A Zalaegerszegi Törvényszék P.20887/2017/12. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, (1) bek., 256/A. §, (1) bek.] Bíró: Klein Zsuzsánna

Zalaegerszegi Törvényszék

5.P.20.887/2017/12. szám

A ügyvéd neve 1 ügyvéd (ügyvéd címe 1.) által képviselt felperes neve felperes címe 1 szám alatti lakos felperesnek, a ügyvéd neve 2 (fél címe 2) által képviselt I.rendű alperes neve alperes címe 1 szám alatti székhelyű I. rendű alperes ellen - amely ügybe beavatkozott az alperes pernyertessége előmozdítása végett a beavatkozó neve, címe 1 szám alatti székhelyű beavatkozó (képviseli: ügyvéd neve 3 ügyvéd címe 2., ügyintéző: dr. II.rendű alperes neve ügyvéd) - sérelemdíj megfizetése iránt indított perében

Í T É L E T

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy 2015. december 29. napján a helység neve 1 Temetőben halottcsere okán nem néhai személy neve 1, hanem néhai személy neve 2 temette el, megsértette a meghalt személy neve 3 kegyeleti jogát.

Kötelezi az alperest, hogy fizesse meg a felperes részére 15 nap alatt 500.000.- (ötszázezer) Ft sérelemdíjat.

Ezt meghaladóan a kereseti kérelmet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Állam javára külön adóhatósági felhívásra 45.000.- (negyvenötezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, míg az alperest 30.000.- (harmincezer) Ft feljegyzett kereseti illeték megfizetésére kötelezi.

A felek és a beavatkozó viselik saját perköltségüket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához címzetten, amelyet az ítélet kézhezvételétől számított 15 nap alatt írásban jogi képviselő által a helység neve 6 Törvényszékhez lehet benyújtani.

Figyelmezteti a feleket, hogy a fellebbezési határidőben közösen kérhetik, hogy a fellebbezésüket a Pécsi Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálja el, illetve a Pp. 256/A. § (1) bekezdés b/-d/ pontja esetén tárgyalás tartását kérhetik.

I N D O K O L Á S

A bíróság a keresetlevél tartalma, a felszólító levél, a felperes és alperes ügyvezetőjének személyes előadása, a helység neve 5 Járásbíróság ü. számú ügyirata és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A néhai személy neve 3 2015. december 20. napján helység neve 2 a kórházban elhunyt. A felperes testvére, tanú 2 egyben tartási szerződés kötelezettje köteles volt gondoskodni édesapja eltemettetéséről. tanú 2 2015. december 23. napján megállapodott az alperesi kft-vel, hogy az elhunyt eltemettetésével kapcsolatos teendőket intézik, ezért elhunytat a helység neve 3 cég neve 1-hez szállíttatta.

A temetésre helység neve 4 2015. december 29. napján délután 13 órakor került sor.

Az alperesi kft-nél az elhunytak azonosítása során tévedés történt és a temetésre néhai személy neve 3 helyett néhai személy neve 2 szállították ki.

A temetés nyitott koporsós volt, az elhunyt hozzátartozói a nyitott koporsót körbeállták és mégsem észlelték, hogy nem az ő hozzátartozójuk fekszik a koporsóban. A felperes az észlelés hiányát azzal indokolta, hogy ránézni sem bírt az elhunytra, így a személycserét nem vette észre.

A temetést követő másnap reggel alperes alkalmazottja a tévedést észlelte, arról a kft. ügyvezetőjét tájékoztatta, aki tanú 2 fel haladéktalanul felvette a kapcsolatot.

Mivel a tévedésből eltemetett személynek aznap volt a temetése, a kár elhárítása érdekében a cég neve 1. ügyvezetője javasolta tanú 2 nek, hogy a halottat haladéktalanul hantolják ki és cseréljék ki az elhunytakat.

tanú 2 a cserébe beleegyezett, ezért az alperesi cég alkalmazottai haladéktalanul elvégezték az exhumálást, majd a helyszínt helyreállították. Az alperes ügyvezetője visszafizette a felperes testvére részére a temetés 200.000.- Ft költségét.

A felperes édesanyja és testvére a helység neve 5 Járásbíróság előtt külön pert indított az alperes ellen a jogellenes magatartásával nekik okozott kár megtérítése iránt.

Az ügyben tanú 1 ügyvezető és négy alkalmazottja ellen kegyeletsértés vétsége miatt büntetőeljárás indult. A helység neve 5 Járásbíróság ügyszám 4. számú ítéletével felmentette a vádlottakat a vád tárgyává tett cselekmény alól azzal, hogy a halottakat elcserélték ugyan, de az nem volt szándékos. A helység neve 6 Törvényszék mint másodfokú bíróság ügyszám 2. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú döntést, míg a Kúria ügyszám 3. számú végzésével a felülvizsgálati indítványt elutasította.

Néhai személy neve 3 leányát, felperes neve felperest is megviselte az elhunyt édesapjával történtek, ami gyászát mélyítette.

* * *

A felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy 2015. december 29. napján délután 13 órakor a miklósfai temetőben halottcsere miatt nem néhai személy neve 1, hanem néhai személy neve 2 temette el, megsértette a meghalt személy neve 3 személyiségi jogát úgy mint a meghalt ember emlékét, emiatt a felperes mint az elhunyt személy leánya sérelemdíjra tarthat igényt, e címén 1.250.000.- Ft megtérítésére kérte kötelezni az alperest.

Alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperesek mint gyászoló hozzátartónak kárt nem okozott, mivel vele nem állt jogviszonyban, a temetést a felperes testvére rendelte meg, őt kártalanította is, a felperesnek viszont nem tartozik. A felperes és az elhunyt édesapja tudomása szerint nem voltak jó viszonyban, így kegyeleti jogai nem sérültek. A temetés nyitott koporsós volt, a szertartáson kb. 12-13 személy vett részt, akik körbeállták a nyitott koporsót, észlelniük kellett volna, hogy nem az édesapjukat temetik el. 200.000.- Ft-ot visszaadott a felperes testvére részére kártérítés címén, egyéb kárt nem okozott.