32002R0006[1]

A Tanács 6/2002/EK rendelete (2001. december 12.) a közösségi formatervezési mintáról

A TANÁCS 6/2002/EK RENDELETE

(2001. december 12.)

a közösségi formatervezési mintáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

(1)

A Közösség egész területén egységes hatályú és azonos oltalomban részesülő közösségi formatervezésiminta-oltalom megszerzésének egységes rendszere előmozdítaná a Közösség Szerződésben megállapított célkitűzéseinek megvalósulását.

(2)

Mind ez ideig csak a Benelux-államok vezettek be egységes formatervezésiminta-oltalmi jogot. A formatervezési minták oltalmáról az összes többi tagállamban az irányadó nemzeti jogszabályok rendelkeznek, amelyek hatálya az érintett tagállam területére korlátozódik. Ennek következtében ugyanaz a formatervezési minta az egyes tagállamokban és különböző jogosultak javára eltérő oltalmat élvez. Ez elkerülhetetlenül ellentétekhez vezet a tagállamok egymás közötti kereskedelmében.

(3)

A tagállamok formatervezésiminta-oltalomra vonatkozó jogszabályai közötti lényegi eltérések akadályozzák és torzítják a Közösségen belüli versenyt. A formatervezési mintát megtestesítő termékek belföldi kereskedelmével, illetve piaci versenyével szemben a Közösségben folytatott kereskedelmet, illetve kibontakozó versenyt akadályozza és torzítja a bejelentések, a hivatalok, az eljárások, a jogszabályok, a nemzeti szinten körülhatárolt kizárólagos jogosultságok nagy száma és a bejelentőt ennek következtében terhelő magas költségekben és díjakban megjelenő igazgatási ráfordítás. A formatervezési minták oltalmáról szóló, 1998. október 13-i 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) hozzájárul e helyzet jogi rendezéséhez.

(4)

Az, hogy a formatervezésiminta-oltalom az egyes tagállamok területére korlátozódik, - függetlenül attól, hogy e tagállamok jogszabályainak közelítése megtörtént-e vagy sem - a belső piac megosztásához vezethet olyan termékek vonatkozásában, amelyekben különböző személyeket megillető nemzeti jogok hatálya alá tartozó formatervezési minta testesül meg, és ennélfogva akadályozza az áruk szabad mozgását.

(5)

Ez szükségessé teszi egy olyan közösségi formatervezésiminta-oltalom létrehozását, amely közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, mivel csak ily módon szerezhető egységes formatervezésiminta-oltalmi jog egyetlen, az összes tagállamot magában foglaló területre, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (védjegyek és formatervezési minták) benyújtott egyetlen bejelentéssel, egyetlen jogszabály alapján indult egységes eljárás alapján.

(6)

Mivel a javasolt intézkedés céljait, azaz az egységes formatervezésiminta-oltalmi jognak az összes tagállamot magában foglaló egyetlen területre kiterjedő oltalmát az egyes tagállamok a közösségi mintaoltalom, valamint a közösségi mintaoltalmi hivatal létrehozásának nagyságrendje és hatása következtében nem képesek kellően biztosítani, és e célok közösségi szinten könnyebben elérhetők, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az e cikkben előírt arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(7)

A formatervezési minták fokozott oltalma nem csupán azt segíti elő, hogy az egyes szerzők szakterületükön hozzájárulnak a kiemelkedő minőség Közösségen belüli eléréséhez, hanem új termékek bevezetésére és fejlesztésére, valamint az előállításukra irányuló befektetésekre is ösztönöz.

(8)

Ennélfogva egy könnyebben hozzáférhető formatervezésiminta-oltalmi rendszer, amely igazodik a belső piac igényeihez, nélkülözhetetlen a közösségi gazdaság számára.

(9)

E rendeletnek a formatervezésiminta-oltalmi jogra vonatkozó alapvető rendelkezéseit a 98/71/EK irányelv megfelelő rendelkezéseivel összhangba kell hozni.

(10)

A műszaki haladás nem akadályozható olyan külső jellegzetességek formatervezésiminta-oltalomban való részesítésével, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei. Elfogadott, hogy ez a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét nem vonja maga után. Hasonlóképpen, a különböző gyártmányú termékek együtt történő működtetése nem akadályozható az oltalomnak a szerkezetileg összekapcsolható elemek formatervezési mintájára való kiterjesztésével. Ennélfogva azok a külső jellegzetességek, amelyek ezen okok miatt nem részesülhetnek oltalomban, nem vehetők figyelembe annak megítélésekor, hogy a minta egyéb külső jellegzetességei kielégítik-e az oltalmazhatóság feltételeit.

(11)

Az előre gyártott elemekből álló termékek szerkezetileg összekapcsolható elemei az ilyen termékek újító jellegének fontos részét képezhetik, valamint jelentős reklámértéket képviselhetnek, így oltalomban részesülhetnek.

(12)

Az oltalom nem terjedhet ki azokra az alkotóelemekre, amelyek a termék rendeltetésszerű használata során nem láthatók, illetve az ilyen alkotóelem olyan külső jellegzetességeire, amelyek az alkotóelemnek a termékbe való beillesztését követően nem láthatók, vagy amelyek önmagukban nem felelnek meg az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek. Azok a külső jellegzetességek, amelyek ezen okok miatt nem részesülhetnek oltalomban, nem vehetők figyelembe annak megítélésekor, hogy a minta egyéb külső jellegzetességei kielégítik-e az oltalmazhatóság feltételeit.

(13)

A 98/71/EK irányelv útján nem valósítható meg a tagállamoknak az oltalomban részesülő formatervezési minták valamely összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából történő hasznosítására vonatkozó jogszabályainak teljes körű közelítése olyan esetekben, amikor a termék, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, olyan összetett termék alkotóelemét képezi, amelynek megjelenésétől az oltalomban részesülő formatervezési minta függ. A Bizottság az említett irányelv egyeztető eljárásának keretében vállalta, hogy az irányelv átültetésére megállapított határidő lejártát követő három év elteltével - különös tekintettel a leginkább érintett iparágakra - megvizsgálja az irányelv rendelkezéseinek következményeit. E körülményeknek megfelelően helyénvaló, hogy mindaddig, amíg a Tanács - a Bizottság javaslata alapján - ki nem alakítja politikáját e kérdésben, közösségi formatervezési mintaként nem részesülhet oltalomban az összetett termék alkotóelemét képező olyan termékre alkalmazott, vagy olyan termékben megtestesülő formatervezési minta, amely az összetett termék eredeti megjelenéséhez szükségképpen igazodik, feltéve hogy azt az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából hasznosítják.

(14)

A formatervezési minta egyéni jellege megítélésének azon kell alapulnia, hogy a minta a már meglévő bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz-e, figyelembe véve annak a terméknek a természetét, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül, különös tekintettel a termék szerinti iparág sajátosságaira, valamint arra, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

(15)

A közösségi formatervezésiminta-oltalom intézményének a lehetséges mértékben szolgálnia kell a Közösség valamennyi iparágának szükségleteit.

(16)

Egyes ágazatok nagy mennyiségű formatervezési mintát állítanak elő gyakran rövid piaci életű termékekre nézve, amelyek esetén a lajstromozási alakszerűségek terhe nélküli oltalomszerzés előnyt jelent, és az oltalom időtartamának csekélyebb a jelentősége. Másfelől, vannak olyan iparágak, amelyek a nagyobb jogbiztonság miatt fontosabbnak tekintik a lajstromozással járó előnyöket, és igénylik a termékeik várható piaci életének megfelelő hosszabb oltalmi időt.

(17)

Mindez az oltalom két formáját kívánja meg, az egyik a rövid időtartamú lajstromozás nélküli formatervezésiminta-oltalom, a másik a hosszabb időtartamú lajstromozott formatervezésiminta-oltalom.

(18)

A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom olyan lajstrom megteremtését és fenntartását igényli, amelybe minden olyan bejelentést bejegyeznek, amely az alaki feltételeknek megfelel, és elismert bejelentési nappal rendelkezik. E lajstromozási rendszer elvileg nem annak az érdemi vizsgálatán alapul, hogy a lajstromozást megelőzően fennállnak-e az oltalmazhatóság feltételei; ily módon a bejelentőt terhelő lajstromozási és egyéb eljárási terhek minimálisra csökkenthetők.

(19)

A közösségi formatervezésiminta-oltalom nem tartható fenn, ha a formatervezési minta nem új és más formatervezési mintákkal összevetve nincs egyéni jellege.

(20)

A szerző vagy jogutódja számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a terméket, amelyben a formatervezési minta megtestesül, a piac próbájának vesse alá, mielőtt döntene a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomból eredő védelem szükségességéről. Emiatt szükséges biztosítani, hogy a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentés bejelentési napját tizenkét hónappal megelőzően a bejelentő, illetve jogutódja által nyilvánosságra hozott, vagy jogellenesen nyilvánosságra jutott minta nyilvánosságra jutását újdonságának vagy egyéni jellegének megítélése során ne lehessen figyelembe venni.

(21)

A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomból eredő jog kizárólagos jellege megfelel a nagyobb jogbiztonságnak. Helyénvaló ugyanakkor, hogy a lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalom csak az utánzással szembeni fellépést biztosító jogot teremtsen. Ezért az oltalom nem terjedhet ki olyan formatervezett termékekre, amelyek egy második szerzőnek az első szerzőtől függetlenül kialakított formatervezési mintájának eredményeként jönnek létre. E jog azon termékek kereskedelmére is kiterjed, amelyekben a bitorolt formatervezési minták megtestesülnek.

(22)

E jogok érvényesítését a nemzeti jogszabályokra kell hagyni. Ehhez néhány alapvető, egységes szankció előírására van szükség valamennyi tagállamban. E szankcióknak - függetlenül attól, hogy a jogérvényesítésre milyen joghatóság alapján kerül sor - lehetővé kell tenniük a jogsértő cselekmények megakadályozását.

(23)

Aki bizonyítja, hogy a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom körébe tartozó minta hasznosítását jóhiszeműen, kereskedelmi céllal a Közösségben megkezdte, vagy annak érdekében komoly és tényleges előkészületeket tett, jogosult lehet e formatervezési minta korlátozott hasznosítására, feltéve hogy az nem a szóban forgó lajstromozás alapján oltalomban részesülő minta utánzásával állt elő.

(24)

E rendelet alapvető célja, hogy a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom megszerzéséhez szükséges eljárás a bejelentők számára a lehető legkisebb költséggel és nehézséggel járjon, és így az a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni szerzők számára egyaránt könnyen elérhető legyen.

(25)

Azok az iparágak, amelyek rövid idő alatt nagy számban állítanak elő várhatóan rövid életű olyan formatervezési mintákat, amelyek közül csak néhány kerül kereskedelmi forgalomba, a lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalom alkalmazásával előnyre tesznek szert. Emellett ezeknek az ágazatoknak is szükségük van a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom egyszerűsített igénybevételének lehetőségére. Ezt az igényt több formatervezési minta egyetlen, többes bejelentésbe történő foglalásának lehetősége elégítheti ki. A többes bejelentésbe foglalt formatervezési mintákat azonban a jogérvényesítés, a hasznosítási engedély, a dologi jogok, a végrehajtás, a fizetésképtelenségi eljárás, a lemondás, a megújítás, az átruházás, a halasztott közzététel, illetve a megsemmisítés tekintetében egymástól függetlennek kell tekinteni.

(26)

A közösségi formatervezési minta lajstromozását követő szokásos közzététel egyes esetekben alááshatja vagy veszélyeztetheti az adott formatervezési mintát érintő kereskedelmi művelet sikerességét . A közzététel ésszerű ideig történő halasztásának lehetősége megoldást jelenthet ilyen esetekben.

(27)

A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom érvényességével kapcsolatos eljárás az egyes nemzeti bíróságok részvételével lefolytatott eljáráshoz viszonyítva költség- és időmegtakarítással járhat.

(28)

Ezért garanciák beépítése szükséges, ideértve a fellebbezési tanácshoz és végső soron a Bírósághoz történő fellebbezés jogát. Ez az eljárás előmozdíthatja a közösségi formatervezési minták oltalomképességére vonatkozó feltételek egységes értelmezésének kialakítását.

(29)

Alapvető fontosságú, hogy a közösségi formatervezésiminta-oltalomból eredő jogok a Közösség területének egészén hatékonyan érvényesíthetők legyenek.

(30)

A peres eljárások rendszerében lehetőleg kerülni kell a "forum shopping" módszereit. Ezért szükséges a nemzetközi joghatóság szabályainak egyértelmű rögzítése.

(31)

E rendelet nem zárja ki a tagállamok iparjogvédelmi vagy egyéb irányadó jogszabályainak a közösségi formatervezésiminta-oltalomban részesülő mintákra történő alkalmazását; ilyen rendelkezések lehetnek a lajstromozással vagy anélkül keletkező formatervezésiminta-oltalmi jogokra, a szabadalmakra és a használati mintákra, a tisztességtelen versenyre, illetve a polgári jogi felelősségre vonatkozó rendelkezések.

(32)

A szerzői jogi jogszabályok harmonizációjának hiányában fontos rögzíteni a közösségi formatervezésiminta-oltalom, valamint a szerzői jogi jogszabályok által biztosított védelem halmozódásának alapelvét, miközben a tagállamok számára biztosítani kell annak szabadságát, hogy meghatározzák a szerzői jogi védelem mértékét és azokat a feltételeket, amelyek alapján az ilyen védelmet biztosítják.

(33)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak ( 5 ) megfelelően kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Közösségi formatervezési minta

(1) Az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő formatervezési minta a továbbiakban: "közösségi formatervezési minta".

(2) A formatervezési minta oltalomban részesül:

a) "lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintaként", ha az e rendeletben előírt módon jutott nyilvánosságra;

b) "lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintaként", ha azt az e rendeletben előírt módon lajstromozták.

(3) A közösségi formatervezésiminta-oltalom egységes jellegű, és a Közösség egész területén azonos hatályú. A formatervezési minta csak a Közösség egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át vagy lehet arról lemondani, illetve képezheti megsemmisítését kimondó vagy hasznosítását tiltó határozat tárgyát. Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, ezt az elvet és jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

2. cikk

Hivatal

A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelettel ( 6 ) (a továbbiakban: "a közösségi védjegyről szóló rendelet") létrehozott Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták), a továbbiakban: "a Hivatal", ellátja az e rendelettel hatáskörébe utalt feladatokat.

