A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10865/2007/7. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán, Kozma György

Mfv/K.IV.10.865/2007/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Tóth István ügyvéd által képviselt Kft. felperesnek a dr. Dömölki János jogtanácsos által képviselt Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Teve u. 1/a-c.) alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 2007. május 21. napján meghozott 6.M.1653/2006/6. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t

A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 6.M.1653/2006/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az alperes a 2006. november 15-én kibocsátott 5458-20-7/2006. számú fizetési meghagyásával összesen 1.309.992.- forint megfizetésére kötelezte a felperest biztosított 2006. január 26-án történt balesetével összefüggésben. A baleset úgy következett be, hogy a sérült egy munkatársával együtt autót szerelt, amely során a sérült az első futóműveinél bakokkal alátámasztott kisteherautó alatt fekve kereste a meghibásodás helyét. A munkatársak a jármű hátsó kerekeinek kiékeléséről megfeledkeztek. Miután a biztosított munkatársa a gépjármű motorját beindította, az megmozdult, az első futómű alatt lévő bakok eldőltek, és a kisteherautó az alatta fekvő sérültre esett.

Az alperes fizetési meghagyásának indokolása szerint a bekövetkezett balesetért a munkáltatót terheli felelősség, mert az egyidejűleg két munkavállaló biztonságos munkavégzése érdekében a megbízott munkairányító a baleset időpontjában nem tartózkodott a helyszínen, így nem tette lehetővé a munkafolyamatok összehangolását. A felperes nem tett meg továbbá mindent a veszélyek elkerülése érdekében, nem győződött meg rendszeresen arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, és a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Végül a munkáltató nem tett meg mindent a munkavállalók biztonsága érdekében. Ezzel a felperes megsértette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 51. §-ának /4/ bekezdésében, 54. §-a /1/ bekezdésének a) pontjában, valamint 54. §-a /7/ bekezdésének b) és h) pontjában foglalt rendelkezéseket.

A felperes keresetében kérte a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését.

A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a munka irányításával megbízott személyre vonatkozó ellentmondásos perbeli nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a felperes egyértelműen egyik munkavállalót sem bízta meg az irányítással, ezért megszegte az Mvt. 51. §-ának /4/ bekezdésében foglaltakat. A tanúként kihallgatott csoportvezető nem győződött meg arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, és nem ellenőrizte a munkavégzést, amivel megakadályozhatta volna a baleset bekövetkezését. Ha a felperes a szükséges ellenőrzést nem mulasztotta volna el, akkor kötelezte volna a munkavállalókat a szabályos és összehangolt munkavégzésre.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztette elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet megváltoztatását és kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a bíróság részben iratellenes, részben téves következtetésre jutott a megállapított tényállás kapcsán. Előadta, hogy a sérült és munkatársa is gyakorlott, szakképzettséggel rendelkező motorszerelő szakmunkások, részesültek balesetvédelmi oktatásban, továbbá a gépjármű javításának és a motor beindítására vonatkozó szabályoknak is mind a ketten ismeretében voltak. Kiemelte, hogy a sérült egyértelműen észlelte, hogy a gépjármű kereke nincs kiékelve, és az ő felszólítására indította be munkatársa a kisteherautó motorját. Álláspontja szerint valamennyi olyan feltétel rendelkezésre állt a műhelyben, amely a biztonságos munkavégzés feltétele volt, ott voltak az ékek is, amelyekkel a kereket ki lehetett volna támasztani. Téves ezért a munkaügyi bíróság álláspontja, amely szerint a felperes megsértette a hivatkozott munkavédelmi szabályokat, emellett a bíróság megsértette a Pp. 221. §-ának /1/ bekezdését is.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmének tárgyaláson történő elbírálását kérte.