A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40362/2016/5. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. Bírók: Koday Zsuzsanna, Kurucz Zsuzsánna, Pusztai Anita

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Ítélőtábla Gf.40362/2016/5.*, Fővárosi Törvényszék G.43185/2015/19.

***********

A Fővárosi Ítélőtábla a Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Lutz Aida jogtanácsos által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen általános szerződési feltétel szerződés részévé nem válásának megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. május 5. napján kelt 8.G.43.185/2015/19. számú ítélete ellen a felperes 20. sorszámú fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint jogtanácsosi munkadíjból álló másodfokú perköltséget;

a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes végleges keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205/B. § alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperessel 2008. július 16-án kötött svájci frankban nyilvántartott deviza alapú kölcsönszerződésnek nem vált részévé az alperes által használt MCSK-0701 számú általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) 7. pontjának a devizanyilvántartásra és az árfolyamkockázatra, a törlesztőrészletek változására vonatkozó része.

Arra hivatkozott, hogy a devizanyilvántartásra és az árfolyamkockázatra, a törlesztőrészletek változására vonatkozó általános szerződési feltétel a szokásostól eltérő, ezért csak külön figyelem felhívó tájékoztatást követően, annak kifejezett elfogadásával válhat a szerződés részévé, azonban az alperes részéről a külön figyelemfelhívó tájékoztatás elmaradt. Állította, hogy ÁSZF-et nem kapott és nem volt lehetősége sem azt megismerni.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Bíróságának a C-449/13. számú ügyben hozott határozatára is figyelemmel a fogyasztó előzetes tájékoztatására, valamint hitelképességének vizsgálatára vonatkozó kötelezettségei teljesítését minden esetben a hitelezőnek kell bizonyítania, a tájékoztató átvételére és megismerésére vonatkozó szabvány záradék erre önmagában nem alkalmas, a bizonyítási terhet sem fordítja meg, az ebben az esetben is a hitelezőt terheli. A kölcsönszerződés utolsó bekezdésében foglaltak ellenére ezért változatlanul az alperesnek kell bizonyítania, hogy átadta az ÁSZF-et az adós felperes részére, és nem az adós felperesnek kell bizonyítania, hogy miért nem kapta azt meg. A szabvány záradéknak nincs bizonyító ereje, azt a hitelezőnek meg kell erősítenie egy vagy több releváns bizonyítékkal.

Kiemelte, hogy a keresetindítása célja az, hogy előidézze a szerződéses jogviszony módosulását. A megállapítási kereset Pp. 123. §-ában foglalt előterjesztésének feltételéül szabott jogmegóvási szükségletet önmagában megalapozza, hogy a szerződés a jogszabályok be nem tartásával köttetett [a Hpt. 210. § (3) bekezdésébe ütközés miatt a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis]. A kötelező jogszabályok be nem tartása és tisztességtelen feltételek alkalmazása, a konszenzus hiánya, a tájékoztatás hiánya sérti a felperes szerződésszerű teljesítéshez való jogát, mert a vagyoni jogait és törvényes érdekeit csak úgy tudja érvényesíteni, ha az alperes és a felperes által kötött szerződéses feltétel szerződés részévé nem válásának megállapítását kéri. A szerződés teljesítésének a forrása a vagyona, ezért a kért ítéleti megállapítás tulajdonjoga védelme érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva teljesítés nem követelhető, hiszen a követelés nem járt le, és a Pp. 369. §-a alapján végrehajtás megszüntetési per sem indítható, mert nincs végrehajtás folyamatban.

Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte.

Védekezésében a megállapításra irányuló kereset Pp. 123. §-ában írt feltételeinek hiányára hivatkozott.

Előadta továbbá, hogy a perbeli devizaalapú szerződés nem tér el a szokásos banki szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől, és - mivel a peres felek között korábban szerződés nem jött létre - nem térhetett el a felek között korábban alkalmazott feltételektől.

Felhívta a figyelmet, hogy a felperest terheli annak bizonyítása, hogy az általa hivatkozott ÁSZF 7. pontjának szövege lényegesen eltér a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől, vagy valamely, korábban a felek között alkalmazott kikötéstől, azonban a felperes ebben a körben tényállítást sem tett, bizonyítékot nem csatolt, bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. A felperest terheli továbbá annak a bizonyítása, hogy az írásbeli bizonyítékok ellenére a szerződéssel kapcsolatban nem kapta meg a szükséges tájékoztatást, valamint az ÁSZF-et nem ismerte meg.

Kifejtette, hogy a felperes a kölcsönszerződés aláírásával elismerte, hogy az kizárólag az ÁSZF-fel együtt érvényes, egyben az ÁSZF átvételét és megértését is az aláírásával igazolta. A megismerést és átvételt elismerő nyilatkozat nem az ÁSZF rendelkezései között szerepel, hanem a blanketta-szerződésben közvetlenül a szerződő felek aláírására rendszeresített hely felett. Annak igazolására, hogy a felperes az ÁSZF-et megismerte és elfogadta, az aláírása megfelelő.

A kölcsönszerződés megkötését megelőzően a felek között 2008. június 19-én kötött külön Megállapodás 1. pontja is rögzíti, hogy az adós a Megállapodás aláírásával elismerte, hogy megismerte az alperes gépjármű vásárlás finanszírozására vonatkozó, a kölcsönkérelem benyújtásakor hatályos valamennyi feltételét, valamint a jogszabályi előírások szerint számított teljes hiteldíjmutató százalékos mértékét, továbbá a kölcsönszerződés tervezetét.

Az ÁSZF és a kölcsönszerződés megfogalmazása, közlése, valamint a kölcsönszerződés felperes általi, az ÁSZF-re is kiterjedő elfogadását jelentő aláírása, továbbá a felperes általi, az ÁSZF és az egyedi kölcsönszerződés rendelkezéseinek megfelelő több mint 5 éven át tartó teljesítése megfelel a Ptk. 205/B. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak. Az általa alkalmazott ÁSZF a GK. 37. számú állásfoglalás értelmében is megismerhetőnek volt tekinthető, mert a honlapján bármikor lekérhető, így nyilvánosan bármikor, bárki által olvasható, de minden alkalommal az ügyfél rendelkezésére is bocsátja.

A Ptk. 205. § (3) bekezdésében meghatározott, a szerződéskötés körében alkalmazandó együttműködési alapelv és a Ptk. 4. § (4) bekezdésében megfogalmazott általános együttműködési kötelezettség alapján a szerződéskötés során a felperes is megfelelő gondossággal volt köteles eljárni, a szerződés egyes rendelkezéseinek értelmezése, mérlegelése során. A felperes dönthetett úgy, hogy aláírja az okiratot, de meg is tagadhatta volna az aláírást, követelve a nyilatkozatban szereplő okiratok elmaradt átadását.