A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21372/2015/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Örkényi László

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20723/2015/6., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21372/2015/5.*, Kúria Pfv.22096/2016/1.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.372/2015/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Rákosi Ferenc ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek az Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kovátsits László ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2015. május 19. napján kelt 2.P.20.723/2015/6. számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről 7. és 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és kötelezi a felperest, hogy a Magyar Állam javára külön felhívásra fizessen meg 12.000 (tizenkettőezer) forint kereseti illetéket.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I-II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek személyenként 15.000-15.000 (tizenötezer-tizenötezer) forint fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra személyenként 48.000-48.000 (negyvennyolcezer-negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy ...-án az ...-nek adott nyilatkozatában valótlanul állította, hogy felperes megbízást adott ... ... politikusok, köztük I.rendű alperes neve lejáratására.

Megállapította továbbá, hogy a II. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy ...-án a ... ... című műsorában valótlanul azt állította, hogy felperes megbízta ... ... politikusok, köztük I.rendű alperes neve lejáratásával.

Az I. és II. rendű alperest eltiltotta a további jogsértéstől.

Kötelezte az I. és II. rendű alperest elégtétel adására oly módon, hogy jelen ítélet rendelkező részének rá vonatkozó megállapítását, valamint sajnálkozását is magába foglaló közleményt tegyenek közzé saját költségen 15 napon belül az ... útján.

Kötelezte továbbá az I. és II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek külön-külön 350.000-350.000 forint, valamint ennek az összegnek a ... napjától számított a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 22.225-22.225 forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Kötelezte az I. és II. rendű alperest, hogy fizessenek meg a Magyar Állam javára - az adóhivatal külön felhívására - külön-külön 30.000-30.000 forint eljárási illetéket.

A felperes keresetét a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bekezdésében, a 2:43. § d) pontjában, a 2:44. §-ában, a 2:45. § (1), (2) bekezdésében, valamint a 2:51. § (1) bekezdésében foglalt szabályozás alapján bírálta el.

Az alperesek védekezésére figyelemmel vizsgálta a perbeli legitimáció kérdését, e körben egyértelműen megállapította, hogy nem képezte a kereset tárgyát a ... ...-ei frakcióközleménye, hanem a felperes az I.-II. rendű alperesekkel szemben előterjesztett keresetét kizárólag a ...-ai nyilatkozatokra alapította. A felperes személyes érintettsége a sérelmezett alperesi magatartások tekintetében fennállt.

Nem találta helytállónak az I. rendű alperes azon hivatkozását, hogy csak utalt a felperesre, ugyancsak nem fogadta el a II. rendű alperes azon védekezését, hogy csupán korszakjelzőként használta a "..." kifejezést.

Tényként állapította meg azt, hogy az I.-II. rendű alperes nem véleményt nyilvánított a felperesről és tevékenységéről, hanem tényállítást tett, miszerint a felperes megbízást adott ... ... politikusok lejáratására. Ezért nem volt vizsgálható a felperes fokozott tűrési kötelezettsége. Politikai vitára, szóváltásra sem került sor a peres felek között, a felperes a vitán kívül álló személy volt.

A kifogásolt alperesi közléseket nem találta az emberi méltóság, a becsület megsértésére alkalmas kijelentéseknek, a jóhírnév megsértésének megállapítására irányuló keresetet alaposnak ítélte.

Az alperesek által csatolt bizonyítékok (újságcikk, lehallgatási jegyzőkönyv) nem voltak alkalmasak a valóság bizonyítására, mivel nem tartalmaztak arra vonatkozó konkrét, egyértelmű és objektív adatot, mely szerint a felperes megbízást adott ... ... politikusok lejáratására.

A kifogásolt tényállítások sértik a jóhírnevet, miután a felperest köztörvényes bűncselekmény miatt elítélt személlyel hozták kapcsolatba oly módon, hogy maga a felperes adott megbízást bűncselekmény elkövetésére, mégpedig egy tisztességtelen, erkölcsileg elítélendő célból. A közlések alkalmasak a felperes társadalmi elismertségének kedvezőtlen megváltoztatására.

Nem fogadta el az alperesek által a mentesülésekre felhozott érveket, utalva a 7/2014. (III. 7.) AB határozatban írtakra, figyelemmel arra, hogy a perbeli esetben nem értékítélet fogalmazódott meg az alperesek részéről, illetve nem a felperest érintette a közéleti vita.