A Fővárosi Törvényszék P.22784/2012/52. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 30. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 147. §, 148. §] Bíró: Eglyné dr. Csurányi Csilla

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.22784/2012/52.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20799/2016/7., Kúria Pfv.20816/2018/7.

***********

Fővárosi Törvényszék

...P..../2012/52.

A Fővárosi Törvényszék

a Dr. Molnár-Fellner Gábor Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Molnár-Fellner Gábor ügyvéd) által képviselt

felperes neve(felperes címe. alatti lakos) felperesnek,

a Dr. Magyar István magán ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve(alperes címe. szám alatti lakos) alperes ellen

tulajdonjog megállapítása és tulajdonközösség megszüntetése iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET.

A bíróság a peres felek fennálló házastársi vagyonközösségét megszünteti az alábbiak szerint:

A település. szám hrsz. alatt felvett, természetben ingatlan címe szám alatti ingatlanon a felek között 1/2-ed - 1/2-ed arányban fennálló közös tulajdont akként szünteti meg, hogy az alperes tulajdonába adja a felperes 1/2-ed tulajdoni illetőségét 558.608.- Ft (ötszázötvennyolcezer hatszáznyolc) Ft megváltási ár megfizetésére kötelezve az alperest 90 napon belül.

A teljesítésnél az alperes köteles előljárni.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően a bíróság megkeresi az illetékes Földhivatalt az alperes tulajdonjogának bejegyzésére.

Ezt meghaladóan a viszontkeresetet, valamint a keresetet teljes egészében elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 400.000.- (négyszázezer) Ft + Áfa perköltséget.

Az alperes köteles külön felhívásra az államnak megtéríteni 246.000.- (kettőszáznegyvenhatezer) Ft le nem rótt viszontkereseti illetéket a további 501.000.- (ötszázegyezer) Ft illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ugyanennél bíróságnál kell 3 példányban írásban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S:

A felperes 2012. június 20-án érkeztetett keresetében annak megállapítását kérte, hogy a település. kerület, szám hrsz. alatt felvett, természetben a alperes címe. szám alatti ingatlan vonatkozásában - az ingatlannyilvántartástól eltérően - 65/100-ad tulajdoni hányada van és ezzel az alperes tulajdoni hányada 35/100-ad részre módosul.

A perbeli ingatlanon a tulajdoni lap tanúsága szerint a peres felek 1/2-ed - 1/2-ed arányban szereztek tulajdont, adásvétel jogcímén, 1999 évben.

A felperes kereseti kérelme alátámasztására előadta, hogy 1986. szeptember 30. napján lakáscsere szerződés keretében különvagyonként megszerezte a 2-es ingatlan címe szám alatti 51 m2 alapterületű szövetkezeti lakást, melyet 1990. november 20-án 1.250.000.- Ft-ért értékesített. A lakás elidegenítése összefüggött a 3-as ingatlan címe alatti, az bank saját beruházásában épült lakás megvásárlásával. A vevő az bank Lakásértékesítő Fiókja volt. Az 1.250.000.- Ft-ot az bank az értékesítés helye szerint illetékes bank fióknál nyitott kamatmentes zárolt számlán írja jóvá s a zárolt számlán lévő összeget a megvásárolni szándékolt lakás vételárának törlesztésére fordítja. Ezt követően a házastársak együttesen megvásárolták a település, szám. hrsz. alatti ingatlant 2.500.000.- Ft-ért. Az ingatlant 1999. április 12. napján kelt adásvételi szerződéssel 8.500.000.- Ft-ért értékesítették 1-es személy és felesége részére. Az adásvételi szerződés 1. pontja szerint az eladók eladják, a vevők pedig megveszik az eladók kizárólagos 1/2-ed - 1/2-ed összesen 1/1 tulajdonát képező 83 m2 alapterületű 3 szobás társasházi öröklakást. Az ingatlant a tulajdoni lap tanúsága szerint az bank települési Fiókja és a cég neve javára bejegyzett zálogjog terheli, egyebekben tehermentes.

A házastársak a 2-es ingatlan címe lakás eladásából és ezen felül rendelkezésre álló közös vagyoni pénz eszközeikből 1999-ben megvásárolták a ingatlan címe szám alatti ingatlant 15.000.000.- Ft-ért, hitel igénybevétele nélkül.

A peres felek 1981. október 30-án kötöttek házasságot, 1983-ban 2-es személy, 1986-ban 3-as személy utónevű gyermekeik születtek. A lány változatlanul édesanyjával lakik a ingatlan címe ingatlanban, egy 14 m2-es szobát használ kizárólagosan.

A peres felek másfél évi ismeretség után kötöttek házasságot, ez a felperesnek a második, az alperesnek első házasságkötése volt. Azt megelőzően egy éven át élettársakként együtt éltek az alperes lakásában.

A felek házastársi kapcsolata fokozatosan romlott meg, érzelmileg eltávolodtak egymástól. 2006-ban a felperes súlyosan megbetegedett. 2007 augusztusától a felperes különböző címeken élt életvitelszerűen, a volt közös lakásba csak látogatóba tért olykor vissza. A házasság felbontását felperesként felperes neve kezdeményezte, a Budai Központi Kerületi Bíróság ...P.../2009/7. sorszámú, 2010. szeptember 22. napján kelt ítéletében a felek házasságát felbontotta. A felek közös tulajdonában álló település. ingatlan címe szám alatti ingatlan használatát oly módon osztotta meg, hogy a felperes kizárólagos használatába adta a konyhából nyíló kisszobát, az alperes használatába a nappali helyiségből nyíló kisszobát, minden további helyiség közös használata mellett.

A felperes 2010. július 22-én birtokvédelmi kérelemmel fordult az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához és kérte az alperes kötelezését arra, hogy az ingatlanba való bejutás érdekében részére kulcsokat biztosítson. A jogerős döntés szerint az alperes a kulcsok átadására volt köteles, melyet teljesített is 2011 júliusában. A felperes azonban nem élt a lehetőséggel, az ingatlant továbbra sem használta, oda csak 2016 februárjában költözött vissza, mert más lakhatási lehetősége aktuálisan nem volt. A felperes jövedelme havonta 38.000.- Ft járadék.