A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20429/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §, (2) bek., 2:52. §, (1) bek., (2) bek., (3) bek.] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.429/2018/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Sztrókay Eszter ügyvéd (címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Szabados Gergő) által képviselt alperes neve ( alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. december 7. napján kelt 65.P.22.689/2016/33. számú ítélete ellen az alperes részéről 34. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit a jogsértés megállapítása tekintetében részben megváltoztatja és azt állapítja meg, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa sugárzott ... című műsorában valótlanul állította, hogy ...n egy kínai férfi azért tartotta és hizlalta német juhász kutyáit, hogy a közelgő kutyahús fesztivál alkalmából levágja, megfőzze és megegye őket.

Valótlanul állította azt is, hogy szakértő megállapította az állatkínzást, a kínai férfi ellen büntetőeljárás indult és évekre börtönbe kerülhet.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 160.000 (százhatvanezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság a tényállást a felperes személyes előadása, a perben kihallgatott tanúk vallomása, továbbá a beszerzett iratok alapján állapította meg. Eszerint a felperes ingatlana egy nagy ipari telephelyen helyezkedik el. A telepen különféle, szolgáltató létesítmények, illetőleg áruk tárolására kialakított területek vannak, amelyek egymástól jól elkülöníthetőek. A felperes saját területrészén egymástól elkülönítve két-két német juhász kutyát tartott. A kutyák éjszakánként a nagy terület elkülönített részén szabadon mozoghattak, napközben kennelekben tartózkodtak. Táplálásukra a felperes éttermi ételmaradékot és egyéb állati eledelt is felhasznált.

A felperes lakóhelyéül is szolgáló telephelyről 2016. május 3-án bejelentést tettek a rendőrség felé, hogy a telepen kóborló kutyák miatt az egyik üzemből az ott tartózkodók nem tudnak kijönni. Időközben az ... munkatársai is kiérkeztek a telephelyre, akik a rendőrség felé olyan bejelentést tettek, hogy a kutyákat megtalálták, de a gazdájuk nem együttműködő, ezért rendőri segítséget kértek. Az ... munkatársai a kiérkező rendőrökkel együtt léptek be a telephelyre a felperes engedélyével. Az állatvédők a kutyák állapotát nem találták megfelelőnek, és azért, mert azok chippel nem voltak ellátva befogásukra tettek javaslatot, amelyre a rendőri erők közreműködésével került sor. A kutyák a befogásuk és az elszállításuk után lefoglalásra kerültek, állatorvosi átvizsgálást követően az ... feljelentése nyomán ismeretlen tettes ellen, állatkínzás bűntettének megalapozott gyanúja miatt eljárás indult. Dr. ... a 2016. május 4-én elvégzett vizsgálat, a helyszínen készített fényképek és az ... munkatársainak a tartás körülményeivel kapcsolatos beszámolója alapján azt állapította meg, hogy az ebek kondíciója nem éri el a kívánatos szintet, a higiéniai állapotuk, a részükre biztosított élettér és táplálék nem megfelelő. Az állatkínzás miatt indult eljárást a nyomozó hatóság - figyelemmel a kirendelt szakértő véleményére - megszüntette, a kutyákat a felperes visszakapta. A panaszára indult eljárásban megállapították, hogy a kutyák lefoglalása szakszerűtlenül történt.

Az alperes a 2016. május 7. napján sugárzott ... című hírműsorban számolt be az eseményekről oly módon, hogy bevezetőjében azt közölte, hogy "a közelgő kutyahús fesztiválra hizlalt két fajtiszta német juhászt egy férfi ...n, tésztával, káposztával, és chili paprikával etette őket, a hagyományok szerint megfőzte, vagy megsütötte volna mindkettőt." Beszámoltak arról, hogy az állatvédők mentették meg a két kutyát, amelyekben nem volt chip, oltásokat sem kaptak, saját ürülékükben, egy sötét, szűk ketrecben tartották őket. A tartás körülményeiről az állatvédők által készített fényképfelvételeket mutatták be. A műsorban elhangzott az is, hogy azt egyelőre nem tudni, hogy Magyarországon is megtartják-e a kínai kutyaevő fesztivált. Bemutatták az állatvédők közreműködésével a két kutyát is. Nyilatkozott az állatvédőktől ... is. A műsor azzal zárult, hogy a ...n lefoglalt kutyáknál a szakértő megállapította az állatkínzást. A kínai férfi ellen büntetőeljárás indul, évekre börtönben kerülhet.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát a 2016. május 7. napján a ... című hírműsorban annak valótlan állításával, hogy meg akarta főzni a német juhász kutyákat; a magyarországi kínai kutyahús fesztiválra készült; állatkínzást valósított meg, továbbá azzal is, miszerint a műsorban nem a kutyatartás valódi körülményeit mutatták be. Kérte annak megállapítását is, hogy valótlan az az állítás, miszerint büntetőeljárás indult a kutyatulajdonos felperessel szemben és börtönbe kerülhet. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 2.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére, továbbá elégtételadásként távolítsa el a sérelmes riportot, illetve a moderálatlan kommenteket.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsősorban arra hivatkozott, hogy a felperes a közlemény tartalmából kétséget kizáróan nem felismerhető. Álláspontja szerint a perben kihallgatott tanúk, illetőleg ... vallomása és az általa készített szakvélemény alátámasztotta azt, hogy a kutyák rossz egészségi állapotban voltak, ezért eljárás alá vonták őket, a felperessel szemben eljárás indult, a kutyákat le is foglalták. Hivatkozott a helyszínen készített fényképekre is.

Az elsőfokú bíróság a keresetet túlnyomó részben alaposnak találta és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírneve védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa sugárzott ... 2016. május 7-i adásában valótlanul állította, hogy az adásban utalt ...i férfi (felperes), egy kínai személy megfőzte volna német juhász kutyáit, s hogy a közelgő kutyahús fesztiválra hizlalta őket. Alaptalanul utalt arra, hogy azért tartotta, hizlalta a kutyákat, hogy levágja s megegye őket, az ennek illusztrálására közölt képek hamisak, megtévesztőek. Csakúgy valótlan azon közlés, hogy a kutyatartás körülményei miatt a kínai férfi ellen büntetőeljárás indult és évekre börtönbe kerülhet, továbbá, hogy állatkínzást követett volna el.

Kötelezte az elsőfokú bíróság az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a ... következő adásában közölje az ítélet jogsértést megállapító részét azzal, hogy az érintett kutyatulajdonostól elnézést kér, továbbá távolítsa el a tenyek.hu internetes oldalról a sérelmezett riportot és a moderálatlan kommenteket, valamint 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.000.000 forint sérelemdíjat és 300.000 forint perköltséget.