A Szegedi Ítélőtábla Pf.20069/2012/2. számú határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 148. §, 157. §, 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 3. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.069/2012/2. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Szántai István ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Gyulai Bence ügyvéd által képviselt I. r., a (........................) hozzátartozó által képviselt III. r. és a személyesen eljáró IV. r. alperes ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság (Szegedi Törvényszék) 2009. szeptember 9. napján kelt 13.P.20.328/2009/14. számú ítélete ellen a felperes részéről 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 200 000 (kettőszázezer) Ft másodfokú perköltséget.

A feljegyzett 600 000 (hatszázezer) Ft másodfokú eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A kiskorú felperes az I. r. alperes unokája, a per folyamán elhunyt II. alperes (a IV. r. alperes jogelődje) dédunokája, míg a III. r. és a IV. r. alperes unokahúga. A peres felek egymás között egyenlő arányú közös tulajdonát képezi a (település neve, ingatlan címe, hrsz.-a) számú ingatlan. A felperes és a III. r. alperes tulajdoni illetőségét az I. r. alperes özvegyi haszonélvezeti joga terheli. A felperes az 1/4 tulajdoni hányadát akként szerezte, hogy a perben nem álló édesapja - az I. r. alperes néhai házastársa - halálát követően lefolytatott hagyatéki eljárás során örökrészét - a nevezett ingatlanrészt - a kiskorú felperesnek ajándékozta.

Az ingatlan két egymástól elkülönülő, önálló bejárattal rendelkező, azonos beosztású, használatilag megosztott lakásból áll, amelyek egymás tükörképei. Az ingatlanban jelenleg az I. és a IV. r. alperes, továbbá a néhai II. r. alperes élettársa

- 2 -

lakik. A III. r. alperes huzamos ideje életvitelszerűen külföldön tartózkodik, nem kíván Magyarországra visszaköltözni. A felperes édesanyjával él közös háztartásban az anyja tulajdonát képező ingatlanban.

Az I. r. alperes 89 780 Ft nyugellátással, 55 600 Ft munkaviszonyból származó havi jövedelemmel rendelkezik, megtakarítása nincs, egy részletre vásárolt személygépkocsi és egy örökölt ingatlanhányad képezi a tulajdonát, amelyet nem hasznosít. A perbeli ingatlan fenntartási költségeinek túlnyomó részét ő fedezi.

A felperes keresetében a (település neve, ingatlan címe) szám alatti ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kérte elsődlegesen oly módon, hogy az alperesek megfelelő ellenérték fejében váltsák meg az 1/4 tulajdoni hányadát, míg másodlagos kereseti kérelme az ingatlan "műszaki megosztására" irányult. Keresete indokaként előadta, hogy tulajdoni hányadát használni, hasznosítani nem tudja, míg a megváltási árból ingatlant vásárolna, amelyet bérbe adna, a bevételből pedig tőkét képezne. Az ingatlan műszaki megosztása esetén a részére kialakítandó lakást ugyancsak bérbeadás útján kívánná hasznosítani.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. és a II. r. alperes ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a kereset alkalmatlan időpontban került előterjesztésre, a felperes igényét visszaélésszerűen gyakorolja. A megváltási ár teljesítésére személyi és vagyoni körülményeik folytán nem képesek, míg az ingatlan műszaki megosztása esetén lakhatásuk a lényegesen kisebb ingatlanrészben annak kedvezőtlen beosztása miatt nem lenne megfelelően biztosított. Kiemelték, a felperes az édesanyja tulajdonát képező ingatlanban lakik, a perbeli ingatlan használatára nincs szüksége. A III. r. alperes ellenkérelmében hangsúlyozta, hogy a perbeli ingatlanban nem lakik, következésképpen nem kötelezhető a felperes tulajdoni hányadának megváltására.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest 600 000 Ft eljárási illeték állam javára történő megfizetésére, míg az I. r. alperes javára 300 000 Ft, a II. r. alperes javára 150 000 Ft perköltségben marasztalta. Ítélete indokolásában az 1/2008-as PK. véleményben foglaltakra utalással kiemelte, a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasítható, ha a tulajdonostárs a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, illetve, ha az adott körülmények között a közös tulajdon megszüntetése a többi tulajdonostárs méltányos érdekeit súlyosan sérti. Az elsődleges kereseti kérelem kapcsán megállapította, hogy az I. és a II. r. alperes életkörülményei, vagyoni, jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé számukra a megváltási ár megfizetését, életkorukra, alacsony jövedelmükre tekintettel kölcsön felvétele sem várható el tőlük. A III. r. alperes védekezését megalapozottnak ítélte, miután a felperesi tulajdoni hányad megváltására ő, mint bent nem lakó tulajdonostárs nem kötelezhető. Hangsúlyozta, a felperes lakhatása édesanyja ingatlanában megoldott, a közös tulajdon megszüntetésével törvényes képviselőjének egyetlen célja a kiskorú javára történő vagyongyűjtés, ami a közös tulajdon megváltás útján való megszüntetését nem teszi lehetővé. Az ingatlan

Pf.II.20.069/2012/2. szám - 3 -

műszaki megosztására sem látott módot, miután az hátrányosan befolyásolná a kialakult használatot, a jelenlegihez képest kisebb életteret biztosító lakások kialakításához vezetne, és ez a bentlakó tulajdonostársak érdekeit súlyosan sértené. A közös tulajdon megszüntetése az I. és II. r. alperesi jogelőd oldalán kirívó méltánytalanságot eredményezne, ezzel szemben a felperes indokolatlan előnyökhöz jutna.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása, a keresetnek helyt adó döntés meghozatala iránt. A közös tulajdon megszüntetésének módjait illetően lényegében fenntartotta az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját. Kiemelte, az elsőfokú bíróság a III. r. alperes vagyoni, jövedelmi viszonyai vonatkozásában bizonyítást nem folytatott le, amely a közös tulajdon megváltás útján történő megszüntetése esetén elengedhetetlen, így a tényállás hiányos. A III. r. alperes a perbeli ingatlanba bármikor visszatérhet, így nincs elvi akadálya annak, hogy a felperes tulajdoni hányadát megváltsa. Álláspontja szerint szakértői bizonyítást igényel annak megállapítása, hogy az ingatlan műszaki megosztása a bentlakók érdekeinek megóvása mellett milyen módon biztosítható. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az ezt érintő bizonyítási indítványának nem adott helyt, megítélése szerint műszaki szakértő bevonása nélkül a másodlagos kereseti kérelem nem bírálható el. A fentiek tisztázása érdekében - szükség esetén - az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatását és újabb határozat meghozatalát kérte. Az elsőfokú bíróság által megállapított és alperesek javára fizetendő perköltség összegét az ügy jellegére és bonyolultságára tekintettel aránytalanul magasnak ítélte, ezért kérte annak leszállítását.