A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1653/2006/6. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 51. §, 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 61. §, 67. §] Bíró: Kovács Ilona

Pest Megyei Munkaügyi Biróság

6.M. 1653/2006/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Pest Megyei Munkaügyi Bíróság a dr. Tóth István ügyvéd helyett, dr. Neuwirt Áron ügyvéd (2600. Vác, Pf. 9.) által képviselt felperes neve. .) felperesnek,

a dr. Dömölki János jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes ellen, társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 15 nap alatt 25.000,- Ft (Huszonötezer forint) - ÁFÁ-t is tartalmazó - perköltséget fizessen az alperesnek.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A bíróság a peres felek személyes meghallgatása, tanúk nyilatkozata, valamint a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A alperes neve Kihelyezett Általános Főosztály Általános Ügyviteli Osztálya (.) 2006. évi november hó 15. napján kelt, 5458-20-7/2006. nyilvántartási számon kiadott fizetési meghagyásával 1.309.992,- Ft megfizetésére kötelezte a felperest, egyéb érdekelt 2006. január 26. napján bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén. Az egészségbiztosítási ellátás 1.266.943,- Ft tőketartozást és az ellátás folyósításának, illetve az egészségügyi szolgáltatás finanszírozásának időpontjától a fizetési meghagyás kiadásának napjáig számított 43.049,- Ft összegű kamatot tartalmaz.

A fizetési meghagyás indokolása szerint egyéb érdekelt a perbeli napon, munkatársával a GVW-664 forgalmi rendszámú kisteherautó futóműve és üzemanyag rendszere javítását végezte. A gépjármű hátsó fékjének ellenőrzése, tisztítása és visszaszerelése után egyéb érdekelt krokodilemelővel megemelte a gépjármű hátulját, kiszedte a bakokat, és a gépjárművet kerekeire engedte. Leengedés után a hátsó kerekeket nem ékelte alá. Az első futóművet is javítani kellett, amihez hozzákezdtek, majd a sérült beindította a motort, ekkor .......a kocsi alá bújva nézte, honnan szivárog a gázolaj. Megállapították, hogy az egyik nyomócsőnél. A hiba elhárítása érdekében együtt átmentek egy másik műhelybe szerszámért, e közben a hátsó kerekek kiékeléséről megfeledkeztek. A hiba kijavítása után .........a gépjárműbe ült, és egyéb érdekelt bebujt a gépjármű alá, hogy ellenőrizze a szivárgást, majd szólt ........., hogy indítsa be a motort. Ekkor a gépjármű megmozdult, az első futómű alatt lévő bakok eldőltek és a gépjármű, az alatt a fekvő sérültre esett.

A fizetési meghagyás indokolása szerint a felperes a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Ebtv.) 67. §-a alapján felelősséggel tartozik az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátások költségeiért,mert a baleset annak következménye, hogy a foglalkoztató, illetve megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Megszegte munkavédelemről szóló többször módosított 1993. évi XCIII. törvény 51. §. (4) bekezdésében foglaltakat, ugyanis az egyidejűleg két munkavállaló biztonságos munkavégzése érdekében a megbízott munkairányító a baleset időpontjában nem tartózkodott a helyszínen és nem tette lehetővé a munkafolyamat összehangolását. Megszegte az 54. §. (1) bek. a., pontját, mert nem tett meg mindent a veszélyek elkerülése érdekében, a (7) bek. b., pontját, mert nem győződött meg rendszeresen arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, és h., pontot is megszegte, mert nem tett meg mindent teljes felelősséggel a munkavállalók biztonsága érdekében.

A fizetési meghagyással szemben benyújtott kereseti kérelmében a felperes kérte annak hatályon kívül helyezését arra hivatkozással, hogy a sérült munkavégzés közben a gépjármű hátsó kerekét nem ékelte alá, amikor az első futómű javításához, illetőleg egyidejűleg az üzemanyagrendszer javításához is hozzákezdtek. A szabálytalan munkavégzés miatt következett be a baleset, a sérült szándékosan nem tartotta be a minimális szabályokat, szándékosan megszegte a gépjármű javítás biztonsági szabályzatára vonatkozó 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet idevonatkozó rendelkezéseit. Ezért a baleset a felperes álláspontja szerint, kizárólag a sérült szabálytalan és a munkáltató részéről elháríthatatlan magatartására vezethető vissza.

Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte, hogy a bíróság a fizetési meghagyást helyezze hatályon kívül. A baleset nem kizárólag a sérült munkavállaló hibájából következett be, tekintettel arra, hogy a sérült egyéb érdekelt munkatársa, ....indította be a motort úgy, hogy a sérült a gépjármű alatt tartózkodott, tehát a

szabályzatot a sérült munkatársa szegte meg, ezért a foglalkoztató az Ebtv. 67. §-a szerint köteles megtéríteni az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő, vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. ........, mint a felperesi munkáltató alkalmazottja szegte meg a munkavédelmi szabályokat, ezért a felperes megtérítési kötelezettsége fennáll. Hivatkozott továbbá arra, hogy nem volt kijelölve a munka irányítását végző személy, illetve a munkáltató nem győződött meg arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, és a felperes nem ellenőrizte a munkavégzést és annak körülményeit, mert akkor megakadályozhatta volna, hogy a gépkocsi motorját úgy indítsa be ......, hogy munkatársa egyéb érdekelt az autó alatt tartózkodik, és észlelhették volna, hogy a gépjármű hátsó kerekeinek kiékelését elmulasztották.

A felek perköltséget is igényeltek.

A kereseti kérelem az alábbiak szerint nem alapos.

A bíróság a bizonyítási eljárás keretében tanúként hallgatta meg egyéb érdekelt sérültet, ........, és .......csoportvezetőt.