A Fővárosi Törvényszék P.22930/2014/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bíró: Eglyné dr. Csurányi Csilla

Fővárosi Törvényszék

...P..../2014/6.

A Fővárosi Törvényszék

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog megsértése iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A le nem rótt 15.000 (tizenötezer) forint az állam terhén marad.

Az ítélet ellen kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ugyanennél bíróságnál kell 3 példányban írásban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

INDOKOLÁS

A felperes 2014. július 20-án érkeztetett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a becsületét, a jó hírnevét és emberi méltóságát megsértette, a bíróság a további jogsértéstől tiltsa el, kötelezze magánlevélben bocsánatkérésre, valamint 100.000 forint sérelemdíj, ennek 2014. június 19-től számított törvényes kamatai megfizetésére. A kereset jogalapjaként azt jelölte meg, hogy az alperes a Fővárosi Törvényszék 2014. június 19. napján a ...P. .../2012. számú peres ügyben tartott tárgyalásán, őt alávaló, gyáva gazembernek nevezte.

A tárgyalóban összesen tizenegy személy tartózkodott, ő a felperes, négy alperesi képviselő, öt fős hallgatóság, valamint a bíró. A hallgatóság egyik tagja 1-es személy a szövetség neve Szövetségének a tagja, vélhetően az ő információja alapján már aznap este megjelent egy honlap neve oldalon, hogy a Fővárosi Törvényszéken alperes neve alávaló, gyáva gazembernek titulálta név tanár urat.

Az alperes nem vitatta, hogy a 169-es sorszámú jegyzőkönyvben a felperes által idézett kijelentést tette. Erre az indíttatta, hogy 2-es személy rabbival kapcsolatban a felperes olyan előadást tett, ami nem valós, olyat a rabbi soha sem mondott. A felperes szerint az interneten egybehangzóan, több helyen olvasható az a kijelentés, amit ő is idézett: "Önök magyarok, Kelet-Európa szégyene. Egész életemet arra fogom szentelni népemmel együtt, hogy önöknek ott ártsak, ahol tudok". Az interneten keringő információk szerint, ezt 2-es személy főrabbi 2000-ben nyilatkozta a Parlamentben. A felperes szerint attól ő még nem gyáva gazember, hogy az interneten olvasottakat elhiszi és azt idézi is egy bírósági eljárásban. A világhálón nem lehet találni egyetlen cáfolatot sem ezzel kapcsolatban sem a rabbitól, sem a szervezet neve részéről, sem bármely más szervezettől.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, perköltséget nem igényelt. Arra hivatkozott, hogy kijelentésével nem valósított meg olyan közlést, ami az előzmények ismeretében és az adott körülmények között a felperes személyiségi jogait megsértette volna. A hivatkozott polgári ügyben a III. és IV. r. alpereseket képviselte és az eljárás során több megbotránkoztató kijelentésre került sor szóban és írásban. Az alperes személyesen ismeri a rabbit és tudja róla, hogy sohasem mondana olyasmit, amit a felperes idézett. A felperes egyetlen, a 2000-es évből származó tudósításra nem hivatkozik ezzel kapcsolatban, holott nyilván lett volna nyoma, ha valóban elhangzott volna az inkriminált mondat. Utalt a felperes perbeli, egyéb előzményes kijelentéseire is, melyek alapján úgy vélte, nem volt indokolatlan és sértő az a mód, ahogyan a főrabbit ért tényállításra reagált. A szólásszabadságba belefér, hogy akár sértő, de nem megalázó kijelentést lehessen tenni.

A Fővárosi Törvényszéken a ...P. .../2012. számú ügyben 203. sorszám alatt elsőfokú ítélet született időközben, melyből részleteket az alperes jogi képviselője becsatolt.

Ennek alapján a bíróság megállapította, hogy jelen perbeli peres felek a másik perben annak folyamatban léte alatt kölcsönösen sértő kijelentéseket tettek egymásra. Az alperes a felperest perverz elmének, zavaros fejű antiszemitának titulálta, kirúgott tanárként aposztrofálta, antiszemita féregként minősítette, náci gyilkosnak, söpredéknek nevezte. A felperes jelen perbeli alperest, a másik perben a III. és IV. r. alperes jogi képviselőjét pojácának, kisstílű ripacsnak, tevékenységét a 3-as személy kabaréba való szereplésnek minősítette.

A felperes úgy érezte, hogy ezek a kijelentések még mindkét oldalról "beleférnek", de van egy határ, amit már nem lehet átlépni.

Miért lenne ő alávaló gazember azért, mert az interneten több helyen olvasható szöveget egy tárgyaláson idéz, ráadásul úgy, hogy az a szöveg cáfolatot addig nem is kapott.

A felperes elfogadhatatlannak tartotta, hogy az alperes egy nála semmivel sem kevésbé értékes embertársát fogadatlan prókátorként " legazemberezze".

A bíróság a tényállást a peres felek előadása, valamint a hivatkozott számú peres eljárás 169. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyve, valamint az alperes által becsatolt elsőfokú ítélet néhány oldala alapján állapította meg.

A felperesi kereset nem alapos.