A Fővárosi Törvényszék P.23373/2008/39. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 141. §, 183. §, 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 355. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §, 136. §] Bíró: Bakos Enikő Kinga

Fővárosi Bíróság

...P..../2008/39.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a dr. Szűcs Péter ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű,

II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű és

III.rendű felperes neve (III.rendű felperes címe) III. rendű felpereseknek

a dr. Salamon Ferenc ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

Semmelweis Egyetem (1085 Budapest, Üllői út 26) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

KÖZBENSŐ ÍTÉLETET

A bíróság megállapítja az alperes kártérítési felelősségét a felpereseket a II. rendű felperes 1998. október 25-i szülésével kapcsolatban ért károkért.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál lehet előterjeszteni 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a közbenső ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az Igazságügyi Hivatal területi jogi segítségnyújtó szolgálatánál.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére ; a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy a közbenső ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

INDOKOLÁS

Az I. és II. rendű felperes élettársak, a III. rendű felperes a gyermekük. A II. rendű felperest a III. rendű felperessel való terhességének negyvenedik hetében, 1998. október 25-én vették fel az alperes kórházba. Előkészítést, szülőszobai felvételt, CTG észlelést, megfigyelést rendeltek el. Később burokrepesztést végeztek, melynek során bőséges magzatszurkos (mechoniumos) magzatvíz ürült. A burokrepesztés után 10 óra 30 perckor renyhülő fájások mellett oxytocinos infúzió formájában fájáserősítést alkalmaztak, folyamatos CTG észlelés azonban nem történt. 13.15 órakor megszületett a III. rendű felperes, Apgar értéke 8/10 volt. A másnap este végzett orvosi vizsgálat során tapasztalt idegrendszeri tünetek miatt a III. rendű felperest még ezen a napon a Szent János Kórház gyermekgyógyászati osztályára helyezték át, ahonnan az elvégzett több irányú vizsgálatok eredményeit figyelembe véve szükségessé vált a gyermek áthelyezése a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet Fejlődésneurológiai Osztályára. Itt az izomtónus eloszlásban, a mozgásszabályozásban kiterjedt izomtónus csökkenést, testszerte renyhén kiváltható reflexeket, csökkent mozgásdinamikát találtak. Látásfigyelme változó volt, hallásmagatartása bizonytalan. December 21-én koponya MR vizsgálatot végeztek, melynek során kimutatásra került a két agyfélteke közötti összeköttetés, az úgynevezett kéregtest részleges fejlődési hiánya (részleges corpus callosum agenesia), valamint a kamrák körüli terület feltehetőleg vérzéssel szövődött lágyulásra jellemző elváltozása (periventriculáris leukomalatia), illetve a bal oldali túlsúlyú, közepes fokban tágult kamrarendszer. Bal oldalon korábbi vérzés nyomát írták le.

A felperesek arra hivatkozással kérték az alperest vagyoni és nem vagyoni káraik megfizetésére kötelezni, hogy a szülésvezetés során nem a legnagyobb gondossággal járt el. Ezen belül arra hivatkoztak, hogy nem megfelelően végezte az alperes a CTG észlelést, és figyelemmel a mechoniumos magzatvízre valamint a CTG észlelés során tapasztalt oszcilláció beszűkülésre, császármetszést kellett volna végezni, vagy a magzat fejbőréből vérmintát kellett volna venni, az alperes azonban egyiket sem tette. Mulasztott az alperes azzal is, hogy a fájáserősítés alkalmazása mellett nem végzett folyamatos CTG ellenőrzést. Kereseti kérelmüket a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318.§ (1) bekezdésére, a 339.§ (1) bekezdésére valamint a 355.§ (1) bekezdésére továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 77.§ (3) bekezdésére valamint 136.§-ára alapították.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felpereseknek nem okozott kárt, a III. rendű felperes egészségi állapota és a kórház tevékenysége között ok-okozati összefüggés nem áll fenn. Előadta, hogy a III. rendű felperes esetében egy olyan fejlődési rendellenességről van szó, amely nem függ össze az alperes által végzett tevékenységgel és amely némelykor együtt fordul elő koponyaűri vérzésekkel a magzati életszakaszban. Számos szakirodalmi közlemény támasztja alá, hogy a corpus callosum agenesia súlyos szellemi és mozgásszervi károsodásokkal jár, a szülés alatti hypoxia lehetőségét a kórlap adatai kizárják, így a szülésvezetés és a III. rendű felperes állapota között nem áll fenn ok-okozati összefüggés.

A kereset a jogalap vonatkozásában megalapozott.