A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló T/32. számú törvényjavaslat indokolása

2010. évi L. törvény

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A választójog

1. § (1) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja.

(2) A választópolgár lakóhelyén vagy - ha lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző 30. napig tartózkodási helyet is létesített - bejelentett tartózkodási helyén választhat.

(3) A választópolgár bármely választókerületben választható.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában lakosságszám: azon személyek száma, akiknek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban szereplő lakóhelye, lakóhely hiányában tartózkodási helye az adott település (fővárosi kerület), a főváros, a megye közigazgatási területén található, vagy akiknek a lakóhelye csak az adott település (fővárosi kerület) megnevezését tartalmazza.

II. Fejezet

Választókerületek, szavazókörök

3. § A települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak számát a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni, mely adatot a lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szerv küldi meg minden év január 15-ig a helyi és a területi választási iroda vezetője számára.

4. § A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település - egyéni listás választási rendszerben - egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma:

a) 100 lakosig 2 fő,

b) 1 000 lakosig 4 fő,

c) 5 000 lakosig 6 fő,

d) 10 000 lakosig 8 fő.

5. § (1)A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - jutnak mandátumhoz.

(2) Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma:

a) 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum,

b) 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum,

c) 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum,

d) 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum.

(3) Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.

6. § (1) A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg. Ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot.

(2) A fővárosi közgyűlés tagjainak számát a főváros lakosságszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy minden 50 000 lakos után egy képviselő választható.

7. § (1) A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros.

(2) A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy

a) 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő,

b) 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő,

c) 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő

választható.

III. Fejezet

Az ajánlás

8. § (1) A választópolgár jelölési fajtánként csak egy jelöltet vagy egy listát ajánlhat és csak egy településen, fővárosi kerületben, megyében fogadhat el jelölést.

(2) Az egyéni listás választási rendszerben a választópolgár egyidejűleg legfeljebb egy polgármesteri, egy egyéni listás és egy megyei listás jelöltséget fogadhat el.

(3) A vegyes választási rendszerben a választópolgár egyidejűleg:

a) a fővároson kívül legfeljebb egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs és egy megyei listás jelöltséget,

b) a fővárosban egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, vagy egy fővárosi listás jelöltséget

fogadhat el.

(4) A vegyes választási rendszerben a polgármesterjelölt egyidejűleg:

a) a fővároson kívül egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs és egy megyei listás jelöltséget,

b) a fővárosban egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs listás és egy fővárosi listás jelöltséget

fogadhat el.

(5) A főpolgármester-jelölt csak fővárosi listás jelöltséget fogadhat el.

(6) A választópolgár fővárosi és megyei listán egyidejűleg nem lehet jelölt. A választópolgár megyei listán és megyei jogú városban egyidejűleg nem lehet jelölt. A választópolgár egyidejűleg nem lehet megyei listán jelölt és megyei jogú városban polgármesterjelölt.

(7) Egy jelölő szervezet egy egyéni választókerületben csak egy jelöltet állíthat.

9. § (1) Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.

(2) A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 1 %-ának, de legalább 2000 választópolgár ajánlását összegyűjtötte.

(3) Polgármesterjelölt az, akit

a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,

b) a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2%-a, de legalább 300 választópolgár,

c) a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2000 választópolgár

jelöltnek ajánlott.

(4) Főpolgármester-jelölt az, akit a főváros választópolgárainak 2%-a ajánlott.

10. § (1) A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított.

(2) A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten fővárosi listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében kompenzációs listát állított.

(3) A listaindítás jogát nem érinti, ha a nyilvántartásba vett egyéni választókerületi jelölt visszalépett vagy kiesett.

11. § (1) Azok a jelölő szervezetek, amelyek az egyéni választókerületek több mint felében közös egyéni jelöltet állítottak, közös kompenzációs listát állíthatnak.

(2) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a fővárosi kerületek több mint felében közös kompenzációs listát állítottak, közös fővárosi listát állíthatnak.

(3) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a megyei választókerületben lévő települések választópolgárai 1 %-ának, de legalább 2000 választópolgár közös ajánlását összegyűjtötték, közös megyei listát állíthatnak.

IV. Fejezet

A választás rendszere és az eredmény megállapítása

1. A polgármesterek választása

12. § (1) A polgármestert és a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják.

(2) Polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

2. Egyéni listás választási rendszer

13. § (1) Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

(2) Az egyéni listás szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány egyéni listás mandátum kiosztható.

(3) Ha az egyéni lista jelöltjét polgármesternek megválasztották, az egyéni listáról törölni kell, és helyébe a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép.

