A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27015/2016/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 86. §, 120. §, 259. §] Bíró: Dancsné dr. Simon Mária

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

K.27.015/2016/9.

A bíróság a Dr. Gergely B. Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek - a ...jogtanácsos (9022 Győr, Liszt Ferenc u. 13-15.) által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (1134 Budapest, Dózsa György u. 128-132.) alperes ellen - adóügyben hozott - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Köteles a felperes az illetékes állami adóhatóság felhívására és számlájára 1.309.000.- ( Egymillió-háromszázkilencezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, továbbá 15 napon belül az alperes részére 100.000,-( Egyszázezer) Ft perköltséget megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A bíróság a keresetlevél, az alperes ellenkérelme, a felek nyilatkozatai, a becsatolt közigazgatási iratok, valamint a tanú vallomása alapján a következő tényállást állapította meg:

A NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága Társas Vállalkozók Ellenőrzési Osztály III. (továbbiakban: I. fokú adóhatóság) az adózónál 2014. október 1.-2014. december 31. közötti időszakra vonatkozóan általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést folytatott le. Ezen ellenőrzés eredményeképpen az adózó terhére 21.816.000.-Ft adókülönbözetet - melyből 21.533.000.-Ft jogosulatlan igénylésnek, 283.000.-Ft pedig adóhiánynak minősül - valamint 43.632.000.-Ft adóbírságot állapított meg a 325233939/2015. számú határozatával.

Az adóhatóság által rögzített tényállás szerint a felperes a 2014. december 23. napján kelt, a ... Kft. mint eladó és a felperes mint vevő között létrejött adásvételi szerződés alapján kiállított AM8SB7423318 sorszámú, 2014.12.25-i teljesítési idejű számlát fogadott be a ... Kft.-től 80.800.000.-Ft + 21.816.000.-Ft Áfa értékben ingatlan értékesítés megnevezéssel. A számlán, valamint az adásvételi szerződésben a következő ingatlanok értékesítése szerepelt: ... hrsz., ... ..., ..., ..., ... és ... hrsz., ..., ..., ...helyrajzi szám, ... ..., ..., és ... helyrajzi számok. A felperesi adózó a számla ÁFA tartalmát a vizsgált időszaki általános forgalmi adóról szóló bevallásában levonásba helyezte. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlanok az eladó kizárólagos tulajdonát képezik, a vételár kiegyenlítésének a vevő átutalással köteles eleget tenni a szerződés aláírását követően, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig az eladó bankszámlájára.

..., a felperesnek a szerződéskötés időpontjában volt ügyvezetője elmondta, hogy a különböző településeken található beépítetlen területek vásárlásának elsődleges célja az volt, hogy beépítetlen telekként kerüljenek értékesítésre, illetve ha így nem sikerül, akkor a telkekre ingatlant építenek. Elmondása szerint, amennyiben az értékesítés nem sikerül, akkor a telkekre finanszírozót szeretnének találni, hogy ki tudják a telkek árát határidőre fizetni.

A ... Kft. ügyvezetőjének, .... a tanúvallomása szerint a Kft. a felperess el kötött adásvételi szerződést közvetlenül megelőzően vásárolta a telkeket magánszemélyektől és ismerősöktől. Az adásvételi szerződéseket ellenjegyző ügyvédjének betegsége miatt azonban még nem kerültek be a földhivatalba a szerződések és ezért nem kerültek időben átírásra a ... Kft. nevére. Mindezek miatt a ... Kft, és a felperes között létrejött adásvételi szerződés megkötésekor a ... Kft. még széljegy formájában sem szerepelt az átruházott ingatlanok tulajdoni lapján.

A kiegészítő vizsgálat során beszerzett adásvételi szerződések alapján azonban megállapítást nyert, hogy az ingatlanokat az adásvételt közvetlenül megelőzően szerezte be magánszemélyektől a ... Kft., mindösszesen 6.750.000.-Ft értékben. Az adásvételi szerződés szerint az eladó, annak ellenére, hogy a vevő a teljes vételár megfizetésére több mint egy éves haladékot kapott és még részteljesítés sem történt, hozzájárult az ingatlanok tulajdonjogának vevő javára történő bejegyzéséhez és a vételár követelése biztosítékául a tulajdonjog-fenntartással történő eladás intézményét sem alkalmazta, továbbá egyéb biztosítékra sem tartott igényt.

A felperes, mint ingatlanforgalmazó cég a tulajdoni joga bejegyeztetésére, illetve a vételár megfizetésére vevők, finanszírozók felkutatása érdekében lépéseket nem tett, illetve azokról nem nyilatkozott.

Az adóhatóság belföldi jogsegély keretében megkereste ... Község Önkormányzatát, ...kerületi Polgármesteri Hivatalát, a ... Közös Önkormányzati Hivatalt, valamint a ... Polgármesteri Hivatalt. A megkeresés arra irányult, hogy nevezett számlán feltüntetett ingatlanok beépítetlen ingatlannak, illetve az ingatlanok építési területnek minősülnek-e, azaz teljesülnek-e az ingatlanokra vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (továbbiakban: Áfa törvény) 86. § (1) bekezdés k) pontjában az építési telekre vonatkozóan rögzített kritériumok. A ... Közös Önkormányzat tájékoztatása alapján a ... ..., ... hrsz. belterületi ingatlanok nem minősülnek építési teleknek, a csödei patak két oldalán helyezkednek el, azaz patak parti területek. A ... Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint a ... ..., ..., ..., helyrajzi számú ingatlanok művelésből kivett, beépítetlen ingatlanok, építési területnek minősülnek. A ... kerület Polgármesteri Hivatal arról tájékoztatta a revíziót, hogy a ... kerület ..., ..., ..., és ... helyrajzi számú beépítetlen ingatlanok nem minősülnek sem építési területnek, sem építési teleknek. A ... helyrajzi számú ingatlan beépítetlen építési teleknek minősül. A ... Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztatása szerint a ... ... helyrajzi számú belterületi ingatlan kivett beépítetlen terület, amely új beépítésre szánt területen található, a telek területe "KO jelű közlekedési terület"-re esik a szabályozási terven.

Felperes a jegyzőkönyv kiadását, azaz 2015. május 20. napját követően küldte meg az ingatlanok fekvése szerint illetékes földhivatalok részére a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét, a köztes tulajdont szerző ... Kft. kérelmeivel együtt.

Mindezek után az adóhatóság vizsgálta Takarnet-es lekérdezés útján az érintett ingatlanok hatályos tulajdoni lapjait. Ezekből kiderült, hogy a 2015. november 9- i állapot szerint a , ..., és ... helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában a ... Kft. tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme elutasításra került, így az adózó tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzése emiatt fogalmilag kizárt.

A ... ... helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a ... Kft. tulajdonjoga bejegyzést nyert, míg adózó tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme széljegyként szerepel az ingatlan teherlapján.

A ... ...és ... helyrajzi számú ingatlanok esetében az adózó tulajdonjoga vétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, míg a többi, azaz a ... kerületi ingatlanok esetében a fellebbezéshez csatolt tulajdoni lapokhoz képest változás nem állt be, a ... Kft. és az adózó kérelmei széljegyként szerepeltek.