II. CÍM

A FORMATERVEZÉSI MINTÁKRA VONATKOZÓ JOG

1. szakasz

Az oltalmazhatóság feltételei

3. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "formatervezési minta" a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei - eredményeznek;

b) "termék" bármely ipari vagy kézműipari árucikk, ideértve - egyebek mellett - azokat a részeket is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak, továbbá a csomagolást, a kikészítést, a grafikai jelzéseket és a nyomdai betűformákat, a számítógépi programok kivételével;

c) "összetett termék" az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható.

4. cikk

Az oltalmazhatóság feltételei

(1) A formatervezési minta akkor részesülhet közösségi formatervezésiminta-oltalomban, ha új és egyéni jellegű.

(2) Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintát akkor kell újnak és egyéni jellegűnek tekinteni, ha

a) ha az alkotóelem az összetett termékbe történt beillesztését követően is látható marad annak rendeltetésszerű használata során; és

b) az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek.

(3) A (2) bekezdés a) pontja értelmében a "rendeltetésszerű használat" a végső felhasználó részéről történő használat, amely a fenntartást, a karbantartást, illetve a javítást nem foglalja magában.

5. cikk

Újdonság

(1) Új a formatervezési minta, ha azzal azonos formatervezési minta nem jutott nyilvánosságra

a) a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén azt a napot megelőzően, amelyen a minta, amelyre az oltalmat igénylik, nyilvánosságra jutott;

b) a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén annak a mintának a lajstromozására irányuló bejelentés bejelentési napját - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját - megelőzően, amelyre az oltalmat igénylik.

(2) A formatervezési mintákat egymással azonosnak kell tekinteni, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.

6. cikk

Egyéni jelleg

(1) A formatervezési mintának egyéni jellege van, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz

a) a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén azt a napot megelőzően, amelyen a minta, amelyre az oltalmat igénylik, nyilvánosságra jutott;

b) a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetén a bejelentés bejelentési napját - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját - megelőzően.

(2) Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

7. cikk

Nyilvánosságra jutás

(1) Az 5. és az 6. cikk alkalmazásában a mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy - az esettől függően - a 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett időpontot megelőzően a lajstromozást követő közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem juthattak az érintett ágazaton belül a Közösségben működő szakmai körök tudomására. A minta nem tekinthető azonban nyilvánosságra jutottnak, ha azt harmadik személy számára kifejezett vagy hallgatólagos titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be.

(2) Az 5. és a 6. cikk alkalmazásában a nyilvánosságra jutás nem vehető figyelembe, ha a mintát, amelynek oltalmát lajstromozás alapján oltalomban részesülő mintaként kérték,

a) a szerző, a jogutódja, vagy - valamelyiküktől származó tájékoztatás vagy valamelyikük cselekménye eredményeképpen - harmadik személy;

b) a bejelentési napot - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját- tizenkét hónappal megelőzően nyilvánosságra hozta.

(3) A (2) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a formatervezési minta nyilvánosságra jutása a szerzővel vagy jogutódjával szemben elkövetett jogsértés következménye.

8. cikk

A műszaki rendeltetésük által meghatározott és az összekapcsolható formatervezési minták

(1) Nem részesülhet közösségi formatervezésiminta-oltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.

(2) Nem részesülhet közösségi formatervezésiminta-oltalomban a termék olyan külső jellegzetessége, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse a rendeltetését.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az 5. és a 6. cikkben említett feltételeknek megfelelő formatervezési minta oltalomban részesülhet, ha azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását.

9. cikk

A közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköző formatervezési minták

Nem részesülhet közösségi formatervezésiminta-oltalomban a minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

2. szakasz

Az oltalom terjedelme és időtartama

10. cikk

Az oltalom terjedelme

(1) A közösségi formatervezésiminta-oltalom kiterjed mindazokra a formatervezési mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.

(2) Az oltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

11. cikk

A lajstromozás nélküli mintaoltalom kezdete és időtartama

(1) Az a formatervezési minta, amely megfelel az 1. szakaszban meghatározott követelményeknek, lajstromozás nélkül részesül oltalomban attól a naptól számított hároméves időtartamra, amelyen a Közösségben először jutott nyilvánosságra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a formatervezési mintát akkor kell a Közösségben nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha azt oly módon tették közzé, állították ki, hozták kereskedelmi forgalomba, vagy vált bárki számára hozzáférhetővé, hogy ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen juthattak az érintett ágazatban a Közösségben működő szakmai körök tudomására. A formatervezési minta nem tekinthető azonban nyilvánosságra jutottnak, ha azt harmadik személy számára kifejezett vagy hallgatólagos titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be.

12. cikk

A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom kezdete és időtartama

(1) Az a formatervezési minta, amely megfelel az 1. szakaszban meghatározott követelményeknek, lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintaként - a Hivatal lajstromozása alapján - részesül oltalomban a bejelentés napjától számított ötéves időtartamra. A mintaoltalom jogosultja a mintaoltalmat egy vagy több ötéves időtartamra, a bejelentés napjától számított legfeljebb huszonöt évre megújíthatja.

13. cikk

Megújítás

(1) A jogosult vagy az általa erre kifejezetten felhatalmazott személy kérelmére a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta lajstromozása megújítható, feltéve hogy a megújítás díját megfizették.

(2) A Hivatal a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultját és azt a személyt, akinek a 72. cikk szerinti közösségi formatervezésiminta-oltalmi lajstromba - a továbbiakban: "lajstrom" - a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta tekintetében joga van bejegyezve, a lejárat napját megelőzően kellő időben értesíti a lajstromozás lejártáról. Az ilyen tájékoztatás elmaradásáért a Hivatal nem vonható felelősségre.

(3) A megújítási kérelem benyújtását és a megújítási díj megfizetését az oltalmi idő lejártát megelőző hat hónapon belül kell teljesíteni. Ennek elmulasztása esetén a megújítási kérelem benyújtható és a megújítási díj megfizethető az előző mondatban említett határidő lejártát követő hat hónapos határidőn belül is, feltéve hogy e határidőn belül a pótdíjat megfizetik.

(4) A megújítás a lajstromozás lejártának napját követő naptól hatályos. A megújítást be kell jegyezni a lajstromba.

3. szakasz

A közösségi formatervezésiminta-oltalomhoz való jog

14. cikk

A közösségi formatervezésiminta-oltalomhoz való jog

(1) A közösségi formatervezésiminta-oltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg.

(2) Ha a mintát két vagy több személy közösen alkotta meg, a közösségi formatervezésiminta-oltalom őket közösen illeti meg.

(3) Ha a mintát munkaviszonyból eredő kötelességének teljesítéseként vagy munkáltatója utasításait követve alkalmazott alkotta meg, a közösségi formatervezésiminta-oltalmi igény a munkáltatót illeti meg, feltéve hogy a felek eltérően nem állapodtak meg, vagy az adott ország jogszabályai másként nem rendelkeznek.

15. cikk

A közösségi formatervezésiminta-oltalomhoz való joggal összefüggő igények

(1) Ha a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintát a 14. cikk szerint erre jogosulatlan személy hozza nyilvánosságra, illetve támaszt azzal kapcsolatban igényt, vagy ha a minta lajstromozását e személy kéri, illetve azt saját neve alatt lajstromoztatja, a 14. cikk szerint jogosult személy - a számára nyitva álló egyéb jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül - követelheti annak megállapítását, hogy a közösségi formatervezésiminta-oltalom őt illeti meg.

(2) Ha a közösségi formatervezésiminta-oltalomra többen jogosultak, e személyek az (1) bekezdéssel összhangban követelhetik annak megállapítását, hogy a mintaoltalom őket közösen illeti meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti perindítási jog a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta közzétételének, illetve a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta nyilvánosságra jutásának időpontjától számított három év elteltével elévül. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a közösségi formatervezésiminta-oltalomra jogosultsággal nem rendelkező személy a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentés benyújtása, illetve a minta nyilvánosságra jutása, vagy a mintaoltalom reá történő átruházása során rosszhiszeműen járt el.

(4) A lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta esetében a lajstromba a következőket kell bejegyezni:

a) utalás az (1) bekezdésben említett per megindítására;

b) a per jogerős határozattal vagy más módon történő befejezése;

c) a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultjának személyében a jogerős határozat alapján bekövetkezett bármely változás.

16. cikk

A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomhoz való jog tárgyában hozott ítélet joghatásai

(1) Ha a 15. cikk (1) bekezdése szerinti per eredményeként a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultjának személyében teljes körű változás következik be, a hasznosítási engedély és egyéb jog a jogosultnak a lajstromba történő bejegyzésével megszűnik.

(2) Ha a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultja vagy a hasznosító a 15. cikk (1) bekezdése szerinti per megindítását megelőzően a formatervezési mintát a Közösségben hasznosította, vagy annak érdekében komoly és tényleges előkészületeket tett, folytathatja a hasznosítást, feltéve hogy a végrehajtási rendeletben előírt határidőn belül a lajstromba bejegyzett új jogosulttól nem kizárólagos hasznosítási engedélyt kér. Az engedélyt ésszerű időtartamra és feltételek mellett kell megadni.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultja vagy a hasznosító rosszhiszeműen járt el, amikor a minta hasznosítását megkezdte, illetve arra előkészületet tett.

17. cikk

A formatervezésiminta-oltalom lajstromba bejegyzett jogosultjának javára szóló vélelem

A Hivatal előtti, illetve az egyéb eljárásokban azt kell jogosultnak tekinteni, akinek a javára a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintát lajstromozták, illetve - a lajstromozást megelőzően - akinek nevében a bejelentést benyújtják.

18. cikk

A szerző joga nevének feltüntetésére

A szerzőt - a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi minta bejelentőjével, illetve a lajstromozott közösségi mintaoltalom jogosultjával azonos módon - megilleti az a jog, hogy a Hivatal előtti eljárásokban vagy a lajstromban őt e minőségében feltüntessék. Ha a formatervezési mintát többen közösen, csoportként alkották meg, a csoport feltüntetése helyettesítheti a szerzők egyenként történő feltüntetését.

4. szakasz

A közösségi formatervezésiminta-oltalom hatása

19. cikk

A közösségi formatervezésiminta-oltalom tartalma

(1) A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására és arra, hogy a mintát engedélye nélkül hasznosító harmadik személyekkel szemben fellépjen. Hasznosításnak minősül különösen annak a terméknek az előállítása, forgalomba hozatalra való felkínálása, forgalomba hozatala, behozatala, kivitele, használata és e célokból való raktáron tartása, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül.

(2) A lajstromozás nélküli mintaoltalom esetén a mintaoltalom jogosultja csak akkor léphet fel az (1) bekezdésben említett cselekmények megakadályozása érdekében, ha az engedély nélküli hasznosítás az oltalom alatt álló minta utánzásának következménye.

Az engedély nélküli hasznosítás nem tekinthető az oltalom alatt álló minta utánzásából fakadó hasznosításnak, ha olyan szerző önálló alkotómunkájának eredménye, akiről ésszerűen feltételezhető, hogy nem ismerhette a jogosult által nyilvánosságra hozott formatervezési mintát.

(3) A (2) bekezdést olyan lajstromozás alapján oltalomban részesülő formatervezési mintára is alkalmazni kell, amelyre nézve a közzététel halasztását kérték, mindaddig, amíg a lajstromba tett bejegyzéseket és az ügy iratait - az 50. cikk (4) bekezdésével összhangban - nem tették a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

20. cikk

A közösségi formatervezésiminta-oltalom korlátjai

(1) A közösségi formatervezésiminta-oltalomból eredő jogok nem gyakorolhatók a következők tekintetében:

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekmények;

b) a kísérleti célú cselekmények;

c) az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekmények, feltéve hogy e cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik.

(2) A közösségi formatervezésiminta-oltalomból eredő jogok továbbá nem gyakorolhatók a következők tekintetében:

a) külföldön lajstromozott és időlegesen a Közösség területén tartózkodó hajók és légijárművek felszerelése;

b) alkatrészeknek és tartozékoknak ilyen járművek javítása céljából a Közösség területére történő behozatala;

c) az ilyen járművek javítása.

21. cikk

Jogkimerülés

A közösségi formatervezésiminta-oltalomból eredő jogok nem terjednek ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával a Közösségben forgalomba hozott olyan termékkel kapcsolatos további cselekményekre, amelyre a közösségi formatervezésiminta-oltalom körébe tartozó mintát alkalmazzák, illetve amelyben az ilyen minta megtestesül.

22. cikk

A lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintával kapcsolatos előhasználati jog

(1) Előhasználat illeti meg azt, aki bizonyítja, hogy a bejelentés napja - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napja - előtt a Közösségben jóhiszeműen kezdte meg a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom körébe tartozó minta hasznosítását, vagy arra komoly és tényleges előkészületeket tett, feltéve hogy az ilyen hasznosítás nem az oltalom alatt álló minta utánzásából ered.

(2) Az előhasználati jog a harmadik személyt feljogosítja arra, hogy a mintát a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta bejelentési napja - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napja - előtt azokra a célokra hasznosítsa, amelyekre a minta hasznosítását megkezdte, illetve amelyekre nézve komoly és tényleges előkészületeket tett.

(3) Az előhasználati jog alapján más részére nem adható hasznosítási engedély.

(4) Az előhasználati jog a harmadik személy gazdálkodó szervezetnek csak azzal a szervezeti egységével együtt ruházható át, amelynek tevékenysége során a hasznosítási cselekményre sor került, vagy az előkészületeket megtették.

23. cikk

Hasznosítás kormányzati célokra

Ha a tagállami jogszabályok lehetővé teszik a nemzeti oltalomban részesített formatervezési minták kormányzat által vagy részére történő hasznosítását, e jogszabályok a közösségi formatervezési mintákra annyiban alkalmazhatók, amennyiben a hasznosításra alapvető honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből van szükség.