3. A vegyes választási rendszer

14. § Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

15. § (1) A kompenzációs lista a választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot.

(2) Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a jelölő szervezet jelöltjére leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot, valamint a jelölő szervezet mandátumot szerzett jelöltjére leadott érvényes szavazatoknak az adott választókerületben leadott összes érvényes szavazat 50% plusz egy szavazatot meghaladó része.

(3) A közös jelöltekre leadott töredékszavazatnak minősülő szavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek közös kompenzációs listájára kerülnek.

(4) A kompenzációs mandátum számítás módja:

a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma elosztva 1,5-tel, a számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva hárommal, öttel, héttel, rendre az új osztó az előző osztó kettővel megnövelt értéke.

b) Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum.

c) Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.

(5) Ha egy kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

16. § (1) A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.

(2) Ha a kompenzációs lista jelöltjét polgármesternek, vagy az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a kompenzációs listáról törölni kell, és helyébe a listán következő jelölt lép.

(3) Nem kap mandátumot

a) a jelölő szervezet kompenzációs listája, ha az azt állító jelölő szervezet jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el, vagy

b) a közös kompenzációs lista, ha a közös listát állító jelölő szervezetek közös jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös kompenzációs lista esetében tizenöt százalékát nem érték el.

4. A fővárosi közgyűlés tagjainak választása

17. § (1) A fővárosi listák a listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot.

(2) A mandátum számítás módja:

a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva kettővel, hárommal, néggyel, öttel, rendre az egymást követő egész számokkal.

b) A táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum.

c) Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.

(3) Ha egy fővárosi lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

18. § (1) A fővárosi listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. Ha a fővárosi lista jelöltjét főpolgármesternek választották, a fővárosi listáról törölni kell, helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.

(2) Nem kap mandátumot

a) a jelölő szervezet fővárosi listája, ha a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy

b) a közös fővárosi lista, ha a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös fővárosi lista esetében tizenöt százalékát nem érte el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon jelölő szervezetek által összeállított közös fővárosi listákra leadott érvényes szavazatokat lehet.

5. A megyei közgyűlés tagjainak választása

19. § (1) A megyei listák a leadott szavazatok arányában, a 17. § (2) bekezdésében meghatározott számítási mód alapján jutnak mandátumhoz.

(2) Nem kap mandátumot

a) a jelölő szervezet megyei listája, ha a megyei listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy

b) a közös megyei lista, ha a megyei listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös megyei lista esetében tizenöt százalékát nem érte el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon jelölő szervezetek által összeállított közös megyei listákra leadott érvényes szavazatokat lehet.

(3) Ha a lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

V. Fejezet

Képviselő, polgármester, főpolgármester megbízatásának megszűnése esetén alkalmazandó szabályok

1. Időközi választás

20. § (1) Ha az egyéni listán kevesebb jelölt indul, mint a megválasztható képviselők száma, vagy az egyéni választókerületben nem volt jelölt, vagy nem volt polgármester- vagy főpolgármester-jelölt, a választást nem lehet megtartani, és időközi választást kell kitűzni.

(2) Ha az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő számú szavazattal érte el, időközi választást kell kitűzni.

(3) Ha két vagy több polgármesterjelölt vagy főpolgármester-jelölt egyenlő számú legtöbb szavazatot kapott, időközi választást kell kitűzni.

(4) Ha az egyéni listás választáson az e törvényben meghatározottnál kevesebb képviselőt választanak meg, a be nem töltött képviselői helyekre időközi választást kell kitűzni.

(5) Ha az egyéni választókerületi képviselő vagy a polgármester, főpolgármester megbízatása megszűnik, időközi választást kell kitűzni.

(6) Ha az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatták vagy feloszlott, időközi választást kell tartani.

2. A kiesett képviselő mandátumának betöltése

21. § (1) Ha az egyéni listáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép.

(2) Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a jelölő szervezet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 115. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt lép.

(3) Ha az egyéni listán, a kompenzációs listán, a megyei listán, vagy a fővárosi listán nincs több jelölt, akkor időközi választást nem kell kiírni, a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad.

(4) Ha az egyéni listán, a megyei listán vagy a fővárosi listán megválasztott képviselők száma a képviselő-testület vagy a közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre időközi választást kell kitűzni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

22. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szervet.

23. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek 2010. évi általános választása során kell először alkalmazni.

24. § (1) E törvény hatályba lépését követő 15 napon belül a lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szerv közli a választási irodák vezetőivel a település, a fővárosi kerület, a főváros és a megye lakosságszámát.

