A Fővárosi Ítélőtábla Bf.364/2012/8. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 360. §, 371. §, 372. §] Bírók: Fatalin Judit, Lassó Gábor, Németh Nándor

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

2.Bf.364/2012/8. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2013. év február hó 12. napján megtartott tanácsülésen meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2012. június 4. napján kihirdetett 24.B.219/2011/28. számú ítéletét az I.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatja.

A bűnjeleket a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztály Gazdaságvédelmi Osztály II. Gazdaságvédelmi Alosztály I.131-5062/2005.bü. szám alatt foglalta le, tárgyletét száma T 8/2005.

Az elsőfokú bíróság által jelzett, iratok közt kezelt 1-29. tételszám alatti 29 db. lízingszerződést az Rt. részére, a 30-51. sorszám alatti 22 darab gépjármű értékesítéssel kapcsolatos iratot a Kft-nek kiadni rendeli.

Kötelezi az I.r. vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a 206.838.223 forint kártérítéshez kapcsolódóan fizesse meg annak 2003. április hó 10. napjától a kifizetés napjáig járó - a költségvetési törvényben meghatározott mértékű - kamatát is az Rt. magánfél részére.

A vádlott 900.000 (kilencszáz-ezer) forint eljárási illeték lerovására köteles, helyesen a Nemzeti Adó és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága külön felhívására az ott közölt módon és időben.

Az I.r. vádlott terhén felmerülő bűnügyi költség összege helyesen 858.558 (nyolcszázötvennyolcezer-ötszázötvennyolc) forint.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Bíróság az I.r. vádlott és társai ügyében 2010. május hó 28. napján kihirdetett 18.B.980/2006/107. számú ítéletével az I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, (Btk.318.§ (1) bekezdése, (2) bekezdés c./ pontja, (7) bekezdés b./ pontja) 9 rb. közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.274.§ (1) bekezdés c./ pont) és 17 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.276.§), ezért halmazati büntetésül 7 év börtönbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Székesfehérvári Városi Bíróság 3.B.827/2003/2. számú ítéletében kiszabott 2 hónap fogházbüntetés végrehajtását, valamint kötelezte a terhén felmerülő bűnügyi költség viselésére.

Ezen ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság kizárólag a vádlott javára bejelentett fellebbezés kapcsán a 2011. február hó 15. napján kelt 2.Bf.390/2010/3. számú végzésével az I.r. és a III.r. vádlottak tekintetében hatályon kívül helyezte és e vádlottakkal szemben a Fővárosi Bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Az I.r. vádlott tekintetében megállapította, hogy a távollévő terhelttel szembeni eljárás indításának és lefolytatásának szabályait az elsőfokú bíróság nem tartotta be, szem előtt tartva a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jog érvényesülését is a Fővárosi Ítélőtábla úgy tekintette, hogy a Fővárosi Bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a jelenléte kötelező lett volna, ezért a Be.373.§ (1) bekezdés II/d./ pontjában írt hatályon kívül helyezési ok fennállását állapította meg.

A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban a felülbírálat tárgyát képező határozatával az ismeretlen helyen tartózkodó az I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk.318.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés c./ pont, (7) bekezdés b./ pont), 9 rb. közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.274.§ (1) bekezdés c./ pontja) és 17 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.276.§), ezért halmazati büntetésül 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A III.r. vádlott bűnösségét 7 rb. folytatólagosan bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg, ezért megrovásban részesítette.

Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, a magánfél által előterjesztett polgári jogi igényt részben érdemben elbírálta, részben egyéb törvényes útra utasította, kötelezte I.r. vádlottat az eljárási illeték és a terhén felmerült bűnügyi költség viselésére.

Az ítélet ellen I.r. vádlott védője enyhítésért fellebbezett, az III.r. vádlottal szemben első fokon jogerőre emelkedett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.992/2012/1. számú átiratával a védelmi fellebbezést nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint a törvényszék a perrendi szabályokat és az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében a megismételt eljárásra vonatkozó útmutatásokat megtartotta. Az ítéleti tényállást hibáktól, hiányosságoktól mentesen állapította meg, mérlegelő tevékenységéről is kellően számot adott az indokolási kötelezettség kimerítő teljesítésével. A megalapozott tényállás alapján okszerűen következtetett I.r. vádlott bűnösségére, a cselekmények minősítése törvényes. A büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság nyomatékkal vette figyelembe a vádlott javára a további időmúlást a korábban kiszabott büntetés mértékéhez képest, további enyhítés nem szolgálná a büntetési célokat. Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. Az ítélet 25. oldalának lap közepén írtak akként helyesbítendők, hogy a vádlott egyik felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtását már korábban elrendelték, a másik végrehajtását pedig jelen ítélettel azért nem rendelte el az elsőfokú bíróság, mert időközben végrehajthatósága elévült. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla tanácsülésen a Fővárosi Törvényszék ítéletét az I.r. vádlott tekintetében hagyja helyben.

A Fővárosi Ítélőtábla az ügyet tanácsülésre tűzte, a védő nyilvános ülés kitűzését nem kérte.

A Fővárosi Törvényszék eljárása során a Be. kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó (XXVIII/A. Fejezet) és a távollétes eljárásra irányadó szabályait (XXV. Fejezet) szinte maradéktalanul megtartotta, a vádlott részére hirdetményi úton kézbesített hivatalos iratokat ugyanakkor védőjének a Be. 530.§ (2) bekezdésében foglaltak ellenére nem kézbesítette, mely relatív eljárási szabálysértés.

Az elsőfokú bíróság a tényállást kellően felderítette, a szükséges bizonyítást lefolytatta. Felolvasta az I.r. vádlott korábbi vallomásait, a volt terhelttársakat a megfelelő figyelmeztetéseket követően tanúként hallgatta ki, ezen túl ügyészi indítványra ismertette a korábbi eljárásban kihallgatott tanúk vallomását, eljárás anyagává tette a gépjármű szakértői véleményeket és a nagyszámú okirati bizonyítékot.

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megalapozott tényállást állapított meg, az mentes a Be.351.§ (2) bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól, ezért az a másodfokú eljárásban is irányadó volt a Be.351.§ (1) bekezdése szerint.

A védelem az ítéleti tényállást nem vitatta.