A Miskolci Törvényszék P.21305/2014/37. számú határozata kártérítés tárgyában.

M-i Törvényszék

10.P.21.305/2014/37. szám.

A M-i Törvényszék a 1. Ügyvédi Iroda (székhelye: 1. ÜI. címe– ügyintéző: Fp. ügyvéd) által képviselt I. r., II. r., III. r., IV. r. és V. r. (mindannyian Fp-ek címe) felpereseknek a 2.Ügyvédi Iroda (székhelye: 2. ÜI. címe – ügyintéző: Ap. ügyvéd) által képviselt Ap. (székhelye: Ap. címe) alperes ellen kártérítés megfizetése és jár. iránt indított perében meghozta az alábbi

közbenső ítéletet:

A törvényszék megállapítja az alperes teljes kártérítési felelősségét az I. és II. r. felperesek egészségkárosodásáért és az ennek nyomán I., II., III., IV. és V. r. felpereseket ért károkért és hátrányokért.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a D-i Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye, melyet három példányban a M-i Törvényszéknél kell benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság a közbenső ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha

§ a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

§ a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

§ a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik (1952. évi III. tv. 220. §-ának (3) bekezdése, 256/A. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontja).

Az ítélőtábla előtti eljárás jogi képviselő köteles.

Indokolás:

A perbeli terhesség az I. r. felperes negyedik terhessége volt és ezt megelőzően is szült már császármetszéssel.

A terhesgondozást az 1. Kórházban végezték, ahol az első szülész szakorvosi vizsgálatra 2008. június 04. napján 7 hetesen került sor. A terhesgondozás rendben zajlott egészen 2008. október 21. napjáig, amikor is az anamnézisben rögzítették, hogy folyása volt az I. r. felperesnek, melyre terápiaként Klion D alkalmazását rendelték el. Ekkor a terhességi kor 27 hetes volt és diagnózisként a hüvely szubakut és idült gyulladását rögzítették. 2008. október 22-én laboratóriumi (vér és általános vizelet) vizsgálatot végeztek az I. r. felperesnél, melynek eredményeként rögzítették, hogy a vizelet protein opalizál, a vizeletüledék 10-15 fvs, laph, bakt. Ezt követően emiatt 2008. november 05. napján került sor ismételt védőnői és szakorvosi vizsgálatra, amikor is az ambuláns leleten anamnézisként alhasi fájdalmat, gyakori vizelést és láztalan állapotot írtak le. A státusznál II/k., a fundus laza, Dopton pos. és Cx:2000, illetőleg terápiaként Gly. borax ecsetelés, Klion kúp és Nevigramon került rögzítésre. Az utolsó védőnői vizsgálat 2008. december 09. napján történt.

2008. december 14. napján 9 óra 30 perckor az I. r. felperest az OMSZ szállította be az 1. Kórház Nőgyógyászati Osztályára. A panaszok között rögzítették, hogy az I. r. felperesnek reggel óta erős, görcsös alhasi és jobb vesetáji fájdalma van, láza nincs, a magzatvíz nem folyt el. Ekkor a kórelőzményben rögzítésre került, hogy egy művi vetélése volt, illetve 1994. évben 1500 grammal és 2000. évben 1250 grammal szülés császármetszéssel, vagyis két koraszülése, valamint 1997-ben 2600 grammal egy normál lefolyású szülése volt.

A szülőszobán végzett magzati monitorizálás értékelhetetlen adatokat tartalmaz. Annyi bizonyosan megállapítható, hogy az I. r. felperes 9.30-tól 13 óráig tartózkodott a szülőszobán, ahonnan műtőbe szállították, vagyis összesen 210 percet. A rendelkezésre álló CTG dokumentáció 105 perc, melyből a szívműködést regisztráló, szakmailag értékelhető időtartam csupán 47 perc. A tocometer által rajzolt regisztráció teljesen értékelhetetlen, az I. r. felperes ismert anamnézise alapján szakmailag lehetetlen. Összességében megállapítható, hogy az CTG regisztrátumnak már a 105 perce is elégtelen a 210 perces tartózkodás tartózkodás alatt, még akkor is, ha közben UH vizsgálatot végeztek. 10 óra 40 és 12 óra 30 perc között nincs CTG észlelés.