5. szakasz

Megsemmisítés

24. cikk

Megsemmisítés

(1) A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom a Hivatalhoz benyújtott kérelem alapján a VI. és a VII. címben meghatározott eljárásnak megfelelően vagy a bitorlási perben indított viszontkereset alapján - közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság által - semmisíthető meg.

(2) A közösségi formatervezésiminta-oltalmat az oltalom lejártát vagy az arról való lemondást követően is meg lehet semmisíteni.

(3) A lajstromozás nélküli formatervezésiminta-oltalmat a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság kérelemre vagy a bitorlási perben előterjesztett viszonkereset alapján semmisíti meg.

25. cikk

Megsemmisítési okok

(1) A közösségi formatervezésiminta-oltalmat csak a következő okokból lehet megsemmisíteni:

a) ha a minta nem felel meg a 3. cikk a) pontjában foglalt meghatározásnak;

b) ha a minta nem felel meg a 4-9. cikkekben foglalt követelményeknek;

c) ha bírósági határozat értelmében a közösségi formatervezésiminta-oltalmat nem annak adták meg, akit az a 14. cikk szerint megillet;

d) ha a közösségi formatervezési minta ütközik a bejelentés napját - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség időpontját - követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre az említett napot megelőzően adtak mintaoltalmat

i. lajstromozott közösségi mintával vagy az ilyen minta bejelentésével;

vagy

ii. valamely tagállamban lajstromozott korábbi mintával vagy annak bejelentésével;

vagy

iii. az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodásnak az 1999. július 2-án Genfben elfogadott, és a 954/2006 tanácsi határozattal jóváhagyott genfi szövege (a továbbiakban: a genfi szöveg) szerint lajstromozott és a Közösségben hatályos formatervezésiminta-oltalmi joggal vagy annak bejelentésével;

e) ha egy későbbi formatervezési mintában megkülönböztetésre alkalmas megjelölést használnak, és az arra vonatkozó közösségi jog vagy a tagállam joga a megjelölés jogosultját felhatalmazza az ilyen használat megtiltására;

f) ha a formatervezési minta valamely tagállam szerzői joga alapján oltalom alatt álló művet jogosulatlan használ;

g) ha a formatervezési minta az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (a továbbiakban "Párizsi Egyezmény") 6ter cikkében felsorolt bármelyik elemet, vagy a 6ter cikkben nem szabályozott olyan jelvényt, jelképet és címert jogosulatlanul használ, amelyhez az érintett tagállamban különösen fontos közérdek fűződik.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett okra csak az a személy hivatkozhat, aki a 14. cikk értelmében a közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultja.

(3) Az (1) bekezdés d), e) és f) pontjában említett okokra csak a korábbi jog bejelentője vagy jogosultja hivatkozhat.

(4) Az (1) bekezdés g) pontjában említett okra csak a használat folytán érintett természetes vagy jogi személy hivatkozhat.

(5) A (3) és (4) bekezdés nem érinti a tagállamok szabadságát annak elrendelését illetően, hogy az (1) bekezdés d) és g) pontjában említett okokra az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező megfelelő hatósága hivatalból is hivatkozhat.

(6) A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomnak az (1) bekezdés b), e), f) vagy g) pontja szerint történő megsemmisítése esetén a mintaoltalom változtatással tartható fenn, ha a minta ebben a formában megfelel az oltalmazhatóság feltételeinek, és azonossága megőrizhető. A mintaoltalom változtatással történő fenntartásán a mintának a bejelentő olyan nyilatkozatával történő lajstromozást, amely szerint az ábrázolás meghatározott része nem tartozik a mintához, és arra nem igényel oltalmat, valamint a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom részleges megsemmisítését megállapító bírósági határozatnak, illetve a Hivatal ilyen tartalmú döntésének a lajstromba történő bejegyzését is érteni kell.

26. cikk

A megsemmisítés következményei

(1) A közösségi formatervezésiminta-oltalmat a megsemmisítés mértékéig úgy kell tekinteni, mint amelyhez keletkezésétől fogva nem fűződtek volna az e rendeletben meghatározott joghatások.

(2) A közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultja részéről tanúsított gondatlanságból vagy rosszhiszeműségből eredő károkozásból eredő kártérítési követelésekre vagy a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó nemzeti jogszabályoktól függően a közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésének keletkezésére visszaható hatálya nem érinti

a) a bitorlás tárgyában hozott jogerős ítéletet, ha azt a megsemmisítés tárgyában hozott határozatot megelőzően végrehajtották;

b) a megsemmisítés tárgyában hozott határozatot megelőzően megkötött és teljesedébe ment bármely szerződést; a szerződés alapján már megfizetett összegek azonban a körülmények által indokolt mértékben, méltányossági alapon visszakövetelhetők.

III. CÍM

A KÖZÖSSÉGI FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM MINT A VAGYONI FORGALOM TÁRGYA

27. cikk

A közösségi formatervezésiminta-oltalom nemzeti formatervezésiminta-oltalomnak tekintése

(1) Ha a 28., a 29., a 30., a 31. és a 32. cikk másként nem rendelkezik, a közösségi formatervezésiminta-oltalmat mint a tulajdon tárgyát - teljes egészében és a Közösség egész területére nézve - úgy kell tekinteni, mint az abban a tagállamban megadott nemzeti formatervezésiminta-oltalmat, ahol - a kérdéses időpontban -

a) a jogosult székhelye vagy lakóhelye van; vagy

b) a jogosult telephellyel rendelkezik, ha az a) pont nem alkalmazható.

(2) Lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom esetén az (1) bekezdést a lajstromban található bejegyzéseknek megfelelően kell alkalmazni.

(3) Ha a mintaoltalomnak több jogosultja van, és két vagy több jogosult megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételnek, az e bekezdésben említett tagállamot a következők szerint kell meghatározni:

a) lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalom esetén arra a jogosultra történő utalással, akinek személyében a jogosultak közösen megegyeztek;

b) lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom esetén a lajstromban feltüntetett sorrendben az első helyen álló jogosultra történő utalással.

(4) Ha az (1), a (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazható, az (1) bekezdésben említett tagállam a Hivatal székhelye szerinti tagállam.

28. cikk

A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom átruházása

A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom átruházására a következő rendelkezések irányadók:

a) a felek bármelyikének kérelmére az átruházást a lajstromba be kell jegyezni, és közzé kell tenni;

b) a jogutód a közösségi formatervezési minta lajstromozásából eredő jogokra mindaddig nem hivatkozhat, amíg az átruházást a lajstromba be nem jegyezték;

c) ha a Hivatallal való kapcsolattartás határidőhöz kötött, a jogutód azt követően teheti meg a Hivatalhoz címzett megfelelő nyilatkozatokat, amikor a Hivatal kézhez vette az átruházás bejegyzésére irányuló kérelmet;

d) minden olyan iratot, amelyet a 66. cikk értelmében a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultjának kézbesíteni kell, a Hivatal a jogosultként vagy - meghatalmazás esetén - annak képviselőjeként bejegyzett személynek kézbesít.

29. cikk

A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom mint dologi jogok tárgya

(1) A lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta biztosítékul adható és dologi jogok tárgya lehet.

(2) A felek bármelyikének kérelmére az (1) bekezdésben említett jogokat a lajstromba be kell jegyezni, és közzé kell tenni.

30. cikk

Végrehajtás

(1) A lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta végrehajtás alá vonható.

(2) A lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintával kapcsolatos végrehajtási eljárás tekintetében a 27. cikkel összhangban meghatározott tagállami bíróságok és hatóságok rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.

(3) A felek bármelyikének kérelmére a végrehajtás tényét a lajstromba be kell jegyezni, és közzé kell tenni.

31. cikk

Fizetésképtelenségi eljárás

(1) A közösségi formatervezési minta csak olyan fizetésképtelenségi eljárás alá vonható, amelyet az adós fő érdekeltségeinek központja szerinti tagállamban indítanak meg.

(2) Ha a közösségi formatervezésiminta-oltalomnak több jogosultja van, az (1) bekezdést az egyes jogosultakat megillető hányadra kell alkalmazni.

(3) Ha a közösségi formatervezési mintát fizetésképtelenségi eljárás alá vonják, e tényt a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság kérelmére be kell jegyezni a lajstromba, és a 73. cikk (1) bekezdésében említett Közösségi Formatervezésiminta-oltalmi Közlönyben közzé kell tenni.

32. cikk

Hasznosítási engedély

(1) A közösségi formatervezési minta hasznosítási engedély tárgya lehet a Közösség egésze vagy egy része tekintetében. A hasznosítási engedély kizárólagos vagy nem kizárólagos lehet.

(2) A szerződések jogára alapított bármely eljárás sérelme nélkül a jogosult a közösségi formatervezésiminta-oltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az olyan hasznosítóval szemben, aki megsérti a hasznosítási szerződésben a szerződés időtartamára, a hasznosítható formatervezési minta alakjára, a hasznosítási engedéllyel érintett termékek körére, valamint a hasznosító által gyártott termékek minőségére kikötött bármely feltételt.

(3) A hasznosítási szerződés rendelkezéseinek sérelme nélkül a hasznosító a közösségi formatervezésiminta-oltalom bitorlása miatt pert csak az oltalom jogosultjának hozzájárulásával indíthat. Kizárólagos hasznosítási engedély esetén azonban a hasznosító a bitorlási pert megindíthatja, ha a közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultja - az erre irányuló felhívás ellenére - ésszerű időn belül a per megindítása iránt nem intézkedik.

(4) A hasznosító a neki okozott kár megtérítése céljából jogosult arra, hogy a közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultja által indított bitorlási perbe beavatkozzon.

(5) A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomra vonatkozó hasznosítási engedélyt vagy annak átruházását bármelyik fél kérelmére a lajstromba be kell jegyezni, és közzé kell tenni.

33. cikk

Harmadik személyekkel szembeni joghatások

(1) A 28., a 29., a 30. és a 32. cikkben említett jogcselekmények harmadik személyekkel szembeni joghatásait a 27. cikk szerint meghatározott tagállam joga határozza meg.

(2) Lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom esetén a 28., a 29. és a 32. cikkben említett jogcselekmények harmadik személyekkel szemben valamennyi tagállamban csak a lajstromba történt bejegyzésüket követően hatályosak. Az ilyen cselekmény joghatása azonban a lajstromba történő bejegyzést megelőzően is beáll olyan harmadik személyekkel szemben, akik e cselekmény időpontját követően a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintára alapított jogokat szereztek, és a cselekményről a jog megszerzésének időpontjában tudomásuk volt.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható arra, aki a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalmat, illetve a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomra alapított jogot üzleti vállalkozás egészének átruházásával vagy egyetemleges jogutódlással más módon szerezte meg.

(4) A fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó közösségi szabályok hatálybalépéséig a fizetésképtelenségi eljárásban érintett harmadik személyekkel szemben érvényesülő joghatásokra annak a tagállamnak a joga irányadó, amelyben az eljárást - a nemzeti jog vagy az adott területen alkalmazandó rendeletek alapján - korábban indították meg.

34. cikk

A közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés mint a vagyoni forgalom tárgya

(1) A közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést mint a tulajdon tárgyát - teljes egészében és a Közösség egész területére nézve - úgy kell tekinteni, mint a 27. cikk alapján meghatározott tagállamban megadott nemzeti formatervezésiminta-oltalmat.

(2) A 28., a 29., a 30., a 31., a 32. és a 33. cikket a közösségi minta lajstromozására irányuló bejelentésekre megfelelően alkalmazni kell. Ha az e rendelkezések szerinti joghatás a lajstromba való bejegyzéstől függ, a bejegyzést a közösségi formatervezési minta lajstromozásával kell megtenni.

IV. CÍM

A KÖZÖSSÉGI FORMATERVEZÉSI MINTA LAJSTROMOZÁSÁRA IRÁNYULÓ BEJELENTÉS

1. szakasz

A bejelentés benyújtása és kellékei

35. cikk

A bejelentés benyújtása és továbbítása

(1) A közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést - a bejelentő választása szerint -

a) a Hivatalnál; vagy

b) a tagállam központi iparjogvédelmi hivatalánál; vagy

c) a Benelux-államokban a Benelux Mintaoltalmi Hivatalnál

kell benyújtani.

(2) Ha a bejelentést a tagállam központi iparjogvédelmi hivatalánál vagy a Benelux Mintaoltalmi Hivatalnál nyújtották be, e hivatal minden intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a bejelentést a benyújtás napjától számított két héten belül továbbítsa a Hivatalhoz. A bejelentőre az e hivatalok által kiszabott díj nem haladhatja meg a bejelentés átvételével és továbbításával járó ügyviteli költségek összegét.

(3) Amint a tagállam központi iparjogvédelmi hivatala, illetve a Benelux Mintaoltalmi Hivatal által továbbított bejelentés a Hivatalhoz beérkezett, a Hivatal erről, valamint a bejelentés beérkeztének időpontjáról megfelelően tájékoztatja a bejelentőt.

(4) A Bizottság e rendelet hatálybalépését követő 10 év elteltével jelentést készít a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentések benyújtására vonatkozó rendszer működéséről, amelyben javaslatot tesz a szükségesnek ítélt módosításokra.

36. cikk

A bejelentés kellékei

(1) A közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a lajstromozás iránti kérelmet;

b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;

c) a formatervezési minta többszörözésre alkalmas ábrázolását. Ha azonban a bejelentés tárgya síkbeli formatervezési minta, és a bejelentésben a közzététel halasztását kérték az 50. cikk szerint, a formatervezési minta ábrázolása mintapéldánnyal is helyettesíthető.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell továbbá azoknak a termékeknek a megjelölését, amelyekben a bejelentő szerint a formatervezési minta megtestesülne, illetve amelyekre a formatervezési mintát alkalmaznák.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell továbbá:

a) az ábrázolás vagy a mintadarab leírását;

b) a lajstromozás közzétételének az 50. cikk szerinti halasztására irányuló kérelmet;

c) a bejelentő képviselőjének azonosítására alkalmas adatokat, ha képviselőt bíztak meg;

d) azoknak a termékeknek az osztályozását, amelyekben - osztályozásuknak megfelelően - a bejelentő szerint a formatervezési minta megtestesülne, illetve amelyekre a formatervezési mintát alkalmaznák;

e) a szerző vagy a szerzői csoport feltüntetését, vagy a bejelentő felelősségére tett nyilatkozatot arról, hogy a szerző vagy a szerzői csoport lemondott arról, hogy őket e minőségükben feltüntessék.

