A Szegedi Ítélőtábla Gf.30218/2019/5. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 234. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. §] Bírók: Béri András, Dobler László, Gaálné dr. Jobbágy Ildikó

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.III.30.218/2019/5.szám

A Szegedi Ítélőtábla a képviselő szerv neve (ügyintéző: jogtanácsos neve, székhelye) által képviselt (felperes neve, felperes székhelye) szám alatti székhelyű felperes által - a Temesvári Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Temesvári Zoltán ügyvéd, cím 1) által képviselt (alperes neve, alperes lakcíme) szám alatti lakos alperes ellen vezetői felelősség megállapítása iránti perében a Szegedi Törvényszék 2019. április 30. napján kelt 1.P.21.957/2017/45. számú ítélete ellen az alperes 46. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A le nem rótt 48.000,- (Negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az alperes köteles megfizetni a felperesnek 15 nap alatt 20.000,- (Húszezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az ítélőtábla az alábbi tényállást állapította meg.

Az alperes az A Kft. (továbbiakban: adós) ügyvezetője volt annak megalakulásától kezdődően 2016. november 29. napjáig.

Az adós 2015. május 9. napjától fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt.

A 2016. április 5. napján benyújtott kérelem folytán indult eljárásban a (település neve)-i Törvényszék ...Fpk.../2016/16. sorszámú végzésében állapította meg az adós fizetésképtelenségét és rendelte el a felszámolását. Az adóssal szembeni felszámolás kezdő napja 2016. november 29.

A felszámolási eljárás során az alperes eredménykimutatást, tevékenységet záró mérleget, főkönyvi kivonatot a felszámoló felhívása ellenére nem adott át, az általa átadott iratanyag hiányos. A felszámoló részére a hitelezői igények, illetve a felszámolási költségek kielégítéséhez felhasználható vagyon sem került átadásra.

A felperes a felszámolási eljárásba összesen 3.125.108,- Ft hitelezői igényt jelentett be, melyet a felszámoló nyilvántartásba vett és visszaigazolt. A felszámolási eljárásba bejelentett összes hitelezői igény összege 3.377.947,- Ft.

2015. évben az adósnál a tagi kölcsön összege 1.400.000,- Ft-tal csökkent. A cégjegyzékbe bejegyzett 2015. március 31-i 1.500.000,- Ft összegű törzstőke emelés nem került előírásra, sem befizetésre annak ellenére, hogy az alperes nyilatkozata szerint a tagok azt az adós rendelkezésére bocsátották. 2016. év áprilisában az adós tárgyi eszközeit értékesítette nettó 1.767.715,- Ft áron úgy, hogy a (...) számú számlán az ELOMA sütőgépből csak 1 db került értékesítésre. A két sütőgép nyilvántartási értéke 1.987.332,- Ft volt, míg a számlán az 1 db sütőgép került értékesítésre, eladási ára 1.320.000,- Ft volt. Az adós gazdasági tevékenységét 2016. augusztus 15. napjáig folytatta, ezt követően bevétele nem volt, azonban az tovább foglalkoztatott pék munkavállalót 140.000,- Ft/hó jövedelemért, és további bérkifizetésre került sor 2016. november 8. napján 93.100,- Ft összegben az alperes házastársa részére, munkaviszonyára tekintettel. (Személy 1) részére az alperes 2013. május 6. napján banki átutalással 300.000,- Ft-ot utalt át az adós bankszámlájáról.

Az alperes a felszámolási vagyonba tartozó 31.868,- Ft értékű 2 db pénztárgépet nem adta át a felszámolónak.

A felperes keresetében a felszámolási eljárást is szabályozó 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § alapján az alperes vezetői felelősségének megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy az adós vezetőjeként tanúsított magatartása miatt a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése 3.377.947,- Ft összegben meghiúsulhat.

Arra hivatkozott, hogy az adós 2013. évi mérlege szerint 2013. december 31. napján már fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt, mert 338.000,- Ft pénzeszközállománya nem nyújtott fedezetet 3.910.000,- Ft összegű rövid lejáratú kötelezettségeire. A 2014. évi beszámolóból is megállapítható, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet 2014. december 31. napján is fennállt, mert az adós 5.523.000,- Ft rövid lejáratú kötelezettségével szemben 506.000,- Ft pénzeszközzel rendelkezett. A 2015. évi beszámoló adatai alapján is 2015. december 31. napján a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fennállott, mert a rövid lejáratú kötelezettségek összege 9.249.000,- Ft volt, mellyel szemben a pénzeszköz 91.000,- Ft. 2015. év végéig az adós működő, folyamatosan bevételt termelő gazdasági társaság volt, mely jelentős tárgyi eszközállománnyal rendelkezett. A felszámolási eljárásban az adós vagyona a felszámoló részére nem került átadásra, az adóhatóság által lefolytatott végrehajtási eljárásban 2016. június 7-én 140.000,- Ft becsértékű tárgyi eszköz került lefoglalásra. Az alperes nem bocsátotta a felszámoló rendelkezésére az adós iratanyagát, ezzel lehetetlenné tette a társaság vagyoni helyzetének áttekintését, annak megállapítását, hogy az adós vagyonával történő rendelkezés során a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt-e el a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően. Az alperes felróható magatartása megállapítható, mert a beszámolókészítési és iratanyagátadási kötelezettségéről tudva, ígéret ellenére sem tett eleget törvényi kötelezettségének. Keresete jogalapjaként a Cstv. 33/A. § (1) bekezdés második fordulatát és (5) bekezdését jelölte meg, míg a kereset összegszerűségét a zárómérleg hitelezői igényeket nyilvántartó táblázata alapján az összes nyilvántartásba vett hitelezői igény összegében (3.377.947,- Ft) határozta meg.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elismerte, hogy az adós tagja és vezető tisztségviselője volt a társaság megalakulásától a felszámolás elrendeléséig. Nem vitatta azt sem, hogy a felszámolónak az iratokat csak részben adta át, tevékenységet záró mérleget sem készített. Nem vitatta azt sem, hogy az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, azonban az álláspontja szerint legkorábban 2016. június 7. napján következett be, amikor az adóhatóság által lefoglalt tárgyi eszközök nem fedezték a fennálló tartozást. Ezt követően azonban nem tanúsított olyan jogellenes magatartást, amely felelőssége megállapítását indokolná. A felperes nem bizonyította állítását annak ellenére, hogy a bizonyítási teher nem fordul meg, mert a Cstv. 33/A. § módosított szövegének hatályba lépése idején az adós felszámolása már folyamatban volt, ezért ezek a rendelkezések a jelen perben nem alkalmazhatóak.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes, mint az adós volt vezető tisztségviselője, az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően ügyvezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével látta el és emiatt a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése 3.377.947,- Ft összegben meghiúsulhat.

Utalva a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:118. §-ára is, az alperes vezetői felelősségét a Cstv. 33/A. §-a alapján vizsgálta. Rögzítette, hogy a 2017. november 16. napján indult perben a Cstv. 33/A. §-ának 2017. évi XLIX. törvénnyel módosított és 2017. július 1. napján hatályba lépett normaszövegét kell alkalmazni figyelemmel a Cstv. 83/F. § (4) bekezdésére. Ezért a 2017. július 1. napjától hatályos Cstv. 33/A. § (1) és (5) bekezdésére figyelemmel vizsgálta az alperes felelőssége feltételeinek fennálltát.