A Szegedi Törvényszék P.20328/2009/14. számú határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 147. §, 148. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. § (3) bek.] Bíró: Vágó Mária

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

13.P.20.328/2009/14. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Csongrád Megyei Bíróság a dr. Szántai István ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve, címe szám alatti lakos felperesnek - a dr. Gyulai Bence ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve, címe szám alatti lakos I.r., a dr. Molnár István Vince ügyvéd (címe) által képviselt II.rendű alperes neve, címeszám alatti lakos II.r. és III.r. alperes neve, címe III.r. alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 600.000,- (Hatszázezer) Ft illetéket a felperes köteles megfizetni külön felhívásra a Magyar Államnak.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. alperesnek 300.000,- (Háromszázezer), míg a II.r. alperesnek 150.000,- (Egyszázötvenezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Csongrád Megyei Bíróságnál írásban, 5 példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye, a Szegedi Ítélőtáblához.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha ezt a felek kérték, továbbá, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vagy az állam által előlegezett illeték viselésére vonatkozik vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását, továbbá, ha bármely okból a tárgyaláson kívüli elbírálást a másodfokú bíróság indokoltnak tartja.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres felek előadása és a csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A perbeli ingatlan a peres felek közös tulajdonában áll, egymás közötti 1/4-ed - 1/4-ed arányban. A felperes és a III.r. alperes tulajdoni illetőségét az I.r. alperes özvegyi haszonélvezeti joga terheli.

Az ingatan használatilag megosztott, 2 db, egymástól elkülönülő, külön bejárattal rendelkező, azonos beosztású, egymás tükörképei szerint épített lakásból áll. Az egyikben az I.r. alperes lakik, míg a másikban a II.r. alperes az élettársával.

A III.r. alperes évek óta életvitelszerűen külföldön él, Magyarországra visszaköltözni nem kíván.

A kiskorú felperes az I.r. alperes unokája, a II.r. alperes dédunokája, a III.r. alperesnek pedig unokahúga. Tulajdoni illetőségét akként szerezte, hogy a perben nem álló édesapja, az I.r. alperes néhai házastársa halálát követő hagyatéki eljárásban az örökrészét a kiskorú felperesnek ajándékozta.

A felperes az édesanyjával lakik közös háztartásban az édesanyja tulajdonában lévő lakásingatlanban.

A perbeli ingatlan fenntartási költségeit túlnyomórészt az I.r. alperes viseli. A nyugdíja jelenleg 89.780,- Ft, emellett munkaviszonyából 55.600,- Ft havi jövedelemre tesz szert. Munkahelyén évi egyszeri, legutóbb 100.000,- Ft összegű jutalomban részesült. Rokonaitól esetenként pénzt kap ajándékba. Egy gépkocsija van, amelyet részletre vásárolt, illetve egy örökölt ingatlan áll még a tulajdonában, amelyet nem hasznosít, abból bevétele nem származik. Megtakarítása nincs.

A II.r. alperes idős, csekély nyugdíjjal rendelkezik. Róla, illetve beteg élettársáról az I.r. alperes gondoskodik.

A felperes keresetében a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kérte.

Elsődlegesen kérte, hogy a bíróság az alpereseket kötelezze a felperes tulajdoni hányada megváltására, majd keresetmódosításában az ingatlan műszaki megosztását kérte. Követelését azzal indokolta, hogy a jelen állapotok mellett a felperes a tulajdoni hányadát használni, hasznosítani nem tudja, az számára egy holtvagyon. Amennyiben az alperesek által megváltásra kerül, lakásingatlant kíván vásárolni, amelyet hasznosítani kíván és a befolyt összegből tőkét kíván képezni a törvényes képviselő a kiskorú felperes javára. Az ingatlan műszaki megosztása után kialakítandó önálló lakást ugyancsak hasznosítani kívánja bérbeadás útján.