(4) A bejelentésért bejelentési és közzétételi díjat kell fizetni. Ha a bejelentés - a (3) bekezdés b) pontjának megfelelően - a lajstromozás közzétételének halasztása irányuló kérelmet is tartalmaz, a közzétételi díj helyett a közzététel halasztásának díját kell megfizetni.

(5) A bejelentésnek meg kell felelnie a végrehajtási rendeletben megállapított feltételeknek.

(6) A (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) és d) pontjában említett adatokban szereplő információ nem érinti magának a formatervezésiminta-oltalomnak a terjedelmét.

37. cikk

Többes bejelentés

(1) A közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló többes bejelentésbe több minta foglalható. A díszítés esetétől eltérően erre akkor van lehetőség, ha azok a termékek, amelyekben a bejelentő szerint a formatervezési minta megtestesülne, illetve amelyekre azt alkalmaznák, az ipari minták nemzetközi osztályozásának azonos osztályába tartoznak.

(2) A 36. cikk (4) bekezdésében említett díjakon túl a többes bejelentésért bejelentési pótdíjat és közzétételi pótdíjat kell fizetni. Ha a többes bejelentés a lajstromozás közzétételének halasztására irányuló kérelmet is tartalmaz, a közzétételi pótdíj helyett közzététel-halasztási pótdíjat kell fizetni. A pótdíj az egyes további formatervezési minták után fizetendő alapdíjak százalékos mértékének felel meg.

(3) A többes bejelentésnek meg kell felelnie a végrehajtási rendeletben előírt alaki feltételeknek.

(4) E rendelet alkalmazásában a többes bejelentésbe foglalt vagy ilyen bejelentés alapján lajstromozott formatervezési minták egymástól függetlenül is kezelhetők. Így azokat egymástól függetlennek kell tekinteni különösen a jogérvényesítés, a hasznosítás engedély, a dologi jogok, a végrehajtás, a fizetésképtelenségi eljárás, a lemondás, a megújítás, az átruházás, a halasztott közzététel, illetve a megsemmisítés tekintetében. A többes bejelentés vagy lajstromozás megosztásának feltételeit a végrehajtási rendelet állapítja meg.

38. cikk

A bejelentés napja

(1) A közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés napja az a nap, amelyen a bejelentő által a Hivatalnál, illetve - az e hivataloknál történő benyújtás esetén - a tagállam központi iparjogvédelmi hivatalánál vagy a Benelux Mintaoltalmi Hivatalnál benyújtott iratok tartalmazzák a 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a bejelentést a tagállam központi iparjogvédelmi hivatalánál vagy a Benelux Mintaoltalmi Hivatalnál nyújtották be, és a 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó, a bejelentés részét képező iratok benyújtásuktól számított két hónap elteltét követően érkeznek be a Hivatalhoz, a bejelentés napja az a nap, amelyen a Hivatal az említett iratokat kézhez vette.

39. cikk

A közösségi bejelentés nemzeti bejelentéssel megegyező hatálya

Azt a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést, amelynek bejelentési napját elismerték, a tagállamokban azonos hatályúnak kell tekinteni egy szabályos nemzeti bejelentéssel, adott esetben a szóban forgó bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.

40. cikk

Osztályozás

E rendelet céljaira az ipari minták nemzetközi osztályozásának létesítésére Locarnóban, 1968. október 8-án aláírt megállapodás mellékletét kell alkalmazni.

2. szakasz

Elsőbbség

41. cikk

Elsőbbségi jog

(1) Azt, aki formatervezésiminta-oltalom vagy használati mintaoltalom iránt szabályszerű bejelentést tett az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményben vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodásban részes államban vagy ilyen államra kiterjedő hatállyal, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját, elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy ugyanazon formatervezési vagy használati minta tekintetében lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentést tegyen az első bejelentés bejelentési napjától számított hat hónapos határidőn belül.

(2) Elsőbbségi jog alapítható minden olyan bejelentésre, amely a bejelentés helye szerinti állam nemzeti jogszabálya, kétoldalú vagy többoldalú szerződése értelmében szabályszerű nemzeti bejelentésnek számít.

(3) "Szabályszerű nemzeti bejelentés" minden olyan bejelentés, amely elégséges annak megállapítására, hogy azt melyik napon nyújtották be, függetlenül a bejelentés további sorsától.

(4) Az ugyanabban az államban, illetve államra kiterjedő hatállyal azonos tárgyban tett későbbi mintaoltalmi bejelentést csak akkor lehet az elsőbbség meghatározása szempontjából első bejelentésnek tekinteni, ha a korábbi bejelentést a későbbi bejelentés bejelentési napja előtt visszavonták, arról lemondtak, vagy azt elutasították anélkül, hogy közzétették volna, ahhoz jogok fűződnének, vagy arra elsőbbségi igényt alapítottak volna. Az ilyen korábbi bejelentésre tehát ez esetben később sem lehet elsőbbséget alapítani.

(5) Ha az első bejelentést olyan államban tették, amely nem részese a Párizsi Egyezménynek, illetve a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodásnak, az (1)-(4) bekezdések csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben az érintett állam a közzétett közlemények szerint azonos hatályú elsőbbséget biztosít a Hivatalnál tett első bejelentésre alapítva, az e rendeletben megállapított azonos feltételekkel.

42. cikk

Az elsőbbség igénylése

Ha a bejelentő a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés tekintetében korábbi bejelentésen alapuló elsőbbséget igényel, be kell nyújtania az elsőbbségi nyilatkozatot és a korábbi bejelentés másolatát. Ha ez utóbbi nem a Hivatal nyelveinek egyikén készült, a Hivatal megkövetelheti a korábbi bejelentés fordítását e nyelvek egyikére.

43. cikk

Az elsőbbségi jog hatása

Az elsőbbségi jogi hatása, hogy a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés bejelentési napjának az 5., a 6., a 7. és a 22. cikk, valamint a 25. cikk (1) bekezdésének d) pontja és az 50. cikk (1) bekezdése szempontjából az elsőbbség napja számít.

44. cikk

Kiállítási elsőbbség

(1) Ha a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés bejelentője a terméket, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, a nemzetközi kiállításokról szóló, 1928. november 22-én, Párizsban aláírt és legutóbb 1972. november 30-án felülvizsgált Egyezmény értelmében hivatalos, illetve hivatalosan elismert nemzetközi kiállításnak minősülő kiállításon bemutatta, és a bejelentést az ilyen termék első nyilvánosságra jutásának napjától számított hat hónapon belül megteszi, az említett naptól kezdődően - a 43. cikk értelmében - elsőbbséget igényelhet.

(2) A bejelentőnek, aki az (1) bekezdés alapján elsőbbséget igényel, a végrehajtási rendeletben megállapított feltételeknek megfelelően bizonyítékot kell benyújtania arról, hogy a terméket, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre azt alkalmazzák, a kiállításon bemutatta.

(3) A tagállamban vagy harmadik országban adott kiállítási elsőbbség az elsőbbségnek a 41. cikkben megállapított időtartamát nem hosszabbítja meg.

V. CÍM

LAJSTROMOZÁSI ELJÁRÁS

45. cikk

A bejelentés alaki követelményeinek vizsgálata

(1) A Hivatal megvizsgálja, hogy a bejelentés kielégíti-e a 36. cikk (1) bekezdésében a bejelentési nap elismeréséhez szükséges feltételeket.

(2) A Hivatal megvizsgálja, hogy a bejelentés kielégíti-e

a) a 36. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésében és - többes bejelentés esetén - a 37. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított egyéb követelményeket;

b) a végrehajtási rendeletben a 36. és 37. cikk végrehajtására megállapított alaki követelményeket;

c) a 77. cikk (2) bekezdésében előírt követelményeket;

d) - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség igénylésére vonatkozó követelményeket.

(3) A bejelentés alaki vizsgálatának feltételeit a végrehajtási rendelet állapítja meg.

46. cikk

Hiánypótlás

(1) Ha a Hivatal a 45. cikk szerinti vizsgálat során olyan hiányokat állapít meg, amelyek pótolhatók, a bejelentőt az előírt határidőn belül történő hiánypótlásra hívja fel.

(2) Ha a hiányok a 36. cikk (1) bekezdésében említett követelményekkel kapcsolatosak, és a bejelentő az előírt határidőn belül eleget tesz a Hivatal hiánypótlásra történő felhívásának, a Hivatal a bejelentés bejelentési napjaként a hiánypótlás napját ismeri el. Ha a bejelentő a hiányokat nem pótolja az előírt határidőn belül, a bejelentés nem kezelhető közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentésként.

(3) Ha a hiányok - a díjfizetést is ideértve - a 45. cikk (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett követelményekkel kapcsolatosak, és a bejelentő az előírt határidőn belül eleget tesz a Hivatal hiánypótlásra történő felhívásának, a Hivatal a bejelentés bejelentési napjaként azt a napot ismeri el, amelyen a bejelentést eredetileg benyújtották. Ha a bejelentő az előírt határidőn belül a hiányokat nem pótolja, illetve a díjat nem fizeti meg, a Hivatal a bejelentést elutasítja.

(4) Ha a hiányok a 45. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett követelményekkel kapcsolatosak, azok előírt határidőn belüli pótlásának elmulasztása a bejelentéshez fűződő elsőbbség elvesztését eredményezi.

47. cikk

A bejelentés elutasításának okai

(1) Ha a Hivatal a 45. cikk szerinti vizsgálat során megállapítja, hogy a formatervezési minta, amelyre az oltalmat igénylik,

a) nem felel meg a 3. cikk a) pontjában foglalt meghatározásnak; vagy

b) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik, a bejelentést elutasítja.

(2) A bejelentés elutasítása előtt lehetőséget kell adni a bejelentőnek arra, hogy bejelentését visszavonja vagy módosítsa, illetve észrevételeit előterjessze.

48. cikk

Lajstromozás

Ha a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés kielégíti a reá vonatkozó követelményeket, és azt a 47. cikk alapján nem utasítják el, a Hivatal a bejelentést a közösségi formatervezésiminta-oltalmi lajstromba lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintaként bejegyzi. A lajstromozás napja a bejelentés 38. cikkben említett bejelentési napja.

49. cikk

Közzététel

A lajstromozást követően a Hivatal a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintát a 73. cikk (1) bekezdése szerinti Közösségi Formatervezésiminta-oltalmi Közlönyben közzéteszi. Az ilyen közzététel tartalmát a végrehajtási rendelet határozza meg.

50. cikk

A közzététel elhalasztása

(1) A lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta bejelentője a bejelentés benyújtáskor kérheti a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta közzétételének a bejelentés benyújtásától vagy - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség időpontjától számított 30 hónapos időtartamra történő elhalasztását.

(2) A 48. cikkben előírt feltételek teljesülése esetén a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintát lajstromozni kell, azzal, hogy - a 74. cikk (2) bekezdése kivételével - sem a formatervezési minta ábrázolása, sem pedig a bejelentés ügyiratai nem tehetők a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

(3) A Hivatal hatósági tájékoztatást közöl a Közösségi Formatervezésiminta-oltalmi Közlönyben a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta közzétételének halasztásáról. A hatósági tájékoztatással egyidejűleg közzé kell tenni a lajstromozás alapján oltalomban részesülő minta jogosultjának azonosítására vonatkozó adatokat, a bejelentés bejelentési napját és a végrehajtási rendeletben előírt egyéb adatokat.

(4) A halasztás időtartamának lejártakor vagy a jogosult kérelmére bármely más korábbi időpontban a Hivatal a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a lajstromba tett bejegyzéseket és a bejelentés ügyiratait, valamint a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintát közzéteszi a Közösségi Formatervezésiminta-oltalmi Közlönyben, feltéve hogy a végrehajtási rendeletben megállapított határidőn belül

a) megfizetik a közzétételi díjat és - többes bejelentés esetén - a közzétételi pótdíjat;

b) a jogosult benyújtja a Hivatalhoz a formatervezési minta ábrázolását, ha éltek a 36. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti választási lehetőséggel.

Ha az oltalom jogosultja e követelményeknek nem tesz eleget, a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintát úgy kell tekinteni, mintha ahhoz keletkezésétől fogva nem fűződtek volna az e rendeletben meghatározott joghatások.

(5) Többes bejelentések esetén a (4) bekezdést csak az azokba foglalt egyes mintákra kell alkalmazni.

(6) A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomra alapított perek a közzététel halasztásának időtartama alatt akkor indíthatók, ha a lajstromba bejegyzett adatokat és a bejelentés ügyiratait tudomására hozták annak, aki ellen a pert megindítják.

VI. CÍM

A LAJSTROMOZOTT KÖZÖSSÉGI FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOMRÓL VALÓ LEMONDÁS ÉS A MINTAOLTALOM MEGSEMMISÍTÉSE

51 cikk

Lemondás

(1) A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomról a jogosult a Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat le. A lemondás a lajstromba való bejegyzésétől hatályos.

(2) Ha halasztott közzététel tárgyát képező közösségi formatervezési minta oltalmáról mondanak le, a formatervezésiminta-oltalmat úgy kell tekinteni, mintha ahhoz keletkezésétől fogva nem fűződtek volna az ebben a rendeletben meghatározott joghatások.

(3) A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomról részlegesen is le lehet mondani, feltéve hogy a módosított formatervezési minta kielégíti az oltalmazhatóság feltételeit, és azonossága megőrizhető.

(4) A lemondás csak a lajstromba bejegyzett jog jogosultjának hozzájárulásával jegyezhető be. A lajstromba bejegyzett hasznosítási engedély esetén a lemondás a lajstromba csak akkor jegyezhető be, ha a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultja bizonyítja, hogy a hasznosítót lemondási szándékáról értesítette. Ez utóbbi bejegyzés a végrehajtási rendeletben előírt határidő lejártával tehető meg.