Ezen túlmenően a szülőszobai felvételkor a szakorvosi vizsgálat – beleértve a hüvelyi feltárást –, a lelet kórlapban történő rögzítése, a laboratóriumi vizsgálatok, a műtéti kivizsgálás, ágynyugalom, hidrálás, tocolysis, folyamatos CTG ellenőrzés elkezdése, a felvételnél elvégzett UH vizsgálat, a steroid profilaxis adása a szakmai protokoll mellett megtörtént. Ugyanakkor sem a szülőszobára való felvételnél, sem azt követően nem mérték az I. r. felperes vérnyomását, mindössze 12 óra 40 perckor a dekurzus lapon van egy praeshockos állapotban mért 100/60 Hgmm és a műtéti leírás végén egy 115/70 Hgmm vérnyomás és egy 100/min pulzus érték. A 11 óra 35 perckor elvégzett UH vizsgálat után a CTG észlelésnek kiemelkedő jelentősége lett volna, hiszen egy fokozott tónusú, előzetes császármetszés után lévő akut tocolysis, infúziós kezelés közben lévő, 2,5 mm-es hegvastagsággal rendelkező fenyegető koraszülést, sőt, fenyegető hegszétválás állapotát observálták a szülőszobán.

Folyamatos, megfelelő CTG vizsgálat alkalmazásával és annak helyes értékelésével legnagyobb valószínűséggel hamarabb merült volna fel a császármetszés szükségessége. Mindezt a kóros flowmetria csak megerősítette volna. Az I. r. felperesnél méhrepedés következett be és ezt követően méheltávolítást végeztek.

Amennyiben I. r. felperes esetében a méhrepedés előtt történt volna meg a császármetszés, úgy jóval nagyobb esélye lett volna arra, hogy nem kerül sor a később bekövetkezett méheltávolításra. Ugyanez a helyzet a II. r. felperessel kapcsolatban is, vagyis korábbi időpontban elvégzett császármetszés esetén lett volna esélye a károsodás elkerülésére vagy a kisebb mérvű egészségkárosodás elszenvedésére.

A terhesgondozás során a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció szerint elmaradtak a hüvelyváladék-vizsgálatok és a vizelettenyésztés is.

A II. r. felperes 13 óra 25 perckor született meg rossz általános állapotban, hypotoniásan, kezdeti bradycardia után. Hypoxiás állapot miatt áthelyezték a M-i NIC-be, ahol légzés- és keringéstámogatást kapott. Súlyos asphyxia következményeként négyvégtagi görcsök, illetőleg UH-val igazolt agyoedema miatt alkalmazott kombinált terápia mellett görcskészsége, kezdeti EEG eltérése megszűnt. Átmeneti szondatáplást követően per os jól táplálhatóvá vált. 2009. január 09. napján bocsátották otthonába.

Összességében tehát megállapítható, hogy az alperes az alábbiakat mulasztotta el:

· az I. r. felperesnél elmaradtak a hüvelyváladék-vizsgálatok és vizelettenyésztés,

· a kórházi felvétel során és a későbbi észlelés alkalmával nem mérték az I. r. felperes vérnyomását,

· a CTG vizsgálatok nem megfelelően végezték el, illetőleg az azzal kapcsolatos dokumentáció hiányos és értékelhetetlen,

· a császármetszés elvégzését elhatározó diagnózis időszerűsége kétséges, mivel a kórlefolyás és az egyéb elvégzett vizsgálatok ismeretében korábbi időpontban már felállítható volt,