A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20785/2016/14. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/D. § (1) bek., (1) bek., 70/B. § (1) bek., (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bírók: Buglyó Gabriella Éva, Fermanné dr. Polák Zita, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.785/2016/14/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Király Edina Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Király Edina ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a alperesi jogi képviselő neve (alperes címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. március 31. napján meghozott .../2015/28. számú ítélete ellen az alperes részéről 29. sorszám alatt előterjesztett és Pf.3. sorszám alatt pontosított fellebbezés, valamint a felperes részéről Pf.6. sorszám alatt előterjesztett és Pf.7. sorszám alatt kiegészített csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, az alperest terhelő nem vagyoni kártérítés és költségben történő marasztalás összegét 15.159.181 (Tizenötmillió-százötvenkilencezer-száznyolcvanegy) forintra felemeli, a jövedelemveszteség címén megítélt hátralék összegét 6.379.297 (Hatmillió-háromszázhetvenkilencezer-kétszázkilencvenhét) forintra, a jövedelempótló járadék összegét 109.135 (Százkilencezer-százharmincöt) forintra leszállítja.

A felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 1.326.308 (Egymillió-háromszázhuszonhatezer-háromszáznyolc) forintra felemeli, az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 378.250 (Háromszázhetvennyolcezer-kétszázötven) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 1.760.572 (Egymillió-hétszázhatvanezer-ötszázhetvenkettő) forint fellebbezési illeték viselésére az állam köteles.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A B. Osztálya 2004. március 1. napján .../2004. bü. számon nyomozást rendelt el a Btk. 195/A. § (2) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben. 2004. március 30. napján felperes lakásában a B. házkutatást tartott. A ... Nyomozóhivatala .../2004. számú határozatával 2004. március 30-án 7 órától elrendelte a felperes őrizetét a Be. 126. § (1) és (2) bekezdése alapján, valamint a 146. § (6) bekezdése alapján úti okmányának lefoglalását indítványozta. Ugyanezen napon alperes a felperessel közölte, hogy megalapozottan gyanúsítható a Btk. 195/A. § (2) bekezdés második fordulatába ütköző kiskorú személyről készült kép átadásával elkövetett tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettével, mivel a gyanú szerint kiskorú személyekről készült pornográf felvételeket küldött o. címre interneten keresztül. 2004. március 30-án kelt ... számú határozatában a ... Rendőrkapitánysága a felperessel szemben etikai eljárást rendelt el, majd ugyanezen rendőri szerv parancsnokának 2004. április 5. napján kelt ... számú parancsa alapján felperest beosztásából felfüggesztette. A ... Nyomozóügyészség 2007. január 18. napján vádat emelt a felperessel szemben, a vádirat szerint a Btk. 195/A. § (1) bekezdésének első fordulatába ütköző kiskorú személyről készült kép megszerzésével elkövetett tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettének elkövetése miatt. A ... Bíróság .../2007/25. számú ítéletében a felperest a tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettének vádja alól felmentette. A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság .../2008/5. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. 2010. március 31. napjával a felperes szolgálati viszonya felmentéssel megszűnt, egyben szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot.

A Fővárosi Ítélőtábla 2015. február 17. napján kelt .../2014/8/II. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva megállapította, hogy alperes kártérítési felelőssége a felperes jogellenes meggyanúsítása és a vádemelés miatt fennáll.

A megismételt eljárás során felperes keresetében az alperest 2010. április 1. óta elmaradt jövedelem, 180.000 forint pszichodráma csoporttal felmerült költség, 74.714 forint benzinköltség, 180.000 forint elmaradt jutalom, 126.140 forint gyógyszerköltség, 119.600 forint jövedelempótló járadék, továbbá 15.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. Kiemelte, hogy az alperes károkozó magatartásával okozati összefüggésben beosztásából felfüggesztették, egészségügyi alkalmatlanság miatt szolgálati jogviszonyát megszüntették. A szolgálati jogviszony megszűnésével egyidejűleg nyugellátásra vált jogosulttá, a beosztásból eredő felfüggesztése miatt elesett munkahelyén esedékes jutalmazásoktól az ügy okozta pszichés megbetegedés miatt folyamatos gyógykezelésre van szüksége, a gyógyulás érdekében pszichodráma csoportba kellett járnia. A nem vagyoni kár körében hivatkozott arra, hogy élete az ellene alaptalanul indított büntetőeljárás következtében megváltozott. Az öt éven át tartó büntetőeljárás miatt maradandó pszichés és fizikai egészségromlást szenvedett, amely a jövőre nézve lehetetlenné tette a karrier lehetőségeit, anyagi gyarapodását, a családi élete harmóniáját, társadalmi kapcsolatait és biztonságérzetét negatív irányban befolyásolta. Az ügy egyébként felfelé ívelő karrierjét derékba törte, négy diplomával, nyelvtudással ambiciózus emberként a rendőri hivatást életpályának tekintette. 2004. áprilisban kellett volna részt vennie az ...-ban továbbképzésen, erre azonban felfüggesztése miatt nem kerülhetett sor. Mivel az útlevelét jogellenesen bevonták, külföldre utazni nem tudott. Az eljárás alatt kétségek között, létbizonytalanságban élt. A hosszú ideig tartó létbizonytalanság az egészségét tönkretette, kórházi kezelésre szorult, a mai napig kezelésre jár, emiatt állapították meg 40%-os egészségromlását, hivatásos szolgálatra alkalmatlanságát. A nyugdíjba vonulás 44 éves korában önértékelését lerombolta. A büntetőeljárás hatálya alatt állás idegeit felőrölte, a tehetetlenség, reménytelenség érzése uralta el. Ráadásul a társadalom által jóval inkább elítélt, megvetett cselekmény elkövetelésével gyanúsította meg alperes megalapozatlanul, amelyről a család, barátok, ismerősök, kollégák sőt a sajtó révén az ország nyilvánossága is tudomást szerzett. A társadalmi elismertség terén súlyosan visszavetette a büntető ügy a felperest. Az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontja szerint a felperes kiesett jövedelme 2010. április 1. és 2016. március 31. napja között összesen 6.160.386 forint, a jövedelempótló járadék összege 119.600 forint.

A Fővárosi Ítélőtábla .../2014/8-II. számú közbenső ítéletét követően alperes érdemi ellenkérelmében a kereset összegszerűségét vitatta, perköltség iránti igénye nem volt. A felperes elmaradt jövedelem iránti igényével összefüggésben előadta, hogy ez várományként nem vehető teljes bizonyossággal figyelembe, nem lehet az elmaradt jövedelem összegébe az éves jutalmakat beszámítani, hiszen a jutalom csupán adható, összege minden évben változik. Álláspontja szerint tisztázatlan a felperesnek a perbeli időszakban realizált bármilyen jogcímen szerzett jövedelme. A nem vagyoni kártérítéssel kapcsolatban hivatkozott a felperes őrizetének rövid időtartamára, vitatta a felperes egészségügyi panaszai és a fogva tartásban töltött idő, továbbá a büntetőeljárás között fennálló okozati összefüggést. Az elmaradt jövedelem tekintetében utalt arra, hogy a felperes alkalmi munkát végzett.