(5) Ha a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomhoz való jog tárgyában - a 14. cikk alapján - per indul a közösség formatervezésiminta-oltalmi bíróság előtt, a Hivatal a lemondás tényét a lajstromba csak a felperes hozzájárulásával jegyezheti be.

52. cikk

Megsemmisítési kérelem

(1) A 25. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésére figyelemmel bármely természetes vagy jogi személy, valamint az erre felhatalmazott állami szerv kérheti a Hivataltól a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítését.

(2) A kérelmet indokolással ellátott írásbeli nyilatkozat formájában kell benyújtani. A kérelmet nem lehet benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a megsemmisítési kérelem díját meg nem fizetik.

(3) A megsemmisítési kérelmet el kell utasítani, ha ugyanazon felek között ugyanazon kérdésben és jogalapon benyújtott kérelem tárgyában a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság korábban már jogerős ítéletet hozott.

53. cikk

A kérelem vizsgálata

(1) Ha a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a megsemmisítési kérelem elfogadható, megvizsgálja, hogy a 25. cikkben említett megsemmisítési okok a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom fenntartását nem zárják-e ki.

(2) A kérelemnek a végrehajtási rendelettel összhangban lefolytatott vizsgálata során a Hivatal - ahányszor csak szükséges - felhívja a feleket, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a Hivatal felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.

(3) A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalmat megsemmisítő határozatot a jogerőre emelkedését követően a lajstromba be kell jegyezni.

54. cikk

A vélelmezett bitorló részvétele az eljárásban

(1) Ha a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítése iránt kérelmet nyújtanak be, a Hivatal érdemi határozatának meghozataláig bárki, aki igazolja, hogy ugyanazon formatervezésiminta-oltalom bitorlása miatt ellene pert indítottak, a megsemmisítési eljárásban félként vehet részt, ha erre vonatkozó kérelmét a bitorlási per megindításától számított három hónapon belül benyújtja.

Ugyanezt kell alkalmazni arra is, aki igazolja egyrészt, hogy őt a közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultja felszólította a formatervezésiminta-oltalom feltételezett bitorlásának abbahagyására, másrészt, hogy a bíróság előtt eljárást indított annak megállapítására, hogy nem bitorolja a szóban forgó közösségi formatervezésiminta-oltalmat.

(2) A félként való részvételre irányuló kérelmet indokolással ellátott írásbeli nyilatkozat formájában kell benyújtani. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a megsemmisítés 52. cikk (2) bekezdésében említett díját meg nem fizetik. Ezt követően a kérelmet - a végrehajtási rendeletben megállapított kivételekkel - megsemmisítési kérelemnek kell tekinteni.

VII. CÍM

FELLEBBEZÉS

55. cikk

Fellebbezéssel megtámadható határozatok

(1) Az elbírálók, a védjegy- és formatervezésiminta-igazgatási és jogi osztály, valamint a megsemmisítési osztályok határozatai ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(2) Az olyan határozat, amellyel az eljárás a felek valamelyikének vonatkozásában nem fejeződik be, csak az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve ha a határozat a külön fellebbezést megengedi.

56. cikk

Jogosultság a fellebbezésre, illetve a fellebbezési eljárásban való részvételre

Az eljárásban részt vevő bármelyik fél, akit a határozat hátrányosan érint, fellebbezhet. Az eljárásban részt vevő bármely más fél a fellebbezési eljárásban félként vesz részt.

57. cikk

A fellebbezés határideje és alaki követelményei

A fellebbezést a határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani a Hivatalhoz. A fellebbezés nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a fellebbezés díját meg nem fizetik. A fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő írásbeli nyilatkozatot a határozat kézbesítésének napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

58. cikk

Jogorvoslat saját hatáskörben

(1) Ha az a szervezeti egység, amelynek határozatát megtámadták, úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés elfogadható és alapos, a fellebbezésnek saját hatáskörben tesz eleget. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt.

(2) Ha a fellebbezésnek az alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat beérkeztétől számított egy hónapon belül nem adnak helyt, azt haladéktalanul, érdemi állásfoglalás nélkül továbbítani kell a fellebbezési tanácshoz.

59. cikk

A fellebbezés elbírálása

(1) Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy a fellebbezés alapos-e.

(2) A fellebbezés vizsgálata során a fellebbezési tanács - ahányszor csak szükséges - felhívja a feleket, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a Hivatal felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.

60. cikk

A fellebbezés tárgyában hozott határozat

(1) A fellebbezési tanács a fellebbezés érdemi vizsgálatát követően határoz a fellebbezésről. A fellebbezési tanács vagy eljár annak a szervezeti egységnek a hatáskörében, amelyik a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, vagy az ügyet visszautalja ehhez a szervezeti egységhez új eljárásra.

(2) Ha a fellebbezési tanács az ügyet visszautalja ahhoz a szervezeti egységhez, amelyik a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, ez a szervezeti egység - azonos tényállás esetén - a fellebbezési tanács határozatának alapjául szolgáló jogértelmezéshez kötve van.

(3) A fellebbezési tanács határozata a 61. cikk (5) bekezdésében említett határidő lejártától vagy - ha a Bírósághoz e határidőn belül keresetet nyújtottak be - a kereset elutasításának napjától hajtható végre.

61. cikk

A Bírósághoz benyújtott keresetek

(1) A fellebbezési tanácsok fellebbezés tárgyában hozott határozatai a Bíróság előtt keresettel támadhatók meg.

(2) A kereset hatáskör hiányára, lényeges eljárási szabálysértésre, a Szerződés vagy e rendelet, illetve ezek alkalmazásával kapcsolatos bármely jogszabály megsértésére vagy hatáskörrel való visszaélésre alapítva indítható.

(3) A Bíróság a jogvita tárgyát képező határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.

(4) A kereset indítására a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő felek bármelyike jogosult, akit a határozat hátrányosan érint.

(5) A keresetet a fellebbezési tanács határozatának kézbesítésétől számított két hónapon belül kell a Bírósághoz benyújtani.

(6) A Hivatal megteszi a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

VIII. CÍM

A HIVATAL ELJÁRÁSA

1. szakasz

Általános rendelkezések

62. cikk

A határozatok indoklása

A Hivatal határozatait indokolni kell. A határozatok csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt nyilatkozatot tenni.

63. cikk

Hivatalból történő vizsgálat

(1) A Hivatal az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja. Megsemmisítési eljárásban azonban a Hivatal a vizsgálat során a felek által előterjesztett tényálláshoz, bizonyítékokhoz és érvekhez, valamint a kérelem szerinti igényekhez kötve van.

(2) A Hivatal figyelmen kívül hagyhatja azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeket az érintett felek nem kellő időben terjesztettek elő.

64. cikk

Szóbeli eljárás

(1) A Hivatal kezdeményezésére vagy az eljárásban részt vevő bármelyik fél kérelmére szóbeli eljárást kell lefolytatni, ha a Hivatal megítélése szerint ez célszerű.

(2) A szóbeli eljárás - ideértve a határozat kihirdetését - nyilvános, kivéve ha az eljáró szervezeti egység másként nem határoz arra tekintettel, hogy az eljárás nyilvánossága - különösen az eljárásban részt vevő fél számára - súlyos és indokolatlan hátrányt okozna.

65. cikk

Bizonyítás

(1) A Hivatal előtti eljárásokban a bizonyítási eszközök a következők:

a) a felek meghallgatása;

b) a tájékoztatás adására irányuló kérelem;

c) az okirati és tárgyi bizonyítékok bemutatása;

d) a tanúvallomás;

e) a szakértői vélemény;

f) az eskü alatt tett, a megerősített vagy a nyilatkozat felvétele szerinti államban hatályos jogszabályok szerint azonos kötőerővel járó módon tett írásbeli nyilatkozatok.

(2) A Hivatal eljáró szervezeti egysége megbízhatja tagjainak valamelyikét az előterjesztett bizonyítékok vizsgálatával.

(3) Ha a Hivatal szükségesnek tartja a fél, a tanú vagy a szakértő szóbeli meghallgatását, az érintett személyt az előtte való megjelenésre idézi.

(4) A feleket a tanú vagy a szakértő - Hivatal előtti - szóbeli meghallgatásáról értesíteni kell. A felek a meghallgatáson jelen lehetnek, és a tanúhoz, illetve a szakértőhöz kérdéseket intézhetnek.

66. cikk

Kézbesítés

A Hivatal az érintettekkel kézbesítés útján hivatalból közli a határozatot és az idézést, valamint a határidőhöz kötött eljárási cselekményekkel kapcsolatos értesítést vagy tájékoztatást, továbbá mindazt, aminek kézbesítését e rendelet vagy a végrehajtási rendelet rendelkezései előírják, vagy a Hivatal elnöke elrendeli.

67. cikk

Igazolás

(1) Ha a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta bejelentője, az oltalom jogosultja vagy az eljárásban részt vevő bármely fél annak ellenére, hogy az adott körülmények között kellő gondossággal járt el, a Hivatallal szemben valamely határidőt elmulaszt, és ennek következtében - e rendelet értelmében - a mulasztás jogvesztésre, illetve jogorvoslati jogosultság elvesztésére vezet, kérelmére őt jogaiba vissza kell helyezni.

(2) A kérelmet a határidő elmulasztásának okát képező akadály elhárulásától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani. Az elmulasztott cselekményt e határidőn belül pótolni kell. A kérelem csak az elmulasztott határidő lejártát követő éven belül terjeszthető elő. Megújítási kérelem benyújtásának vagy fenntartási díj megfizetésének elmulasztása esetén a 13. cikk (3) bekezdésének második mondatában biztosított további hat hónapos időtartamot ebből az egyéves határidőből ki kell vonni.

(3) A kérelemben meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okokat és az azt alátámasztó tényeket. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az igazolás díját meg nem fizetik.

(4) A kérelemről az a szervezeti egység határoz, amelynek a hatáskörébe tartozik az elmulasztott cselekményről a határozat meghozatala.

(5) E cikk rendelkezései nem alkalmazhatók a (2) bekezdésben és a 41. cikk (1) bekezdésében említett határidőkre.

(6) Ha a lajstromozott közösségi formatervezési minta bejelentőjét vagy az oltalom jogosultját jogaiba visszahelyezték, a bejelentő vagy a jogosult nem léphet fel azzal szemben, aki a - közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentéssel vagy az oltalommal összefüggő - jogvesztés és a jogokba való visszahelyezésről szóló értesítés meghirdetése közötti időszakban jóhiszeműen forgalomba hozta a terméket, amelyre a - formatervezésiminta-oltalom körébe tartozó - mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül.

(7) A (6) bekezdés hatálya alá tartozó személy a lajstromozott közösségi formatervezési minta bejelentőjének vagy az oltalom jogosultjának igazolása tárgyában hozott határozatot megtámadhatja a jogokba való visszahelyezésről szóló értesítés meghirdetésétől számított két hónapon belül.

(8) E cikk rendelkezései nem érintik a tagállamoknak azt a jogát, hogy lehetővé tegyék az e rendeletben meghatározott, az érintett állam hatóságaival szemben betartandó határidők elmulasztásának igazolását.

68. cikk

Általános elvek alkalmazása

Ha e rendelet, a végrehajtási rendelet, a díjrendelet, illetve a fellebbezési tanácsok eljárási szabályzata nem tartalmaz eljárási rendelkezéseket, a Hivatal a tagállamokban általánosan elismert eljárásjogi elveket veszi figyelembe.

69. cikk

A díjakkal kapcsolatos követelések elévülése

(1) A Hivatalnak az őt megillető díjakra vonatkozó követelései az esedékessé válás naptári évének végétől számított négy év elteltével évülnek el.

(2) A Hivatallal szemben a befizetett díjaknak, illetve az előírt díjnál magasabb összegű befizetéseknek a Hivatal részéről történő visszatérítésével összefüggő követelések annak az évnek a végétől számított négy év elteltével évülnek el, amelyben az igény keletkezett.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett elévülési időt az (1) bekezdés esetében a díj megfizetésére történő felszólítás, a (2) bekezdés esetében pedig az indokolással ellátott írásbeli kérelem előterjesztése megszakítja. Megszakadás esetén az elévülési idő azonnal újból megkezdődik, és legfeljebb annak az évnek az utolsó napjától számított hat év elteltéig tart, amelyben eredetileg elkezdődött, kivéve ha ezalatt a követelést bírósági úton érvényesítik. Ez utóbbi esetben a határidő legkorábban a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított egy év elteltével jár le.

2. szakasz

Költségek

70. cikk

Költségek viselése

(1) A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló eljárásban, valamint a fellebbezési eljárásban a vesztes fél viseli az ellenérdekű felet terhelő díjakat, valamint az eljárásban való részvétellel szorosan összefüggő költségeket, ideértve az utazás, az önellátás, a képviselő, a tanácsadó vagy az ügyvéd költségeit, a végrehajtási rendeletben az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben, az ott szabályozott feltételekkel.

(2) Ha a felek mindegyike - egyes kérelmekben - egyaránt vesztes, illetve nyertes, vagy a méltányosság ezt kívánja, a megsemmisítési osztály vagy a fellebbezési tanács a költségek viseléséről eltérően határozhat.

(3) A fél viseli az ellenérdekű felet terhelő, (1) és (2) bekezdés szerinti díjakat és költségeket, ha az eljárás a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomról való lemondása, azt őt megillető oltalom megújításának elmaradása, valamint az általa benyújtott megsemmisítési vagy fellebbezési kérelem visszavonása következtében megszűnik.

(4) Ha az ügyben nem születik érdemi határozat, a költségek viseléséről a megsemmisítési osztály vagy a fellebbezési tanács mérlegelés alapján dönt.

(5) Ha a felek a megsemmisítési osztály vagy a fellebbezési tanács előtt a költségek viselése tárgyában az (1), (2), (3) és (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérő tartalmú egyezséget kötnek, az érintett szervezeti egység az egyezséget tudomásul veszi.

(6) A megsemmisítési osztály vagy a fellebbezési tanács irodája - kérelemre - megállapítja az előző bekezdések szerint fizetendő költségek összegét. Az így megállapított összeget a megsemmisítési osztály vagy a fellebbezési tanács - a végrehajtási rendeletben előírt határidőn belül benyújtott kérelem alapján - határozattal felülvizsgálhatja.

