A Fővárosi Törvényszék P.22689/2016/33. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §] Bíró: Bérces Renáta

Fővárosi Törvényszék

...P.../2016/33.szám

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Sztrókay Eszter (ügyvéd címe szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe. szám alatti lakos) felperesnek

a Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Szabados Gergő (ügyvéd címe szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe szám alatti székhelyű) alperessel szemben

személyiségi jog megsértése miatt indított perében

meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírneve védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa sugárzott TV csatorna műsor 2016.május 7-i adásában valótlanul állította, hogy az adásban utalt települési férfi (felperes), egy kínai személy megfőzte volna német juhász kutyáit, s hogy a közelgő kutyahús fesztiválra hizlalta őket. Alaptalanul utalt arra, hogy azért tartotta, hizlalta a kutyákat, hogy levágja s megegye őket, az ennek illusztrálására közölt képek hamisak, megtévesztőek.

Csakúgy valótlan azon közlés, hogy a kutyatartás körülményei miatt a kínai férfi ellen büntetőeljárás indult és évekre börtönbe kerülhet, továbbá, hogy állatkínzást követett volna el.

Kötelezi a bíróság az alperest, az ítélet jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a műsor következő adásában közölje az ítélet fenti, jogsértést megállapító részét azzal, hogy az érintett kutyatulajdonostól elnézést kérnek, továbbá távolítsa el a portál internetes oldalról a sérelmezett riportot s a moderálatlan kommenteket, valamint 15 napon belül fizessen meg felperesnek 2.000.000.- (kettőmillió) Forint sérelemdíjat és 300.000.- (háromszázezer) Forint perköltséget, utóbbit áfával.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja s kötelezi az alperest, fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 120.000.- (egyszázhúszezer) Forint eljárási illetéket, továbbá 165.000.- (egyszázhatvanötezer) Forint + áfa összegű, állam által előlegezett tolmácsdíjat, az FTGH felhívására.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felperes többek között bio növények termesztésével is foglalkozó, akupunktúrás módszerrel beteg embereket kezelő természetgyógyász, aki egy olyan ingatlanban lakik a településben, amely házas ingatlan egy nagy ipari telephelyen helyezkedik el. A telepen több, különféle áruk tárolására alkalmas terület került kialakításra, melyek részben felperes ellenőrzése alatt állnak, különféle áruk tárolására alkalmasak, illetve a telepen működnek különféle szolgáltató létesítmények is, ezért a terület kerítéssel elzárt részén portaszolgálat is működik, nem szabad a ki-be járás. Fentiektől jól elkülönített rész, ahol a felperes házas ingatlana egy bio növénytermesztéssel érintett kertrésszel található, ettől elkülönítve nagy területen - 4x80, illetve 10x80, 20x30 méter hosszú területrészeken - felperes két-két német juhászt tart a terület őrzésére, illetve számos macskát gondoz, etet. A német juhászok este a nagy terület elkülönített részén szabadon mozoghatnak, napközben kennelekben tartózkodnak. Táplálásukra éttermi ételmaradékot is és egyéb állati eledelt is felhasznál felperes.

A felperes lakhelyéül is szolgáló telephelyen egy zöldségüzemből 2016.május 3-án este rendőrségi bejelentést tettek, hogy a telepen kóborló kutyák széttéptek egy macskát s a kutyák miatt nem mernek az üzemből kijönni, nem tudnak rakodni. A felperes telephelyén ingatlant bérlő, portaszolgálatot teljesítő 1-es személynek is jelezték ezt a zöldségüzem dolgozói. Ugyanezen a napon este újabb bejelentés érkezett a rendőri szervekhez az elszabadult kóbor kutyákról, az alapítvány munkatársai, akik időközben a helyszínre érkeztek jelentették, hogy a kutyákat megtalálták, de gazdájuk nem együttműködő, így rendőri segítséget kértek. Az alapítvány munkatársai, 2-es személy és 3-as személy a felperes telephelyén szabadon szaladgáló kutyák miatt hívta a rendőröket, s mivel a portás nem engedte be őket, a felperestől kértek bebocsátást, aki ezt nem tette meg, erre hívtak rendőrt s a rendőrség alkalmazottai megérkezését követően velük együtt léptek be a telephelyre. A kutyák egészségi állapotát nem megfelelőnek tartva, továbbá mert a kutyák chippel sem voltak ellátva az állatvédők befogásukra tettek javaslatot, s ezt követően a rendőri erők közreműködésével az alapítvány fenti munkatársai felperes jelenlétében befogták kutyáit és elszállították. Állatorvosi átvizsgálást követően a kutyák lefoglalásra kerültek, az alapítvány feljelentése nyomán eljárás is indult ismeretlen tettes ellen állatkínzás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. 4-es személy 2016.május 4-én vizsgálta meg a kutyákat, rögzítette, hogy a kívánatos szintet az ebek kondíciója nem éri el (a csontjuk kitapintható volt, ez rögzítésre került, csakúgy az, hogy a kutyák kellemetlen szagúak). Higiéniai állapotuk szintén nem megfelelőként került rögzítésre. Ő a kutyákat nem tartási helyükön szemlélte meg, a tartás körülményeit az alapítvány képviselője, 2-es személy által a helyszínen készített fényképek alapján rögzítette.

Miután felperes kutyáit telephelyéről elvitték, ismerőse segítségével érdeklődött a települési Rendőrkapitányságon, hogy hova vitték kutyáit, majd panaszt tett a rendőri intézkedés miatt. A panaszára lefolyt eljárásban vizsgálták a rendőri eljárás, az intézkedések jogszerűségét, párhuzamosan az állatvédők feljelentésére indult állatkínzás miatti eljárással. Utóbbi eljárás megszüntetéssel zárult, felperes felelősségét nem állapították meg, őt az eljárásban tanúként sem hallgatták ki, meg sem gyanúsították. A kutyáit felperes az eljárás megszüntetését követően visszakapta, s a panaszára indult eljárásban megállapították, hogy a kutyák lefoglalása szakszerűtlenül történt.