A Győri Ítélőtábla Pf.20301/2008/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 51. §, 78. §, 81. §, 146. §, 177. §, 182. §, 206. §, 235. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, 144. §, 205. §, 207. §, 239. §] Bírók: Ferenczy Tamás, Hammer Sándor, Zámbó Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék P.20725/2006/57., *Győri Ítélőtábla Pf.20301/2008/4.*

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.IV.20.301/2008/4.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla dr. Steixner Ferenc ügyvéd, eseti gondnok által képviselt I.r. és dr. Sipos Béla ügyvéd által képviselt II.r. felpereseknek a dr. Hegedűs Tamás ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelensége megállapítása iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2008. május 15. napján kelt P.20.725/2006/57. sorszám alatti ítéletével szemben az alperesek által 59. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett részét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja.

Az I-II.r. alperes által a II.r. felperesnek fizetendő perköltség összegét 210.000,- (Kettőszáztízezer) Ft-ra leszállítja.

Kötelezi az I-II.r. alperest, hogy a II.r. felperesnek 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg 86.100,- (Nyolcvanhatezeregyszáz) Ft másodfokú perköltséget, viseljék továbbá a fellebbezési eljárásban felmerült saját költségüket.

Kötelezi az I-II.r. alperest, hogy 8 napon belül az iratoknál a leletezés terhe mellett rójanak le további 320.000,- (Háromszázhúszezer) Ft fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperesek módosított keresetükben az alperesekkel 2005. május 12. napján megkötött ingatlan adásvételi szerződés érvénytelensége megállapítását kérték a Ptk. 17. §. (1)-(2) bekezdése alapján; valamint a szerződéskötés előtti helyzet helyreállítását és az alperesek tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

Keresetükben előadták, hogy a 2004. évtől kezdődően szorosabb kapcsolatba kerültek az alperesekkel; a II.r. alperes a II.r. felperes unokahúga, keresztgyermeke. Az idős felperesek - közös gyermek hiányában - számítottak az alperesek háztartási segítségére, gondozására. 2005. április 27-én a felperesek az alperesek javára végrendelkeztek. A végintézkedés megtételét követően az alperesek további okiratokat írattak alá a felperesek lakásán a felperesekkel. Így a 2005. május 12. napján kelt - adásvételi szerződés szerkesztésére és ellenjegyzésére irányuló - ügyvédi megbízás és tényvázlat okiratát, valamint a 2005. május 12. napján kelt ingatlan adásvételi szerződést. Ez utóbbi szerint a felperesek az 1/2 - 1/2 arányban közös tulajdonukat képező győri 4236/4/A/36 hrsz-ú (Szigethy Attila utca 76. III/3. szám) társasházi lakásingatlanukat 7.000.000,-Ft vételárért átruházták az alperesekre, holtig tartó haszonélvezeti joguk fenntartásával.

A kereset jogi érvelése szerint a szerződéskötéskor az I.r. felperesnek - szellemi hanyatlása miatt - gondnokság alá helyezése nélkül teljesen hiányzott az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, ezért az adásvételi szerződés semmis. A II.r. felperes a Ptk. 144. §. b.) pontja alapján érvényesen nem ruházhatta át az ingatlan egésze tulajdonjogát, illetve a II.r. felperes, valamint az alperesek szándéka nem irányult tulajdoni illetőség átruházására. A szerződéskötés előtti helyzet helyreállítása során csak az ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításáról kell rendelkezni, mivel az alperesek a szerződés szerinti vételárat nem fizették ki.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását indítványozták. Védekezésük szerint a perben kirendelt igazságügyi szakértői intézet pszichiátriai szakvéleménye csak azt bizonyítja, hogy a perindításkor, valamint azt követően hiányzott az I.r. felperes belátási képessége. Nem tartalmaz viszont bizonyítékot arra nézve, hogy az I.r. felperes ezen állapota a szerződéskötéskor is fennállt. A belátási képesség megtartottságát igazolja az I.r. felperes belgyógyász- és rehabilitációs szakorvosa tanúvallomása, illetve írásbeli nyilatkozta. Ezt igazolja az is, hogy a Győri Városi Bíróság a felperesek által indított perben az I.r. felperest a 2005. július 7. napján megtartott tárgyaláson személyesen hallgatta meg a bíróság épületében.

Másfelől a felek által megkötött adásvételi szerződés színlelt volt, - a vételár megfizetésnek elmaradásából is következően - ajándékozási szerződést leplezett, az ajándékot az alperesek elfogadták, így a leplezett szerződés érvényes. (Ptk. 207. §. (5) bekezdés) Az elfogadás folytán a belátási képesség hiánya nem teszi érvénytelenné az ajándékozási szerződést.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy a 2005. május 12. napján kelt adásvételi szerződés érvénytelen, egyben megkereste a körzeti földhivatalt az alperesek tulajdonjoga (a felperesek haszonélvezeti joga) törlése és a felperesek tulajdonjoga visszajegyzése iránt. Kötelezte az alpereseket a le nem rótt kereseti illeték egyetemleges viselésére, valamint a II.r. felperes javára 420.000,-Ft - ügyvédi munkadíjból álló - perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában a kirendelt szakértői intézet kiegészített szakértői véleménye alapján megállapította, hogy a szerződéskötéskor az I.r. felperes ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége - tartósan - teljes mértékben hiányzott. (Ptk. 17.§. (1) bekezdés) A bíróság a szakértői intézet véleményét aggálytalannak (Pp. 182. §. (3) bekezdés) tartotta, és úgy értékelte, hogy az alperesek indítványára beszerzett szakorvosi nyilatkozatok sem rontják le azok bizonyító erejét. Utalt arra, hogy az I.r. felperes háziorvosa maga nyilatkozott úgy, hogy a belátási képesség vizsgálata szakkérdés; míg a belgyógyász szakorvos arra, hogy a belátási képesség részletes vizsgálata nem volt a kezelés alatti feladatuk. Kiemelte, hogy a szakértői intézet szakvéleményét az I.r. felperes rendelkezésre bocsátott valamennyi orvosi dokumentációja figyelembevételével készítette el.

A részbeli érvénytelenség (Ptk. 239. §. ) következményeit vizsgálva az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a bizonyítási eljárás adatai szerint az alperesek szerződési akarata az ingatlan egésze megszerzésére irányult, melyre figyelemmel az egész szerződés megdőlt.