71. cikk

A költségek viselése tárgyában hozott határozatok végrehajtása

(1) A Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott jogerős határozata végrehajtható.

(2) A végrehajtásra annak az államnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályait kell alkalmazni, amelynek területén a végrehajtást foganatosítják. A végrehajtást - a határozat záradékolása útján, kizárólag a határozat hitelességének vizsgálatára szorítkozva - az a nemzeti hatóság rendeli el, amelyet a tagállam kormánya e célra kijelölt, és erről a Hivatalt és a Bíróságot értesítette.

(3) Ha az érintett fél kérelme alapján az említett alaki követelmények teljesültek, a fél - a nemzeti jogszabállyal összhangban - a végrehajtás érdekében közvetlenül az illetékes hatósághoz fordulhat.

(4) A végrehajtást kizárólag a Bíróság határozata függesztheti fel. A végrehajtás szabálytalansága miatt benyújtott panaszok elbírálása azonban az érintett tagállam bíróságainak joghatósága alá tartozik.

3. szakasz

A nyilvánosság és a tagállamok hatóságainak tájékoztatása

72. cikk

A közösségi formatervezésiminta-oltalmi lajstrom

(1) A Hivatal "közösségi formatervezésiminta-oltalmi lajstrom" elnevezéssel nyilvántartást vezet, amely tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek bejegyzését e rendelet, illetve a végrehajtási rendelet előírja. A lajstromot - az 50. cikk (2) bekezdésének eltérő rendelkezése hiányában - bárki megtekintheti.

73. cikk

Időszaki kiadványok

(1) A Hivatal rendszeres időközönként kiadja a Közösségi Formatervezésiminta-oltalmi Közlönyt, amely tartalmazza a nyilvános bejegyzéseket, továbbá minden olyan egyéb adatot, amelyeknek meghirdetését e rendelet vagy a végrehajtási rendelet előírja.

(2) A Hivatal elnöke által kiadott általános jellegű közleményeket és tájékoztatást, valamint az e rendeletre vagy annak végrehajtására vonatkozó egyéb tájékoztatást a Hivatal Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

74. cikk

Iratokba való betekintés

(1) A közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés iratai a közzétételt megelőzően, valamint az olyan, lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta ügyiratai, amelynek közzétételét az 50. cikkel összhangban elhalasztották, vagy amelynek oltalmáról a közzététel halasztásának időtartama alatt vagy annak lejártáig lemondtak, csak a bejelentő vagy a jogosult hozzájárulásával tekinthetők meg.

(2) Aki igazolja, hogy ehhez jogos érdeke fűződik, az iratokba a közzétételt megelőzően vagy a jogosult általi - (1) bekezdésben említett - lemondást követően betekinthet a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta bejelentőjének, illetve az oltalom jogosultjának hozzájárulása hiányában is.

Ezt különösen arra az érintett személyre kell alkalmazni, aki igazolja, hogy a bejelentő vagy a jogosult vele szemben a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalomból eredő jogaira hivatkozással lépett fel.

(3) A közzétételt követően a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta ügyiratai kérelemre megtekinthetők.

(4) Ha az iratbetekintésre a (2) vagy a (3) bekezdés alapján kerül sor, az akta egyes irataiba való betekintés a végrehajtási rendelet rendelkezéseinek megfelelően megtagadható.

75. cikk

Igazgatási együttműködés

Ha ez a rendelet vagy a nemzeti jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, a Hivatal és a tagállamok bíróságai vagy hatóságai kérelemre segítséget nyújtanak egymásnak tájékoztatás megadásával vagy az iratbetekintés lehetővé tételével.

Ha a Hivatal a bíróságok, az ügyészségek vagy a központi iparjogvédelmi hivatalok számára iratbetekintést engedélyez, az iratokba való betekintésre a 74. cikkben megállapított korlátozások nem vonatkoznak.

76. cikk

Kiadványok cseréje

(1) A Hivatal és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai - kérelemre - ingyenesen megküldik egymásnak - saját felhasználásra - kiadványaik egy vagy több példányát.

(2) A Hivatal a kiadványok cseréjéről vagy megküldéséről megállapodásokat köthet.

4. szakasz

Képviselet

77. cikk

A képviselet általános elvei

(1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel senki sem kötelezhető arra, hogy a Hivatal előtti eljárásban képviselőt vegyen igénybe.

(2) A (3) bekezdés második albekezdésének sérelme nélkül az természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem a Közösségben van, az e rendelettel létrehozott Hivatal előtt folyó valamennyi eljárásban - a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés benyújtását kivéve - a 78. cikk (1) bekezdésének megfelelő képviselőt köteles képviseletével megbízni és e képviselő útján eljárni; a végrehajtási rendelet további kivételeket is megállapíthat.

(3) Azt a természetes vagy jogi személyt, akinek lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye a Közösségben van, a Hivatal előtt olyan alkalmazottja is képviselheti, aki a végrehajtási rendeletben megállapított követelményeknek megfelelő, az iratokhoz csatolandó, aláírással ellátott képviseleti meghatalmazást nyújt be.

A jogi személy e bekezdés hatálya alá tartozó alkalmazottja a jogi személlyel gazdasági kapcsolatban álló más jogi személyeket is képviselhet, akkor is, ha ez utóbbi jogi személyek székhelye, üzleti tevékenységük fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem a Közösségben van.

78. cikk

Hivatásos képviselők

(1) Az e rendelet alapján a Hivatal előtt folyó eljárásokban a természetes vagy jogi személyeket kizárólag a következő személyek képviselhetik:

a) a tagállamok valamelyikében képesítéssel és a Közösségben székhellyel rendelkező ügyvéd, ha az adott tagállamban iparjogvédelmi ügyekben képviselőként eljárhat; vagy

b) az a hivatásos képviselő, aki szerepel a közösségi védjegyről szóló rendelet 89. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett hivatásos képviselők jegyzékében; vagy

c) az, aki szerepel a formatervezésiminta-oltalmi ügyekben eljárni jogosult képviselők (4) bekezdésben említett külön jegyzékében.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett személyek kizárólag a Hivatal előtt járhatnak el formatervezésiminta-oltalmi ügyekben képviselőként.

(3) A végrehajtási rendelet határozza meg, hogy a képviselőnek milyen feltételek fennállása esetén kell benyújtania az ügy irataihoz csatolandó, aláírt képviseleti meghatalmazását.

(4) A formatervezésiminta-oltalmi ügyekben eljárni jogosult képviselők külön jegyzékébe bármely természetes személy felvehető, ha megfelel a következő feltételeknek:

a) a tagállamok valamelyikének állampolgára;

b) székhelye vagy foglalkoztatásának helye a Közösségben található;

c) formatervezésiminta-oltalmi ügyekben a tagállam központi iparjogvédelmi hivatala vagy a Benelux Mintaoltalmi Hivatal előtt természetes vagy jogi személyek képviseletére jogosult. Ha a tagállamban az ilyen képviselet nincs külön szakképesítéshez kötve, a jegyzékbe való felvétel feltétele, hogy a kérelmező formatervezésiminta-oltalmi ügyekben legalább öt éve rendszeresen képviseletet lásson el az említett tagállam központi iparjogvédelmi hivatala előtt. A kérelmező mentesül a gyakorlati idő igazolása alól, ha ez utóbbi tagállamban - a tagállami jogszabályokkal összhangban - a kérelmezőnek a formatervezésiminta-oltalmi ügyekben természetes vagy jogi személyek valamely tagállambeli központi iparjogvédelmi hivatal előtti képviseletére jogosító szakképesítését elismerték.

(5) A (4) bekezdésben említett jegyzékbe való felvétel kérelemre történik, amelyhez csatolni kell az érintett tagállam központi iparjogvédelmi hivatala által kiállított igazolást, amely szerint az említett bekezdésben előírt feltételeket teljesítették.

(6) A Hivatal elnöke felmentést adhat

a) kivételes esetben a (4) bekezdés a) pontja alól;

b) a (4) bekezdés c) pontjának második mondata alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a szükséges képesítést más módon szerezte meg.

(7) A képviselők jegyzékéből való törlés feltételeit a végrehajtási rendelet állapítja meg.

IX. CÍM

JOGHATÓSÁG ÉS ELJÁRÁS A KÖZÖSSÉGI FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOMMAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁKBAN

1. szakasz

Joghatóság és végrehajtás

79. cikk

A joghatóságról és a végrehajtásról szóló egyezmény alkalmazása

(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a közösségi formatervezésiminta-oltalommal és a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentésekkel összefüggő ügyekben, valamint párhuzamos - egyszerre közösségi és nemzeti - oltalomban részesülő formatervezési mintákkal összefüggő ügyekben a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-én Brüsszelben aláírt egyezményt ( 7 ) (a továbbiakban: "a joghatóságról és a végrehajtásról szóló egyezmény") kell alkalmazni.

(2) A joghatóságról és a végrehajtásról szóló egyezmény (1) bekezdés alapján alkalmazandó rendelkezéseit az egyes tagállamokra olyan hatállyal kell alkalmazni, ahogyan az egyezmény egyes szövegei az egyes tagállamokat az adott időpontban kötik.

(3) A 85. cikkben említett keresetekkel és igényekkel összefüggő eljárások esetén

a) a joghatóságról és a végrehajtásról szóló egyezmény 2. és 4. cikke, 5. cikkének (1), (3), (4) és (5) bekezdése, 16. cikkének (4) bekezdése és 24. cikke nem alkalmazható;

b) az egyezmény 17. és 18. cikkét az e rendelet 82. cikkének (4) bekezdésében szereplő korlátozásokkal kell alkalmazni;

c) az egyezmény II. címében foglalt, a tagállamban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező személyekre vonatkozó rendelkezéseket olyan személyekre is alkalmazni kell, akik lakóhelye, illetve székhelye nem a tagállamok valamelyikében van, de a tagállamok valamelyikében telephellyel rendelkeznek.

(4) A joghatóságról és a végrehajtásról szóló egyezmény rendelkezései nem alkalmazhatók arra a tagállamra, amelyre nézve az egyezmény még nem lépett hatályba. Az ilyen tagállamban az (1) bekezdésben említett eljárásokra - az egyezmény hatálybalépéséig - a tagállamnak az érintett tagállamokkal való viszonyát rendező két- vagy többoldalú egyezmények, vagy - ilyenek hiányában - a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó belső jog az irányadók.

2. szakasz

A közösségi formatervezésiminta-oltalom bitorlásával és érvényességével összefüggő jogviták

80. cikk

Közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróságok

(1) A tagállamok területükön a lehető legkorlátozottabb számban kijelölnek első és másodfokon eljáró olyan nemzeti bíróságokat és törvényszékeket (közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróságok), amelyek az e rendelettel reájuk ruházott hatáskörben járnak el.

(2) Legkésőbb 2005. március 6-áig mindegyik tagállam közli a Bizottsággal a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróságok jegyzékét, nevük és illetékességük megjelölésével.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett jegyzék közlését követően a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróságok számában, nevében vagy illetékességében bármilyen változás következik be, erről az érintett tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot.

(4) A Bizottság a (2) és (3) bekezdésben említett közlésről értesíti a tagállamokat, és azt közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

(5) Mindaddig, amíg a tagállam nem közli a (2) bekezdésben előírt jegyzéket, a szóban forgó tagállam azon bíróságainak van a 81. cikk szerinti kereset alapján indult perekben az eljárásra a 82. cikk alapján - a tagállam bíróságát megillető - joghatósága, amelyeknek a nemzeti formatervezésiminta-oltalmi ügyekben való eljárásra az adott tagállamban hatásköre és illetékessége van.

81. cikk

Joghatóság bitorlással és a megsemmisítéssel összefüggő ügyekben

(1) A közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróságnak a következő ügyekben van kizárólagos joghatósága:

a) a közösségi formatervezésiminta-oltalom bitorlásával összefüggő perek és - ha a nemzeti jog arról rendelkezik - a közösségi formatervezésiminta-oltalom bitorlásának kísérletével kapcsolatos perek;

b) nemleges megállapításra irányuló perek, ha a nemzeti jog arról rendelkezik;

c) lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta oltalmának megsemmisítése iránti perek;

d) az a) pontban említett perekben előterjesztett, a közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló viszontkeresetek.

82. cikk

Nemzetközi joghatóság

(1) E rendelet rendelkezéseire és a joghatóságról és végrehajtásról szóló egyezmény 79. cikk alapján alkalmazandó bármely rendelkezésére is figyelemmel a 81. cikkben említett keresetek és igények tárgyában az eljárást az alperes lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani, vagy - ha az alperes a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkezik - az alperes telephelye szerinti tagállamban.

(2) Ha az alperes lakóhelye vagy székhelye nem a tagállamokban van, vagy a tagállamok egyikében sem rendelkezik telephellyel, az eljárást a felperes lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani, vagy - ha a felperes a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkezik - a felperes telephelye szerinti tagállamban.

(3) Ha a felperes és az alperes egyikének sincs lakóhelye vagy székhelye a tagállamokban, vagy ott egyikük sem rendelkezik telephellyel, az eljárást annak a tagállamnak a bírósága előtt kell megindítani, ahol a Hivatal székhelye található.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdéstől eltérően

a) a joghatóságról és a végrehajtásról szóló egyezmény 17. cikkét akkor kell alkalmazni, ha a felek megállapodnak arról, hogy az ügyben egy másik közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróságnak van joghatósága;

b) az egyezmény 18. cikke akkor alkalmazandó, ha az alperes egy másik közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság előtt jelenik meg.

(5) A 81. cikk a) és d) pontjában említett keresetek és igények tárgyában az eljárás annak a tagállamnak a bírósága előtt is megindítható, ahol a bitorlást elkövették, illetve megkísérelték.

83. cikk

A joghatóság terjedelme bitorlás esetén

(1) A 82. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdése alapján joghatósággal bíró közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság joghatósággal rendelkezik a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt bitorlási cselekményekre.