(2) A választási iroda vezetője e törvény hatályba lépését követő 30 napon belül megállapítja és közzéteszi a megszerezhető mandátumok számát.

(3) A 10 000-nél több lakosú település és a fővárosi kerület választási iroda vezetője e törvény hatályba lépését követő 30 napon belül megállapítja az egyéni választókerületek sorszámát és területét.

25. § Ez a törvény a Tanács 1994. december 19-i 94/80/EK az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló irányelvének való megfelelést szolgálja.

26. § (1) Hatályát veszti a 24. § a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi választásának napján.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény.

Indokolás

Általános indokolás

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalataira tekintettel szükségesnek mutatkozik a helyi önkormányzati választások szabályozásának átgondolása, melynek során a szabályozás rendszerének alapjaiban való átdolgozására kerül sor. Erre figyelemmel indokolt új törvény megalkotása a jelenleg hatályos törvény jelentős terjedelmű módosítása helyett. A törvény megalkotása során a szerkezeti és jogszabály-szerkesztési szempontok megvalósítása mellett elsődleges cél a választási szabályok egyszerűsítése, a testületek létszámának csökkentése.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az 1. §-ban foglalt rendelkezés az 1990. évi LXIV. törvény szabályozását követve a választójog gyakorlására vonatkozó garanciális szabályokat rögzíti az Alkotmányban deklarált demokratikus választási alapelvekhez igazodva. A rendelkezés a választási visszaélések lehetőségének csökkentése érdekében lakóhelyüktől távol csak azoknak teszi lehetővé a választáson való részvételt, akik a választás kitűzését legalább egy hónappal megelőzően az adott településen tartózkodási helyet létesítettek, így valószínűsíthetően életvitelszerűen is az adott településen tartózkodnak.

A 2. §-hoz

A választási rendszer kialakítása, valamint az egyes testületek létszáma a lakosságszám figyelembe vételével kerül meghatározásra. Erre tekintettel értelmező rendelkezésként, az egységes értelmezés érdekében szükségesnek mutatkozik a lakosságszám fogalmának törvényben való meghatározása. A rendelkezés a fogalom meghatározása során a településszintű lakóhellyel rendelkező személyekre is figyelemmel van.

A 3. §-hoz

A lakosságszámra vonatkozó adatoknak a lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szerv általi meghatározása és megküldése biztosítja, hogy az ország különböző választási irodái egységes és azonos forrásból származó adatok figyelembe vételével határozzák meg a testületek létszámát. A lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szerv kijelölésére a Kormány e törvény záró rendelkezései között felhatalmazást kap.

A 4-5. §-hoz

A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken alkalmazott választási rendszer hatályos jogszabályban foglalt "kislistás" megnevezése pontatlan, hiszen ez a választási rendszer alapvetően egyéni jelöltekre leadható szavazatokon alapul. Így pontosabbnak tekinthető az egyéni listás választási rendszer kifejezés alkalmazása. A rendelkezések a korábbi szabályozáshoz képest az egyszerűsítést és a költséghatékonyságot szolgálják, ezért a lakosságszámra is figyelemmel a testület tagjai számának csökkentésére kerül sor a választási rendszer megtartása mellett.

A 6. §-hoz

A törvény a fővárosi közgyűlés létszámának számszerű meghatározása helyett a főváros lakosságszámához igazodó, a közgyűlés létszámának meghatározására vonatkozó elvet tartalmazza. A lakosságszám-adatot nyilvántartó központi szerv adatszolgáltatását követően a testület lakosságszám alapján meghatározott létszámát az illetékes választási iroda vezetője állapítja meg. Az erre vonatkozó eljárási szabályokat a választási eljárásra vonatkozó törvényben szükséges rendezni.

A 7. §-hoz

A megyei közgyűlés tagjainak száma a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen csökken. A létszám kialakítása jelen esetben is világos elvek alapján történik. A létszám csökkentésének indokául a megyék lakosságszámához igazodó megyei közgyűlés kialakításának szándéka szolgál.

A 8. §-hoz

Jelen szakasz a választópolgár által egyidejűleg elfogadható jelölések rendszerét szabályozza. Az áttekinthetőség érdekében a különböző választási rendszerekre vonatkozó szabályokat külön bekezdések tartalmazzák. Rögzítésre kerül a szakaszban az is, hogy egy jelölő szervezet egy választókerületben csak egy jelöltet állíthat.

