A Kúria Kfv.35670/2016/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 272. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 170. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A felülvizsgálati kérelemnek konkrétnak és az elsőfokú ítélettel szemben irányulónak kell lennie. Jogszerű az Art. 170. § (1) bekezdése szerinti 200%-os adóbírság alkalmazása, amennyiben az áfa jogosulatlan visszaigénylése érdekében szándékosan olyan számla kerül kiállításra, illetve befogadásra, amely hamisan nevezi meg a felek közti gazdasági eseményt.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.670/2016/6.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter tanácselnök, előadó bíró, Huszárné Dr. Oláh Éva bíró, Dr. Heinemann Csilla bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Gergely B. Tamás ügyvéd (Dr. Gergely B. Tamás Ügyvédi Iroda)

Az alperes: Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az alperes képviselője: Dr. Dubi Péter jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27.015/2016/9.számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27.015/2016/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 2.181.600 (kétmillió-száznyolcvanegyezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú adóhatóság felperesnél 2014. október 1. - 2014. december 31. közötti időszakra vonatkozóan általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést folytatott le. Az ellenőrzés eredményeképpen az adózó terhére 21.816.000 Ft adókülönbözetet - amelyből 21.533.000 Ft jogosulatlan igénylésnek, 283.000 Ft pedig adóhiánynak minősül -, valamint 43.632.000 Ft adóbírságot állapított meg.

[2] Az elsőfokú határozatban rögzített tényállás szerint a felperes a 2014. december 23. napján kelt, a S. Kft. mint eladó (a továbbiakban: eladó) és a felperes, mint vevő között létrejött adásvételi szerződés alapján kiállított AM8SB7423318 sorszámú, 2014.12.25-i teljesítési idejű számlát fogadott be 80.800.000 Ft + 21.816.000 Ft Áfa értékben ingatlan értékesítés megnevezéssel. A számlán, valamint az adásvételi szerződésben a következő ingatlanok értékesítése szerepelt: F.. hrsz., B. ....... és ... hrsz., Cs. ... helyrajzi szám, T. ..., ... és ... helyrajzi számok. Felperes a számla ÁFA tartalmát a vizsgált időszaki általános forgalmi adóról szóló bevallásában levonásba helyezte. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlanok az eladó kizárólagos tulajdonát képezik, a vételár kiegyenlítésének a vevő átutalással köteles eleget tenni a szerződés aláírását követően, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig az eladó bankszámlájára.

[3] Az eladó ügyvezetőjének, S. A-nak a tanúvallomása szerint az eladó a felperessel kötött adásvételi szerződést közvetlenül megelőzően vásárolta a telkeket magánszemélyektől és ismerősöktől. Az adásvételi szerződéseket ellenjegyző ügyvédjének betegsége miatt azonban még nem kerültek be a földhivatalba a szerződések. Emiatt a felperesi adásvételi szerződés megkötésekor az eladó még széljegy formájában sem szerepelt az átruházott ingatlanok tulajdoni lapján.

[4] V. Zs. (a felperes szerződéskötés időpontjában ügyvezetője) elmondta, hogy a különböző településeken található beépítetlen területek vásárlásának elsődleges célja az volt, hogy beépítetlen telekként kerüljenek értékesítésre, illetve ha így nem sikerül, akkor a telkekre ingatlant építenek. Elmondása szerint, amennyiben az értékesítés nem sikerül, akkor a telkekre finanszírozót szeretnének találni, hogy ki tudják a telkek árát határidőre fizetni.

[5] A kiegészítő vizsgálat során beszerzett adásvételi szerződések alapján azonban megállapítást nyert, hogy az ingatlanokat az adásvételt közvetlenül megelőzően szerezte be magánszemélyektől az eladó, mindösszesen 6. 750.000 Ft értékben. Az adásvételi szerződés szerint az eladó, annak ellenére, hogy a vevő a teljes vételár megfizetésére több mint egy éves haladékot kapott és még részteljesítés sem történt hozzájárult az ingatlanok tulajdonjogának vevő javára történő bejegyzéséhez és a vételár követelése biztosítékául a tulajdonjog-fenntartással történő eladás intézményét sem alkalmazta, továbbá egyéb biztosítékra sem tartott igényt.

[6] A felperes a tulajdoni joga bejegyeztetésére, illetve a vételár megfizetésére vevők, finanszírozók felkutatása érdekében lépéseket nem tett, illetve azokról nem nyilatkozott.

[7] Az elsőfokú adóhatóság belföldi jogsegély keretében megkereste Csöde Község Önkormányzatát, Budapest Főváros XV. kerületi Polgármesteri Hivatalát, a Fóti Közös Önkormányzati Hivatalt, valamint a Tápiószelei Polgármesteri Hivatalt. A megkeresés arra irányult, hogy nevezett számlán feltüntetett ingatlanok beépítetlen ingatlannak, illetve az ingatlanok építési területnek minősülnek-e, azaz teljesülnek-e az ingatlanokra vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (továbbiakban: Áfa törvény) 86. § (1) bekezdés k) pontjában az építési telekre vonatkozóan rögzített kritériumok. A Zalalövői Közös Önkormányzat tájékoztatása alapján a Cs. ... hrsz. belterületi ingatlanok nem minősülnek építési teleknek, a cs-i patak két oldalán helyezkednek el, azaz patakparti területek. A Tápiószelei Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint a T. ... helyrajzi számú ingatlanok művelésből kivett, beépítetlen ingatlanok, építési területnek minősülnek. A Budapest Főváros XV. kerület Polgármesteri Hivatal arról tájékoztatta a revíziót, hogy a B. .... és ... helyrajzi számú beépítetlen ingatlanok nem minősülnek sem építési területnek, sem építési teleknek. A ... helyrajzi számú ingatlan beépítetlen építési teleknek minősül. A Fóti Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztatása szerint a F. ... helyrajzi számú belterületi ingatlan kivett beépítetlen terület, amely új beépítésre szánt területen található, a telek területe "KO jelű közlekedési terület"-re esik a szabályozási terven.

[8] Felperes a jegyzőkönyv kiadását, azaz 2015. május 20. napját követően küldte meg az ingatlanok fekvése szerint illetékes földhivatalok részére a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét, a köztes tulajdont szerző S. Kft. kérelmeivel együtt.

[9] Mindezek után az adóhatóság vizsgálta Takarnet-es lekérdezés útján az érintett ingatlanok hatályos tulajdoni lapjait. Ezekből kiderült, hogy a 2015. november 9-i állapot szerint a T. .... és ... helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában az eladó tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme elutasításra került, így az adózó tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzése emiatt fogalmilag kizárt. A F. ... helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a S. Kft. tulajdonjoga bejegyzést nyert, míg adózó tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme széljegyként szerepel az ingatlan teherlapján. A cs-i ... és ... helyrajzi számú ingatlanok esetében az adózó tulajdonjoga vétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, míg a többi, azaz a B. ingatlanok esetében a fellebbezéshez csatolt tulajdoni lapokhoz képest változás nem állt be, az eladó és az adózó kérelmei széljegyként szerepeltek.