(2) A 82. cikk (5) bekezdése alapján joghatósággal bíró közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság joghatósága csak az abban a tagállamban elkövetett vagy megkísérelt bitorlási cselekményekre terjed ki, ahol a bíróság székhelye van.

84. cikk

A közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló kereset vagy viszontkereset

(1) Közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló kereset vagy viszontkereset kizárólag a 25. cikkben említett megsemmisítési okok alapján indítható.

(2) A 25. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésében említett esetekben a keresetet, illetve a viszontkeresetet csak az arra e rendelkezések értelmében jogosult személy indíthatja.

(3) Ha a viszontkeresetet olyan perben terjesztik elő, amelyben a közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultja félként még nem vesz részt, erről őt értesíteni kell, és a perben a bíróság székhelye szerinti tagállam jogszabályaiban megállapított feltételekkel vehet részt.

(4) A közösségi formatervezésiminta-oltalom érvényessége nem képezheti nemleges megállapítás iránt indított per tárgyát.

85. cikk

Az érvényesség vélelme - érdemi védekezés

(1) A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom bitorlása vagy annak kísérlete miatt indított perben a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság a közösségi formatervezésiminta-oltalmat érvényesnek tekinti. Az érvényesség csak megsemmisítés iránt előterjesztett viszontkeresettel támadható meg. Mindazonáltal, a közösségi formatervezésiminta-oltalom érvénytelenségére alapított, nem viszontkereset formájában előterjesztett kifogás elfogadható, ha az alperes arra hivatkozik, hogy - a 25. cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében - helye van a közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésének egy őt megillető korábbi nemzeti formatervezésiminta-oltalom okán.

(2) A nem lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom bitorlása vagy annak kísérlete miatt indított perben a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság a közösségi formatervezésiminta-oltalmat érvényesnek tekinti, ha a jogosult bizonyítja, hogy a 11. cikkben előírt feltételek teljesültek, és megjelöli, hogy miben áll közösségi formatervezési minta egyéni jellege. Az alperes azonban kifogás útján vitathatja a mintaoltalom érvényességét, vagy a mintaoltalom megsemmisítése iránt viszontkeresetet terjeszthet elő.

86. cikk

A megsemmisítés tárgyában hozott ítélet

(1) Ha a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság előtti eljárásban a közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítése iránt viszontkeresetet terjesztenek elő,

a) a bíróság a közösségi formatervezésiminta-oltalmat megsemmisíti, ha megállapítja, hogy a 25. cikkben említett okok bármelyike kizárja a közösségi formatervezésiminta-oltalom fenntartását;

b) a bíróság a viszontkeresetet elutasítja, ha megállapítja, hogy a 25. cikkben említett okok egyike sem áll fenn, amely kizárná a közösségi formatervezésiminta-oltalom fenntartását.

(2) A közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság, amelyhez lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítése iránt viszontkeresetet nyújtottak be, tájékoztatja a Hivatalt a viszontkereset benyújtásának időpontjáról. A Hivatal e tényt a lajstromba bejegyzi.

(3) A közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítése iránt előterjesztett viszontkereset tárgyalásakor a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultjának kérelmére és a felek meghallgatását követően az eljárást felfüggesztheti, és felhívhatja az alperest, hogy az általa megjelölt határidőn belül megsemmisítési kérelmet nyújtson be a Hivatalhoz. Ha a kérelem benyújtására az előírt határidőn belül nem kerül sor, az eljárást folytatni kell, és a viszontkeresetet visszavontnak kell tekinteni. Ilyen esetben a 91. cikk (3) bekezdését alkalmazni kell.

(4) Ha a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítése iránt előterjesztett viszontkeresetet jogerős ítélettel érdemben elbírálta, az ítélet egy példányát megküldi a Hivatalnak. Az ilyen továbbításról a felek bármelyike tájékoztatást kérhet. A Hivatal a végrehajtási rendelet előírásainak megfelelően a lajstromba az ítéletet bejegyzi.

(5) Nem terjeszthető elő viszontkereset a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítése iránt, ha ugyanazon felek között ugyanazon kérdésben és jogalapon benyújtott kérelem tárgyában a Hivatal korábban már döntött, és határozata jogerőre emelkedett.

87. cikk

A megsemmisítés tárgyában hozott ítélet joghatásai

A közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróságnak a közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítése tárgyában hozott jogerős ítélete a 26. cikk szerinti joghatással jár valamennyi tagállamban.

88. cikk

Alkalmazandó jog

(1) A közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság e rendelet rendelkezéseit alkalmazza.

(2) Minden olyan kérdésben, amelyről e rendelet nem rendelkezik, a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság nemzeti jogát alkalmazza, nemzetközi magánjogát is ideértve.

(3) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság a székhelye szerinti államnak azokat az eljárási szabályait alkalmazza, amelyek irányadók a nemzeti formatervezésiminta-oltalommal összefüggő azonos tárgyú perekben.

89. cikk

Jogkövetkezmények a bitorlási perben

(1) Ha a bitorlás vagy annak kísérlete tárgyában indított perben a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság úgy találja, hogy az alperes a közösségi formatervezésiminta-oltalmat bitorolja, vagy azt megkísérelte, a bíróság - feltéve hogy nyomós okból ettől el nem tekint - a következő intézkedéseket hozhatja:

a) eltilthatja az alperest a közösségi formatervezésiminta-oltalom bitorlásával vagy annak kísérletével összefüggő cselekmények folytatásától;

b) elrendelheti a bitorlással előállt termékek lefoglalását;

c) elrendelheti a túlnyomórészt a bitorlással előállt termékek gyártására használt anyagok és eszközök lefoglalását, ha azok tulajdonosának tudomása volt arról, vagy az adott körülmények mellett alappal feltételezhette, hogy az ilyen célú felhasználás milyen következményekkel jár;

d) elrendelhet bármely más, a körülményeknek megfelelő olyan jogkövetkezményt, amelyet a bitorlás vagy kísérletének elkövetési helye szerinti tagállam jogszabályai biztosítanak, a nemzetközi magánjogot is ideértve.

(2) A közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság az említett intézkedéseket nemzeti jogszabályaival összhangban hozza meg, az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása biztosításának szem előtt tartásával.

90. cikk

Ideiglenes intézkedések, ideértve a biztosítási intézkedéseket is

(1) A tagállami bíróságtól, ideértve a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróságot is, a szóban forgó tagállam jogszabályai által a nemzeti mintaoltalomra biztosított ideiglenes intézkedések - ideértve a biztosítási intézkedést is - kérhetők a közösségi formatervezésiminta-oltalom tekintetében, még abban az esetben is, ha - e rendelet értelmében - az ügy érdemi elbírálására egy másik tagállam közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróságának van joghatósága.

(2) Az ideiglenes intézkedésekkel - ideértve a biztosítási intézkedést is - összefüggő eljárásokban az alperes által közösségi formatervezésiminta-oltalom érvénytelenségére alapított, nem viszontkeresetként emelt kifogás elfogadható. A 85. cikk (2) bekezdését azonban megfelelően alkalmazni kell.

(3) A 82. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésére alapított joghatósággal bíró közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság elrendelhet olyan ideiglenes intézkedést - ideértve a biztosítási intézkedést - is, amely - a joghatóságról és végrehajtásról szóló egyezmény III. címe értelmében - az előírt elismerési és végrehajtási eljárástól függően bármelyik tagállam területén alkalmazandó. Ilyen joghatósággal más bíróság nem rendelkezhet.

91. cikk

Kapcsolódó perek különös szabályai

(1) A 81. cikkben említett pert tárgyaló közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság - a nemleges megállapításra irányuló per kivételével - a felek meghallgatását követően hivatalból, vagy a felek egyikének kérelmére - kivéve, ha a tárgyalást nyomós okból folytatni kell - felfüggeszti az eljárást, ha a közösségi formatervezésiminta-oltalom érvényessége tárgyában egy másik közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság előtt előterjesztett viszontkereset alapján eljárás folyik, vagy - lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom esetében - a Hivatalhoz megsemmisítési kérelmet nyújtottak be.

(2) A Hivatal a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló kérelem tárgyában tartott tárgyalás során a felek meghallgatását követően hivatalból, vagy - a másik fél meghallgatását követően - a felek egyikének kérelmére - kivéve, ha a tárgyalást nyomós okból folytatni kell - felfüggeszti az eljárást, ha a közösségi formatervezésiminta-oltalom érvényessége tárgyában közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság előtt előterjesztett viszontkereset alapján eljárás folyik. A közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság azonban az előtte folyó eljárásban részt vevő felek bármelyikének a kérelmére - az eljárásban részt vevő felek meghallgatását követően - felfüggesztheti az eljárást. A Hivatal ebben az esetben folytatja az előtte felfüggesztett eljárást.

(3) Ha a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság az eljárást felfüggeszti, a felfüggesztés időtartamára ideiglenes intézkedést - ideértve a biztosítási intézkedést is - hozhat.

92. cikk

A másodfokú közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróságok joghatósága - további fellebbezés

(1) A 81. cikkben említett keresetek és igények tárgyában indított perekben az elsőfokú bíróság ítéleteivel szemben fellebbezésnek van helye a másodfokú közösségi formatervezésiminta-oltalmi bírósághoz.

(2) A másodfokú közösségi formatervezésiminta-oltalmi bírósághoz történő fellebbezés feltételeit a bíróság székhelye szerinti tagállam nemzeti joga határozza meg.

(3) A nemzeti jog további fellebbezésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell a másodfokú közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság ítéleteire.

3. szakasz

A közösségi formatervezésiminta-oltalommal összefüggő egyéb jogviták

93. cikk

A nem közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróságként eljáró nemzeti bíróságok joghatóságára vonatkozó kiegészítő rendelkezések

(1) Abban a tagállamban, amelynek bíróságai a 79. cikk (1) vagy (4) bekezdése alapján joghatósággal rendelkeznek, annak a bíróságnak van joghatósága a közösségi formatervezésiminta-oltalommal összefüggő, a 81. cikkben nem említett perekre, amely az adott tagállamban a nemzeti formatervezésiminta-oltalommal összefüggő ilyen perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(2) Ha a 81. cikkben nem említett, közösségi formatervezésiminta-oltalommal összefüggő perre a 79. cikk (1) és (4) bekezdése és e cikk (1) bekezdése értelmében egyetlen bíróságnak sincs joghatósága, azt a Hivatal székhelye szerinti tagállam bíróságai előtt kell lefolytatni.

94. cikk

A nemzeti bíróság kötelezettsége

A 81. cikkben nem említett, közösségi formatervezésiminta-oltalommal összefüggő perekben eljáró nemzeti bíróság a közösségi formatervezésiminta-oltalmat érvényesnek tekinti. A 85. cikk (2) bekezdését és a 90. cikk (2) bekezdését azonban megfelelően alkalmazni kell.

X. CÍM

A TAGÁLLAMI JOGRA GYAKOROLT HATÁSOK

95. cikk

Közösségi formatervezésiminta-oltalomra és nemzeti formatervezésiminta-oltalomra alapított párhuzamos keresetek

(1) Ha ugyanazon felek között ugyanabban a tárgyban különböző tagállamok bíróságai előtt bitorlás vagy annak kísérlete tárgyában per van folyamatban, és - párhuzamos oltalom esetén - a bíróságok egyike a közösségi formatervezésiminta-oltalommal, a másik a nemzeti formatervezésiminta-oltalommal összefüggésben jár el, az a bíróság, amelyik előtt az ügy később indult, joghatóságának hiányát - a másik bíróság javára - hivatalból megállapítja. Az a bíróság, amelynek meg kellene állapítania joghatóságának hiányát, eljárását felfüggesztheti, ha a másik bíróság joghatóságát vitatják.

(2) Közösségi formatervezésiminta-oltalom bitorlása vagy annak kísérlete tárgyában eljáró közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság a keresetet elutasítja, ha - a nemzeti oltalom párhuzamossága következtében - ugyanazon felek között ugyanabban a kérdésben az ügy érdemében már jogerős ítéletet hoztak.

(3) Nemzeti formatervezésiminta-oltalom bitorlása vagy annak kísérlete tárgyában eljáró bíróság a keresetet elutasítja, ha - a közösségi formatervezésiminta-oltalom párhuzamossága következtében - ugyanazon felek között ugyanabban a kérdésben az ügy érdemében már jogerős ítéletet hoztak.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazható az ideiglenes intézkedésekre, ideértve a biztosítási intézkedéseket is.

96. cikk

A nemzeti jog szerinti más oltalmi formákhoz való viszony

(1) E rendelet rendelkezései nem érintik a Közösség, illetve az érintett tagállam jogszabályainak a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési mintákra, a védjegyekre és más megkülönböztetésre alkalmas megjelölésekre, a szabadalmakra és a használati mintákra, a betűformákra, a polgári jogi felelősségre, illetve a tisztességtelen versenyre vonatkozó rendelkezéseit.

(2) A közösségi oltalomban részesülő formatervezési mintát bármilyen formában történő megalkotásától vagy rögzítésétől az adott állam szerzői jogi jogszabályai szerinti védelem is megilleti. E védelem terjedelmét és feltételeit, ideértve az előírt eredeti jelleg mértékét, az egyes tagállamok határozzák meg.

XI. CÍM

A HIVATALRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

1. szakasz

Általános rendelkezések

97. cikk

Általános rendelkezés

Ha e cím eltérően nem rendelkezik, a közösségi védjegyről szóló rendelet XII. címét kell alkalmazni a Hivatalra az e rendeletben előírt hatáskörével kapcsolatban.

98. cikk

Az eljárás nyelve

(1) A közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést a Közösség hivatalos nyelveinek egyikén kell benyújtani.

(2) A bejelentőnek meg kell jelölnie egy második nyelvet, amely egyben a Hivatal nyelveinek egyike, és amelynek használatát a bejelentő a Hivatal előtti eljárások lehetséges nyelveként elfogadja.

Ha a bejelentést olyan nyelven nyújtották be, amely nem a Hivatal nyelveinek egyike, a Hivatal gondoskodik a bejelentésnek a bejelentő által megjelölt nyelvre történő lefordíttatásáról.

