A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20799/2016/7. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 548. §] Bírók: Kepesné dr. Bekő Borbála, Lukács Zsuzsanna, Nyírőné dr. Kiss Ildikó

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.799/2016/7-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Molnár-Fellner Gábor Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. Molnár-Fellner Gábor ügyvéd) által képviselt felperes neve ( felperes címe) felperesnek, dr. Magyar István ügyvéd (fél címe 1) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. március 31. napján meghozott 5.P.22.784/2012/52. számú ítélete ellen a felperes részéről 53. sorszám alatt, alperes részéről 54. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti;

fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az alperes által a ... szám alatti ingatlan felperes tulajdonában álló tulajdoni hányadának megváltási ára fejében fizetendő összeget a teljesítési határidő változtatása nélkül 5.006.420 (Ötmillió-hatezer-négyszázhúsz) forintra felemeli.

A felperes alperes részére perköltség fizetésre kötelezését mellőzi és úgy rendelkezik, hogy a felek az elsőfokú perköltségüket maguk viselik.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 136.944 (Százharminchatezer-kilencszáznegyvennégy) forint állam által előlegezett szakértői díjat és viseli a Fővárosi Törvényszék .... elnöki letéti számon nyilvántartásba vett 50.000 (Ötvenezer) forintot. A további 186.944 (Száznyolcvanhatezer-kilencszáznegyvennégy) forint szakértői díjat az állam viseli.

Az alperes által az államnak fizetendő kereseti illeték összegét 750.000 (Hétszázötvenezer) forintra felemeli és megállapítja, hogy 750.000 (Hétszázötvenezer) forint le nem rótt kereseti illetéket az állam visel.

Ezt meghaladó részében az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 250.000 (Kétszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1.236.700 (Egymillió-kétszázharminchatezer-hétszáz) forint fellebbezési illetéket, míg 2.060.600 (Kétmillió-hatvanezer-hatszáz) forint fellebbezési illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az ítélőtábla az alábbi tényállást állapította meg:

A felek 1981. október 30. napján kötöttek házasságot, házassági életközösségüket 2007. augusztus hónapban szakították meg. Házasságukat a Budai Központi Kerületi Bíróság a 2011. május 23. napján jogerős ítéletével bontotta fel.

A .... szám alatti lakásingatlan (a továbbiakban: ... úti ingatlan) ½ tulajdoni hányada a felperes, ½ tulajdoni hányada a felperes testvérének tulajdonában állt. Az ingatlan szerzése 1980. évben történt, a vételárat a felperes szülei fizették ki és a lakást terhelő kölcsön visszafizetéséért is készfizető kezességet vállaltak. Az ingatlan ½ tulajdoni hányadát a felperes édesapjának használati joga terhelte.

A ... szám alatti tanácsi bérlakás (a továbbiakban: ... úti ingatlan) bérlője a felperes volt. A lakást a felperes által kötött tartási szerződés alapján a .... 1982. évben utalta ki részére.

Az 1986. szeptember 30. napján kelt lakáscsere szerződéssel a ... úti ingatlan felperes testvérének tulajdonában álló ½ tulajdoni hányadát a felperes szerezte meg és a ... úti ingatlan bérlője a felperes testvére lett.

Az 1990. november 20. napján kelt adásvételi szerződéssel a felperes a ... úti ingatlant 1.250.000 forint vételárért eladta az ... fiókja részére azzal, hogy a lakás vételárát az ... saját beruházásában épült, ... szám alatti, (a továbbiakban: ... utcai ingatlan) 2.500.000 forintért megvásárolt lakás vételárának kifizetésére fordították. A vételárból fennmaradó 1.250.000 forintot a felek közös vagyoni megtakarításukból fizették ki. Az ingatlan a felek ½ - ½ arányú közös tulajdonába került.

A felek a ... utcai ingatlant az 1999. április 12. napján kelt adásvételi szerződéssel 8.500.000 forintért értékesítették és az 1999. április 21. napján kelt adásvételi szerződéssel 15.000.000 forint vételárért vásárolták meg a .... szám alatti ingatlant, (a továbbiakban: ... utcai ingatlan) amely ½ - ½ arányú közös tulajdonukba került. A vételár kifizetéséhez felhasználták a ... utcai ingatlan vételárát és közös vagyoni megtakarításukat. Ez volt az utolsó közös lakásuk, ahonnan a felperes 2007. augusztus hónapban elköltözött. A felek házasságát felbontó ítélet a lakás használatát megosztotta akként, hogy a felperes kizárólagos használatába a konyhából nyíló kisszobát, az alperes kizárólagos használatába pedig a nappali helyiségből nyíló kisszobát adta a többi helyiség közös használata mellett. Az alperes 2011. június 2. napján adta át a felperes részére a lakás kulcsait, aki az ingatlanba 2016. február hónapban költözött vissza.

A ... utcai ingatlan forgalmi értéke 22.050.000 forint. Az életközösség megszakítását követően az alperes az ingatlanban 4.962.731 forint költséggel járó munkákat végzett el, amelyből 2.041.259 forint a beruházások, 550.545 forint a felújítási munkák, 2.005.927 forint a karbantartási munkák és 365.000 forint a berendezések költsége. Az összes elvégzett munkán belül az ingatlan értékét növelő munkák költsége 3.461.804 forint; amely a 2.041.259 forint költségű beruházásokat, az 550.545 forint költséggel járó felújítási munkákat és a karbantartási munkák közül a 870.000 forint költséggel járó ablakcserét jelenti. Az alperes által elvégzett értéknövelő munkák az ingatlan forgalmi értékét 1.100.000 forinttal emelték.

2011. június hónaptól kezdődően a lakás valamennyi - a villany, gáz, víz, csatorna, szemétszállítás, kémény és internet - költségét, a televízió előfizetési díját, valamint a lakásbiztosítás díját az alperes fizette, amelynek összege 2011. június 1. és 2014. december 31. közötti időtartamban 2.075.139 forint volt. Ezen összegen belül a biztosítási díj 149.580 forint volt.

Az alperes 1999. szeptember 12. napján eladta a tulajdonában állt ... szám alatti ingatlant 3.700.000 forint vételárért.

A Fővárosi Ítélőtábla a tényállás ezen részét a felek előadása, az 1/F/2-4. sorszám alatt csatolt lakáscsere és adásvételi szerződések, a ... Kft. 26. sorszám alatti szakértői véleménye, annak 30. sorszám alatti kiegészítése, ... igazságügyi szakértő meghallgatása (37. sorszám alatti jegyzőkönyv 2. oldal), ... tanúvallomása (18. sorszám alatti jegyzőkönyv 2. oldal) valamint a 13. sorszám alatt csatolt közüzemi számlák és azok 39. szám alatti összesítése alapján állapította meg.

Az 1986. augusztus 26. napján kelt adásvételi szerződéssel a felperes és testvére, ... 1.450.000 forint vételár fejében megvásárolta a .... szám alatti ingatlant, (a továbbiakban: ... utcai ingatlan) amelynek 3/10 tulajdoni hányadát a felperes, 7/10 tulajdoni hányadát testvére szerezte meg.

A 2002. december 17. napján kelt adásvételi szerződéssel ... 8.000.000 forint vételárért eladta 7/10 tulajdoni hányadát a felperes részére. A szerződés 3.) pontja szerint a vételárat a felperes az ... ... Rt.-től igényelt lakásvásárlási kölcsön igénybevételével fizeti ki. A felperes azonban ténylegesen nem fizetett vételárat a testvérének, a 7/10 tulajdoni hányadot ingyenesen szerezte meg.