A Fővárosi Törvényszék P.25127/2011/120. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 146. §, 163. §, 164. §, 183. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 301. §, 318. §, 324. §, 325. §, 326. §, 355. §, 359. §] Bíró: Port Gabriella

Fővárosi Törvényszék

...P..../2011/120.

A Fővárosi Törvényszék

SBGK Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Bajkai István ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

dr. Faragó István ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve(alperes címe.) alperes ellen,

akinek pernyertessége előmozdítása végett a perbe a

beavatkozó neve(beavatkozó címe.) beavatkozott,

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000 (Egymillió) forintot és ennek az összegnek a 2005. január 1. napjától 2013. június 30. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon, 2013. július 1-jétől a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző első napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2.626.943,- (Kettőmillió-hatszázhuszonhatezer-kilencszáznegyvenhárom) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára - az adóhatóság külön felhívására - 18.000,- (Tizennyolcezer) Ft eljárási illetéket.

A további 1.057.000,- (Egymillió-ötvenhétezer) Ft eljárási illetéket valamint a 129.964,- (Százhuszonkilencezer-kilencszázhatvanégy) Ft szakértői díjat a Magyar Állam viseli.

A peres felek a további költségeiket maguk kötelesek viselni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz címezve kell írásban, 3 példányban előterjeszteni vagy jegyzőkönyvbe mondani.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Ezen fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt és beszerzett okiratok, 1-es tanú, 2-es tanú, 3-as tanú és 4-es tanú tanúk vallomása valamint 1-es szakértő és 2-es szakértő igazságügyi szakértők véleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes az 1997. december 23-án kelt adásvételi szerződéssel 1-es személytől vásárolta meg a település, szám helyrajzi szám alatt nyilvántartott lakást 7.600.000 forint vételárért. Az adásvételi szerződést ügyvédként az alperes szerkesztette és ellenjegyezte. A szerződés megkötésének időpontjában nem 1-es személy volt a lakás ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét az ingatlan tulajdoni lapja több elintézetlen kérelem mellett széljegyként tüntette fel. Az alperes az adásvételi szerződésben ennek ellenére azt rögzítette, hogy a lakás az eladó kizárólagos tulajdona, továbbá, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes. Az alperes megtekintette a széljegyekhez tartozó földhivatali iratokat, azonban elkerülte figyelmét az, hogy a lakásra vonatkozó egyik korábbi adásvételi szerződésben eladóként feltüntetett cég neve Rt. nem létező szervezet, és nem azonos az ezt megelőzően kötött adásvételi szerződés vevőjével, a cég neve Rt-vel. Emiatt a nem létező cégtől vásárló vevő nem szerezheti meg a lakás tulajdonjogát, és ez akadálya a felperes tulajdonszerzésének is. A felperes a lakást birtokba vette, azt felújította, majd az 1999. március 3-án kelt adásvételi szerződéssel eladta 2-es személy és 3-as személy vevőknek 13.950.000 forint vételárért. A földhivatal a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét elutasította azzal az indokolással, hogy a felperes nem az ingatlan tulajdonosától vásárolta meg a lakást. Ezt követően 2-es személy és 3-as személy elálltak a felperessel kötött adásvételi szerződéstől, majd a vételár megfizetése iránt pert indítottak a felperes ellen.

A Fővárosi Bíróság a ...P..../2005/17. és a Fővárosi Ítélőtábla a ...Pf. .../2006/8. sorszámú ítéletével arra kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 2-es személynek és 3-as személynek 13.950.000 forint tőkét és annak 1999. március 3-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatát, valamint 1.162.100 forint perköltséget. A felperes a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a jogosultak vele szemben végrehajtási eljárást kezdeményeztek. A végrehajtó a végrehajtási eljárásban lefoglalta a felperesnek az alperessel szemben fennálló és jelen perben érvényesített kártérítés iránti követelését. A felperes az általa teljesített vételár visszafizetése iránt pert indított 1-es személy alperes ellen, amely perben a Fővárosi Bíróság a ...P. .../2004/2. számú ítéletével 7.600.000 forint tőke és annak 1998. január 15-től járó törvényes kamata valamint 150.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte 1-es személyt. A követelés behajtása iránt indított végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre, a felperes követelése részben sem térült meg.

Felperes vevői, 2-es személy és 3-as személy a 2008. december 1-jén kelt szerződéssel az alperesre engedményezték a felperessel szemben fennálló követelésüket. A végrehajtást elrendelő bíróság megállapította az alperes jogutódlását a végrehajtási eljárásban. Az alperesi beavatkozó, mint az alperes ügyvédi felelősségbiztosítója 2009. január 20-án 4.500.000 forintot átutalt a végrehajtónak, aki az összeget továbbutalta a végrehajtást kérőnek.