A Győri Ítélőtábla Bf.22/2007/10. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 99. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 352. §, 371. §] Bírók: Kovács Tamás, Nagy Zoltán, Takácsné dr. Helyes Klára

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék B.24/2006/8., *Győri Ítélőtábla Bf.22/2007/10.*

***********

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.22/2007/10. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött, 2007. július 3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Zala Megyei Bíróság 2006. december 4. napján kihirdetett B.24/2006/8. szám alatti ítéletét helybenhagyja.

A szabadságvesztésbe az első fokú bíróság ítéletének kihirdetésétől 2007. június 1. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja.

I n d o k o l á s :

A Zala Megyei Bíróság a 2006. november 27. és 29. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozott, és 2006. december 4. napján kihirdetett, B.24/2006/8. számú ítéletében bűnösnek mondta ki a vádlottat 1 rb. emberölés bűntettének kísérletében és 1 rb. könnyű testi sértés vétségében, ezért őt halmazati büntetésül 8 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott által előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Rendelkezett a lefoglalt bárd elkobzásáról, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség vádlott általi megfizetéséről.

Az ítélettel szemben a vádlott és meghatalmazott védője a tényállás téves megállapítása, téves jogi minősítés miatt, testi sértés vétségének megállapítása érdekében, a bűncselekmény körülményeinek téves számbavétele és a büntetés mértékének enyhítése végett jelentett be fellebbezést.

A vádlott meghatalmazott védője a fellebbezést írásban indokolta. Álláspontja szerint a vádlott azon kijelentéseit, miszerint családja életének kioltására irányul a szándéka, csakis a családtagok hallották, akik viszont elfogultak. Magának az eljárás tárgyát képező cselekménynek is csak a család volt a tanúja, az pedig nem ismert, hogy a terhelt által hivatkozott körülmények nem helytállóak-e. Nem fogadta el a vádlott védője az elsőfokú bíróság indokolását a tekintetben, hogy a sértettnek lehetősége sem volt a felmenője részéről érkező támadás előli kitérésre. Véleménye szerint kötelessége lett volna és lehetősége is megvolt a sértettnek a kitérésre.

A vádlott terhére rótt könnyű testi sértéssel kapcsolatban előadta, hogy a terhelt orrcsontja eltört, fájdalmai voltak, félig önkívületi állapotban volt, és így próbált védekezni; a terhelt szándéka így nem testi sértés okozására irányult, csupán szabadulni akart, elkerülni a további bántalmazást. Mindezek alapján indítványozta, hogy a vádlott felelősségét az ítélőtábla súlyos testi sértés bűntettében állapítsa meg, a könnyű testi sértés vétségének vádja alól pedig mentse fel. Indítványozta továbbá a büntetés enyhítését figyelemmel a vádlott rokkant nyugdíjas voltára. Ennek igazolására becsatolta a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 3.M.1093/2006/8. számú rokkantságot megállapító ítéletét.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.338/2006/4-I. számú átiratában a megyei bíróság ítéletének a harapás kis erejének és a bárd élével történő ütésnek a feltüntetésével történő kiegészítését, egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta. A vádlott és védője által bejelentett fellebbezést alaptalannak tartotta.

A másodfokú eljárás során megtartott nyilvános ülésen a vádlott védője az írásban indokolt fellebbezést változatlan formában fenntartotta. Ismét hangsúlyozta, hogy az eljárás tárgyát képező cselekmény helyes minősítése súlyos testi sértés bűntette, valamint hogy a sértett minden további nélkül kitérhetett volna az édesapja támadása elől. A könnyű testi sértés vétsége tekintetében indítványozta a vádlott felmentését, és a büntetés enyhítését.

A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen indítványát változtatás nélkül fenntartotta. A védő minősítés megváltoztatására irányuló indítványára reagálva előadta, hogy a bárd olyan eszköz, amely a legveszélyesebb fegyver lehet. Még ha kis erővel érinti is a sértett fejét, akkor is egyértelművé teszi, hogy emberölés bűntette kísérletének megállapítására alkalmas a cselekmény. Indítványozta az első fokú ítélet helybenhagyását.

A Győri Ítélőtábla a Be. 348. § (1) bekezdésének megfelelően a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző eljárással együtt felülbírálta, és ennek eredményeképpen a vádlott és védője által a minősítés megváltoztatása és a büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezést nem találta alaposnak.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást teljes körűen, az eljárási szabályok betartásával lefolytatta, a bizonyítékokat egyenként és összességében értékelte, mely az ítélet indokolásából pontosan nyomon követhető.