyik fél sem tekintette lezártnak. Ekkor jöhetett volna létre a szerződés, de a lényegi kérdésekben hiányzott az akarategység. Megjegyezte, hogy a szerződés szóban is érvényesen létrejöhetett volna, mivel a 191/2009. (IX.15.) Korm.rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjában előírt kötelező írásbeliség elmaradásához a rendelet egyéb szankciókat fűz.

Érvelése szerint a Ptk. 6. §-a szerinti bíztatási kár megtérítése iránti felperesi igény akkor lehetett volna alapos, ha igazolja, hogy az alperes szándékosan hozta abba a helyzetbe, hogy más partnerekkel megszakítsa a tárgyalásokat és tényleges szerződési szándék nélkül nyújtott volna be árajánlatot. Ez azonban nem állapítható meg, a peradatok szerint az alperes komolyan gondolta az ügyletkötést, ezt célozta a többszöri levélváltás és az egyeztetések is. Nincs bizonyíték arra, hogy az alperes mindezt csak színlelte annak érdekében, hogy a felperest megkárosítsa.

- 3 -

Gf.I.30.083/2012/3.szám