A 9. §-hoz

Az ajánlás rendszere azt a célt szolgálja, hogy listát és jelöltet csak a megfelelő társadalmi támogatottság mellett lehessen állítani, ugyanakkor a jelöléshez szükséges ajánlások számának viszonylagosan alacsony meghatározása széleskörű választási lehetőséget biztosít a választópolgárok számára.

A 10. §-hoz

A vegyes választási rendszerben a kompenzációs lista intézménye az arányosítás elvét szolgálja, ugyanakkor indokolt annak jogszabályi rendezése, hogy kompenzációs listát csak a valódi társadalmi támogatottsággal, társadalmi bázissal rendelkező jelölő szervezetek állíthassanak.

A 11. §-hoz

A rendelkezés a közös kompenzációs lista, a közös megyei lista és a közös fővárosi lista állítására vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A 12. §-hoz

Jelen szakasz értelmében a polgármestert és főpolgármestert a választópolgárok közvetlenül választják.

A 13. §-hoz

A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a választási rendszerre vonatkozó szabályok a korábbi rendelkezéseknek megfelelően kerülnek meghatározásra. A szakasz az egyéni listás mandátumok keletkezésének szabályait tartalmazza.

A 14-15. §-hoz

A vegyes választási rendszerben a képviselők egyéni választókerületben és kompenzációs listán jutnak mandátumhoz. A kompenzációs listára kerülő töredékszavazatok fogalmát a 15. § (2) bekezdése tartalmazza. Annak érdekében, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerző jelöltre leadott olyan szavazatok, amelyek nem feltétlenül szükségesek a mandátum megszerzéséhez, ne vesszenek el, a jelölő szervezet mandátumot szerzett jelöltjére leadott érvényes szavazatoknak az adott választókerületben leadott összes érvényes szavazat 50% plusz egy szavazatot meghaladó része töredékszavazatnak minősül. A kompenzációs mandátum számításának módjaként a korábbi szabályozásnak megfelelő számítási mód került meghatározásra.

A 16. §-hoz

A rendelkezés a kompenzációs listáról történő mandátumszerzés módját szabályozza, a mandátumhoz jutás feltételeként a kompenzációs szavazatokhoz viszonyított 5-10-15 %-os küszöböt alkalmaz. A küszöb alkalmazásának indoka, hogy kompenzációs listán olyan jelölt szerezhessen mandátumot, aki jelentősnek tekinthető társadalmi támogatottsággal rendelkezik.

A 17. §-hoz

A szakaszban foglalt rendelkezés a fővárosi listákra vonatkozóan szabályozza a mandátum számításának módját. Az itt meghatározott számítási mód alapul vételével kell a mandátumokat kiosztani.

A 18. §-hoz

A 18. § rendelkezése a fővárosi lista tekintetében tartalmazza a mandátumok betöltésének szabályait, a kompenzációs listára vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan, az 5-10-15 %-os küszöb alkalmazásával.

A 19. §-hoz

A megyei listán szerezhető mandátumok elosztására vonatkozó számítási mód megegyezik a fővárosi listára alkalmazandó számítási móddal, az 5-10-15 %- os küszöbök megtartásával. A megyei közgyűlés létszámára vonatkozó szabályokat - hasonlóan a többi, a testületek létszámára vonatkozó rendelkezéshez - a törvény II. Fejezete szabályozza.

A 20. §-hoz

A szakasz (1) bekezdésében azon az esetek kerülnek szabályozásra, amelyekben a választás megtartására nem kerülhet sor, és időközi választást kell kitűzni. A (2)-(3) bekezdés az egyenlő szavazati arányok miatt kialakult helyzet rendezéseként az időközi választás kitűzését szabályozza. A (3)-(5) bekezdés az időközi választás egyéb eseteit, köztük a képviselő-testület feloszlása vagy feloszlatása esetén alkalmazandó szabályokat tartalmazza.

A 21. §-hoz

A rendelkezések a különböző okok miatt kiesett képviselő mandátuma betöltésének szabályait tartalmazzák. A szabályozás elve, hogy listás választás esetén a kiesett képviselő helyére a jelölő szervezet által bejelentett vagy a listán soron következő jelölt lép. A szakasz (4) bekezdése kisegítő szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a képviselő-testület létszáma a működéséhez szükséges alá csökken, és ilyen esetben az üres képviselői helyek betöltésére időközi választás kitűzését rendeli el.

A 22-27. §-hoz

A törvény záró rendelkezései felhatalmazó, hatályba léptető, a törvény rövidítését meghatározó, átmeneti, jogharmonizációs és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak. A 25. §-ban szabályozott átmeneti rendelkezések a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi választásának hatékony és törvénynek megfelelő lebonyolítását szolgálják.