(3) Ha a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta bejelentője egyedüli félként vesz részt a Hivatal előtt folyó eljárásban, az eljárás nyelve az a nyelv lesz, amelyen a bejelentést benyújtották. Ha a bejelentés olyan nyelven készült, amely nem a Hivatal nyelveinek egyike, a Hivatal az írásbeli közléseket a bejelentőhöz az utóbbi által a bejelentésben megjelölt második nyelven teszi meg.

(4) A megsemmisítési eljárásban az eljárás nyelve az a nyelv lesz, amelyen a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést benyújtották, feltéve hogy e nyelv a Hivatal nyelveinek egyike. Ha a bejelentést nem a Hivatal nyelveinek egyikén nyújtották be, az eljárás a bejelentésben megjelölt második nyelven folyik.

A megsemmisítési kérelmet az eljárás nyelvén kell benyújtani.

Ha az eljárás nyelve nem azonos azzal a nyelvvel, amelyen a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést benyújtották, a közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultja nyilatkozatait a bejelentés nyelvén teheti meg. A Hivatal gondoskodik e nyilatkozatoknak az eljárás nyelvére történő lefordíttatásáról.

A végrehajtási rendelet előírhatja, hogy a Hivatalt terhelő fordítási költségek nem haladhatják meg - a Hivatalhoz benyújtott átlagos terjedelmű bejelentés alapján - az eljárások egyes kategóriáira meghatározott összeget, kivéve ha a Hivatal az ügy bonyolultságára tekintettel eltérően nem rendelkezik. Az ezt az összeget meghaladó költség megfizetésére a 70. cikkel összhangban a vesztes fél kötelezhető.

(5) A megsemmisítési eljárásban részt vevő felek megállapodhatnak, hogy az eljárás nyelve a Közösség egy másik hivatalos nyelve legyen.

99. cikk

Közzététel és lajstrom

(1) Minden olyan tájékoztatást, amelynek közzétételét e rendelet vagy a végrehajtási rendelet előírja, a Közösség valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tenni.

(2) A közösségi formatervezésiminta-oltalmi lajstromban szereplő valamennyi bejegyzést a Közösség valamennyi hivatalos nyelvén meg kell tenni.

(3) Kétség esetén a Hivatal nyelvei közül az azon a nyelven készült szöveg a hiteles, amelyen a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentést benyújtották. Ha a bejelentést a Közösség olyan hivatalos nyelvén nyújtották be, amely nem a Hivatal nyelveinek egyike, a bejelentő által másodikként megjelölt nyelven készült szöveg a hiteles.

100. cikk

Az elnök kiegészítő hatásköre

A közösségi védjegyről szóló rendelet 119. cikkével a Hivatal elnökére ruházott feladatokon és hatáskörökön túl az elnök az Igazgatótanáccsal és - a díjrendelet esetén - a költségvetési bizottsággal folytatott konzultációt való egyeztetést követően e rendelet, a végrehajtási rendelet, a díjrendelet és bármely más, a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalmat érintő szabály módosítására tehet javaslatot a Bizottságnak.

101. cikk

Az Igazgatótanács kiegészítő hatásköre

Az Igazgatótanács a közösségi védjegyről szóló rendelet 121. és az azt követő cikkeivel vagy e rendelet más rendelkezéseivel reá ruházott hatáskörökön túl

a) a 111. cikk (2) bekezdésének megfelelően megállapítja azt az időpontot, amelytől kezdődően közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés nyújtható be;

b) ki kell kérni véleményét az alaki követelmények, a lajstromozás kizáró okainak vizsgálata és a Hivatal előtti megsemmisítési eljárásokra vonatkozó iránymutatások elfogadása előtt, valamint az e rendeletben előírt más esetekben.

2. szakasz

Eljárások

102. cikk

Hatáskör

Az e rendeletben megállapított eljárásokban határozathozatalra jogosultak

a) az elbírálók;

b) a védjegy- és formatervezésiminta-igazgatási és jogi osztály;

c) a megsemmisítési osztályok;

d) a fellebbezési tanácsok.

103. cikk

Az elbírálók

A közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés tárgyában a határozatot a Hivatal nevében az elbíráló hozza.

104. cikk

Védjegy- és formatervezésiminta-igazgatási és jogi osztály

(1) A közösségi védjegyről szóló rendelet 128. cikkében meghatározott védjegy-igazgatási és jogi osztály elnevezése védjegy- és formatervezésiminta-igazgatási és jogi osztályra változik.

(2) A közösségi védjegyről szóló rendelettel az osztályra ruházott hatáskörökön túl az osztály feladata az e rendeletben előírt olyan határozatok meghozatala, amelyek nem tartoznak az elbírálók vagy a megsemmisítési osztályok hatáskörébe. Felelős különösen a lajstromba tett bejegyzésekkel összefüggő határozatok meghozataláért.

105. cikk

Megsemmisítési osztályok

(1) A megsemmisítési osztályok feladata a határozathozatal a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló kérelmek tárgyában.

(2) A megsemmisítési osztály három tagból áll. A tagok legalább egyikének jogi végzettséggel kell rendelkeznie.

106. cikk

Fellebbezési tanácsok

A közösségi védjegyről szóló rendelet 131. cikkében reájuk ruházott hatáskörökön túl az azzal a rendelettel létrehozott fellebbezési tanácsok feladata a határozathozatal az elbírálók, a megsemmisítési osztályok, valamint a védjegy- és formatervezésiminta-igazgatási és jogi osztály közösségi formatervezésiminta-oltalom tekintetében hozott határozatai ellen benyújtott fellebbezések tárgyában.

XIa. CÍM

A FORMATERVEZÉSI MINTÁK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSA

1. Szakasz

Általános rendelkezések

106a. cikk

A rendelkezések alkalmazása

(1) E cím eltérő rendelkezésének hiányában e rendeletet és a 109. cikk értelmében az e rendelet végrehajtására elfogadott bármely rendeletet értelemszerűen alkalmazni kell a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája által fenntartott, ipari minták nemzetközi lajstromában szereplő, a Közösséget a genfi szöveg értelmében megjelölő lajstromozásokra (a továbbiakban: »nemzetközi lajstromozás« és »a Nemzetközi Iroda«).

(2) Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozással kapcsolatos, a nemzetközi lajstromba tett bármilyen bejegyzés ugyanolyan hatállyal bír, mintha azt a Hivatal közösségi formatervezési mintákra vonatkozó lajstromába jegyezték volna be, és a Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozásnak a Nemzetközi Iroda Értesítőjében történő bármilyen közzététele ugyanolyan hatállyal bír, mintha azt a közösségi formatervezési minták értesítőjében tették volna közzé.

2. Szakasz

A közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozások

106b. cikk

A nemzetközi megjelölés benyújtására vonatkozó eljárás

A genfi szöveg 4. cikkének (1) bekezdése szerinti nemzetközi bejelentéseket közvetlenül a Nemzetközi Irodához kell benyújtani.

106c. cikk

Megjelölési díjak

A genfi szöveg 7. cikkének (1) bekezdésében említett, előírt megjelölési díjak helyébe egyéni megjelölési díj lép.

106d. cikk

Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás hatálya

(1) A Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás a genfi szöveg 10. cikkének (2) bekezdése szerinti lajstromozási naptól ugyanolyan hatállyal bír, mint a lajstromozott közösségi formatervezési minta bejelentése.

(2) Ha nem jelentettek be elutasítást vagy ha az elutasítást visszavonták, a Közösséget megjelölő formatervezési minta nemzetközi lajstromozása az (1) bekezdésben említett naptól ugyanolyan hatállyal bír, mint a formatervezési mintának a lajstromozott közösségi formatervezési mintaként történő lajstromozása.

(3) A Hivatal a végrehajtási rendeletben megállapított feltételekkel összhangban információt nyújt a (2) bekezdésben említett nemzetközi lajstromozásokról.

106e. cikk

Elutasítás

(1) A Hivatal a nemzetközi lajstromozás közzétételének napjától számított legfeljebb hat hónapon belül közli a Nemzetközi Irodával az elutasításról szóló értesítést, ha a nemzetközi lajstromozásra vonatkozó vizsgálat elvégzése során a Hivatal észleli, hogy az a formatervezési minta, amelyre az oltalmat igénylik, nem felel meg a 3. cikk a) pontjában szereplő meghatározásnak, vagy a közrendbe vagy a közerkölcs elfogadott elveibe ütközik.

Az értesítés tartalmazza az elutasítás okát.

(2) A Közösségben a nemzetközi lajstromozás hatálya addig nem utasítható el, míg a jogosultnak nem adtak lehetőséget a Közösség tekintetében a nemzetközi lajstromozásról való lemondásra vagy észrevételek benyújtására.

(3) Az elutasítás okaira irányuló vizsgálatra vonatkozó feltételeket a végrehajtási rendelet állapítja meg.

106f. cikk

A nemzetközi lajstromozás hatályának megsemmisítése

(1) A Közösségben a nemzetközi lajstromozás hatálya a VI. és a VII. címben szereplő eljárással összhangban vagy a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság által a bitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján részben vagy egészben semmisnek nyilvánítható.

(2) Amennyiben a Hivatalnak tudomása van a megsemmisítésről, arról értesíti a Nemzetközi Irodát.

XII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

107. cikk

Végrehajtási rendelet

(1) E rendelet végrehajtásának szabályait végrehajtási rendeletben kell elfogadni.

(2) Az e rendeletben meghatározott díjakon túl további díjak állapíthatók meg a következő esetekben, a végrehajtási rendeletben és a díjrendeletben előírt részletes szabályoknak megfelelően:

a) a lajstromozási díj késedelmes megfizetése;

b) a közzététel díjának késedelmes megfizetése;

c) a közzététel-halasztási díj késedelmes megfizetése;

d) a többes bejelentés után fizetendő pótdíjak késedelmes megfizetése;

e) a mintaoltalmi okirat másolatának kiadása;

f) a lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom átruházásnak bejegyzése;

g) a hasznosítási engedély, valamint a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintán fennálló egyéb jog bejegyzése;

h) használati engedély vagy más jog bejegyzésének törlése;

i) a lajstromkivonat kiadása;

j) az iratokba való betekintés;

k) ügyiratok másolatainak kiadása;

l) az ügyiratokban szereplő adatok közlése;

m) a visszatérítendő eljárási költségek megállapításának felülvizsgálata;

n) a bejelentés hiteles másolatainak kiadása.

(3) A végrehajtási rendeletet és a díjrendeletet a 109. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni és módosítani.

108. cikk

A fellebbezési tanácsok eljárási szabályzata

A fellebbezési tanácsok eljárási szabályzatát kell alkalmazni az e rendelet értelmében az e tanács által elbírálandó fellebbezésekre, minden olyan szükséges kiigazítás vagy további rendelkezés sérelme nélkül, amelyet a 109. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően fogadnak el.

109. cikk

Bizottság

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

110. cikk

Átmeneti rendelkezés

(1) E rendeletnek a Bizottság ilyen tárgyú javaslata alapján történő módosítása hatálybalépésig a közösségi formatervezésiminta-oltalom nem terjed ki az összetett termék alkotóelemét képező termék mintájának a 19. cikk (1) bekezdése értelmében történő hasznosítására, ha az az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítását célozza.

(2) A Bizottság (1) bekezdésben említett javaslatát azokkal a módosításokkal együtt kell benyújtani és megvizsgálni, amelyeket a Bizottság a 98/71/EK irányelv 18. cikke értelmében ugyanazon tárgyban javasol.

110a. cikk

A Közösség bővítésével összefüggő rendelkezések

(1) Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia (a továbbiakban: új tagállam(ok)) csatlakozásának időpontjától az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt oltalomban részesített vagy bejelentett közösségi formatervezési mintákat ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.

(2) A közösségi formatervezési mintaoltalmi bejelentés nem utasítható el a 47. cikk (1) bekezdésében felsorolt egyetlen kizáró ok miatt sem, ha ezek az okok kizárólag az új tagállamok csatlakozása miatt válnának alkalmazandóvá.

(3) Az (1) bekezdésben említett közösségi formatervezési mintát nem lehet érvénytelennek nyilvánítani a 25. cikk (1) bekezdése alapján, ha az érvénytelenségi ok kizárólag az új tagállam csatlakozása miatt válna alkalmazandóvá.

(4) Egy korábbi jog új tagállambeli bejelentője vagy jogosultja felléphet a 25. cikk (1) bekezdésének d), e) vagy f) pontja alá eső közösségi formatervezési minta használata ellen azon a területen belül, ahol a korábbi jog védelemben részesül. E rendelkezés alkalmazásában a "korábbi jog" a csatlakozás előtt jóhiszeműen megszerzett vagy bejelentett jogot jelenti.

(5) A fenti (1), (3) és (4) bekezdést a nem lajstromozott közösségi formatervezési mintákra is alkalmazni kell. A 11. cikk értelmében az a formatervezési minta, amely nem jutott nyilvánosságra a Közösség területén belül, nem részesül a nem lajstromozott közösségi formatervezési mintákat megillető oltalomban.

111. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(2) A közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentések a Hivatal elnökének ajánlása alapján az Igazgatótanács által meghatározott időponttól kezdődően nyújthatók be a Hivatalhoz.

(3) A közösségi formatervezési minta lajstromozásra irányuló, a (2) bekezdésben említett időpontot megelőző három hónapon belül benyújtott bejelentéseket az említett időpontban benyújtott bejelentéseknek kell tekinteni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL C 29., 1994.1.31., 20. o. és HL C 248., 2000.8.29., 3. o.

( 2 ) HL C 67., 2001.3.1., 318. o.

( 3 ) HL C 110., 1995.5.2. és HL C 75., 2000.3.15., 35. o.

( 4 ) HL L 289., 1998.10.28., 28. o.

( 5 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 6 ) HL L 11., 1994.1.14., 1. o. A legutóbb a 3288/94/EK rendelettel (HL L 349., 1994.12.31., 83. o.) módosított rendelet.

( 7 ) HL L 299., 1972.12.31., 32. o. Az Európai Közösségekhez csatlakozó államok ezen Egyezményhez való csatlakozásáról szóló egyezményekkel módosított egyezmény.