A Tatabányai Törvényszék M.70038/2020/22. számú határozata kártérítési járadék felemelése tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §] Bíró: Bükkösi Klára

Kapcsolódó határozatok:

*Tatabányai Törvényszék M.70038/2020/22.*, Győri Ítélőtábla Mf.30058/2021/11., Kúria Mfv.10047/2022/6.

***********

Tatabányai Törvényszék,

mint munkaügyi bíróság

Az ügy száma: jelen ügy száma/22.

Felperes: Felperes1 (Cím2)

Felperesi képviselő: dr. Marton Ádám László ügyvéd (Cím6)

Alperes: Alperes1 Zrt. (Cím1)

Alperes képviselője: dr. Kókai Judit ügyvéd (Cím24.)

A per tárgya: általános kártérítési járadék felemelése

tárgyában indított perében - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg felperesnek 15 napon belül 432.000.- Ft (négyszázharminckettőezer forint) általános kártérítési járadék-hátralékot és 2021. június 1-től havi 31.000.- Ft (harmincegyezer forint) általános kártérítési járadékot.

A bíróság felperesnek ezt meghaladó kereseti kérelmét elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg külön felhívásra Tatabányai Törvényszék Gazdasági Hivatalának 62.172.- Ft (hatvankettőezer-százhetvenkettő forint) szakértői díjat, és a Magyar Államnak 48.240.- Ft (negyvennyolcezer-kettőszáznegyven forint) eljárási illetéket, a fennmaradt 75.988.- Ft (hetvenötezer-kilencszáznyolcvannyolc forint) szakértői díj és 58.860.- (ötvennyolcezer-nyolcszázhatvan forint) eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet az elektronikus iratbeadásra kötelezett fél elektronikusan, az elektronikus iratbeadásra nem kötelezett fél a Győri Ítélőtáblának címezve a Tatabányai Törvényszéken nyújthat be írásban, 3 egyező példányban.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el - a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik - ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik, akkor is, ha a bíróság a fellebbezést egyébként tárgyaláson bírálná el.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság felperes kereseti kérelme, személyes előadása, alperes ellenkérelme, a becsatolt iratok és a beszerzett igazságügyi könyvszakértői vélemény alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A felperes alperessel állt munkaviszonyban, földalatti lakatos munkakörben, amikor 1996. július 6. napján munkavégzés közben üzemi baleset következtében bal kéz IV. ujjának roncsolódását szenvedte el, mely részleges elhalás, illetőleg gennyes gyulladás kialakulása miatt az első ujjperci ízesülése síkjában történt amputációját tette szükségessé.

Az alperes az 1997. április 22. napján kelt alperesi határozat1. számú határozatával földalatti lakatos munkakörből földalatti szivattyúkezelő, földalatti (könnyített) lakatos munkakörbe (könnyített munkafeltételek mellett, teljes munkaidőbe) történő áthelyezéséről rendelkezett 1997. május 1. napjával. A felperes munkaviszonya alperesnél 1999. január 31. napjával megszűnt. A felperes 2005. augusztus 25. napjától 2018. április 5. napjáig ismételten munkaviszonyban állt alperessel, 2012-től ipari bányamentő munkakörben, mely időszak alatt átlagkeresetének összege jelentősen meghaladta a földalatti lakatos munkakörben elérhető átlagkereset összegét. Ezt követően felperes az felperes munkahelye1nél állt munkaviszonyban, földalatti szivattyúkezelő munkakörben, személyi alapbére havi 232.700.- Ft, távolléti díjának összege 329.805.- Ft volt. A felpere és alperes a kártérítési járadék összegére vonatkozóan 2000. július 31. napján egyezséget kötött, mely szerint a járadék összege 2000. április 1. napjától havi 12.500.- Ft-ra, majd a későbbi egyezség alapján 2004. július 1. napjától havi 15.000.- Ft-ra került felemelésre.

A felperes 2017. október 9. napján levélben kérte alperestől a kártérítési járadék 4.050.000.- Ft összegben történő egyösszegű megváltását, melyet alperes csak részben, 5 év vonatkozásában talált elfogadhatónak, ezért felek között ilyen jellegű megállapodás nem jött létre. Ezt követően 2017. november 9. napján kelt levelében felperes kérte 2018. januártól felemelni a járadék összegét havi 27.778.- Ft-ra, majd a 2018. március 28. napján kelt levélben havi 31.000.- Ft-ra, azonban alperes a kérelmét nem támogatta, előadva, hogy korábban az Mt. szabályai szerint került sor a járadék összegének felemelésére, de az újabb emelésre lehetőséget nem lát, indexálási kötelezettsége sem a bírósági ítélet sem az egyezségek alapján nem áll fenn.

[3] Erre tekintettel a felperes keresetet indított az alperessel szemben melyben alperest, többek között, elmaradt jövedelem és általános kártérítés megfizetésére kérte kötelezni; az előbbi igényét - mivel keresetvesztesége nem volt, hiszen alperes az átlagkereset és táppénz közötti különbözetet részére megfizette -, arra alapította, hogy az egyéni vállalkozás keretében működtetett kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletben az árubeszerzéssel, le- felrakodással járó tevékenységet, illetve az áru elhelyezését az üzletben, - mivel ehhez mindkét kéz igénybevétele szükséges - elvégezni nem tudja, ezért rokoni, baráti segítséget kell igénybe vennie; az utóbbi igényét pedig arra alapította, hogy a balesetet megelőzően földművelő és állattartó tevékenységet végzett, mely munkálatokhoz szintén segítségre szorul, továbbá a családi ház karbantartásával és ház körüli munkákkal összefüggésben is, melyek szintén mindkét kéz erőkifejtését igénylik.

A eljáró bíróság Bíróság az előzményi bírósági szám. számú ítéletében megállapította, a beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemények alapján, hogy felperes munkaképesség-csökkenésének mértéke a balesetből fakadóan 16%, állapota végleges, és ezen egészségkárosodásra alapított felperesi kártérítési igényeket részben megalapozottnak ítélt, és az alperest - többek között -, általános kártérítés címén havi 10.000.- Ft baleseti kártérítési járadék megfizetésére kötelezte. A bíróság együttesen összevonva bírálta el a felperes általános kártérítés iránti igényét, (havi 8.000.- Ft, majd 400.000.- Ft) az un. jövedelemveszteséggel (havi 20.000.- Ft) kapcsolatos igénnyel, indokolásában megállapítva, hogy a felperesi követelés eltúlzott, mivel az üzemeltetett kiskereskedésbe való besegítés, illetőleg a ház körüli munkák címén 28.000.- Ft-ot kívánt érvényesíteni, ami messze fölötte van a minimálbérnek, mely nem érte el a havi 20.000.- Ft-ot.