A Fővárosi Törvényszék K.700734/2018/15. számú határozata határozat megtámadása tárgyában. [2016. évi XXIX. törvény (Iszktv.) 2. §, 39. §, 47. §, 93. §, 106. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 38. §] Bírók: Barsi-Fodor Bea, Robotka Imre, Sára Katalin

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

mint elsőfokú bíróság

103.K.700.734/2018/15.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Ferenczy Attila ügyvéd (...) által képviselt ... felperesnek, a dr. Aszalós Dániel ügyvéd (...) által képviselt Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (1095 Budapest, Mester utca 30-32. III. emelet) alperes ellen kamarai ügyben hozott közigazgatási határozat (EB-1-6/2018.) ellen a felperes által indított megtámadási perben meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 71 120 (hetvenegyezer-százhúsz) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - 30 000 (harmincezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Kúriához címzetten a Fővárosi Törvényszéknél kell jogi képviselő útján az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint előterjeszteni.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék előtt ... felperesnek ... alperes ellen szerződés érvénytelensége iránt... . számon indult polgári perben a bíróság szakértői bizonyítást rendelt el a per tárgyát képező ingatlan forgalmi értékének, a felperesi beruházások értéknövelő hatásainak, valamint az ingatlan használati díjának megállapítása céljából. A bíróság szakértőként a ... Kft-t rendelte ki, a szakvéleményt ... és ... igazságügyi szakértők készítették el.

A felperes a polgári perben több szempontból is kifogásolta a szakvéleményt, észrevételeit 2017. október 14-én terjesztett elő, mellyel egyidejűleg kizárás iránti kérelmet jelentett be a szakértőkkel szemben, valamint indítványozta új szakértők kirendelését, akiknek személyére konkrét javaslatot tett.

... szakértő a felperesi észrevételekre és indítványokra adott válasziratában megkérdőjelezte a felperes által megnevezett szakértők pártatlanságát és szakmai hozzáértését, továbbá óva intette az eljáró bíróságot a szakértőként történő bevonásuktól, kirendelésüktől.

A történtekre figyelemmel ... felperes, mint bejelentő az alpereshez fordult és etikai eljárást kezdeményezett a polgári perben kirendelt igazságügyi szakértőkkel szemben, majd kérelmét a hiánypótlási felhívásra tett beadványában kiegészítette azzal, hogy indítványozta fegyelmi eljárás egyidejű lefolytatását is.

Az alperes Etikai Bizottságának elnöke, hiánypótlást követően, az EB-1-6/2018. számú határozatában az etikai eljárás kezdeményezése iránti kérelmet etikai tanács kijelölése nélkül elutasította.

Indokolásában rögzítette, hogy a kérelem nem felelt meg az alperes küldöttgyűlése által elfogadott 102/2017. (III. 22.) határozattal megalkotott Kamarai Etikai eljárási szabályzat (a továbbiakban: EESZ) 16. § (1), (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak, melyre figyelemmel 8 napos határidő tűzésével hiánypótlásra és az etikai eljárási díj megfizetésére és ennek tényét tanúsító bizonylat becsatolására hívta fel a felperest, mint bejelentőt. A hiánypótlást elrendelő határozatában figyelmeztette a felperest, hogy amennyiben a felhívásnak nem tesz határidőben maradéktalanul eleget, úgy kérelme érdemi vizsgálat nélkül elutasításra fog kerülni. A felperes meghatalmazott jogi képviselője a felhívást 2018. február 15. napján vette át, ekként a hiánypótlásra nyitva álló határidő 2018. február 23. napján járt le. Megállapította, hogy a bejelentő a hiánypótlást határidőn túl adta postára, beadványa 2018. február 27-én - elkésetten - érkezett. Tekintettel arra, hogy a felperes a megjelölt hiányosságok pótlásának, valamint az etikai eljárási díj igazolt befizetésének - felhívás ellenére - nem tett határidőben eleget, a kérelem elutasításáról határozott az EESZ 19. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján.

A fenti előzmények után a felperes terjesztett elő keresetlevelet az alperessel szemben az etikai ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt.

A felperes módosított kereseti kérelmében elsődlegesen a sérelmezett alperesi határozat megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a bíróság utasítsa az alperest az etikai és fegyelmi eljárás lefolytatására és érdemi elbírálására akként, hogy az alperes Etikai Bizottsága a kifogásolt etikai vétséget minősítse fegyelmi vétségnek és erre, valamint a kompetenciavétségre tekintettel keresse meg az alperes Fegyelmi Bizottságát a fegyelmi eljárás lefolytatása végett, az etikai eljárás egyidejű felfüggesztése mellett.

A felperes másodlagosan mulasztás iránti keresetet is előterjesztett a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 38. § (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozva és kérte a mulasztás megállapítását, valamint az alperes etikai és fegyelmi eljárás lefolytatására történő utasítását.

Előadta, hogy a folyamatban lévő polgári perben észrevételt tett a szakvéleménnyel szemben, ugyanis álláspontja szerint az megalapozatlan és jogszabálysértő volt. Kifejtette, hogy a szakértőkkel szemben kizárás iránti kérelmet terjesztett elő, mivel álláspontja szerint eljárásukkal megsértették az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (továbbiakban: Szaktv.) 2. § 10. és 12. pontját, továbbá a 3. § (1) bekezdésében, a 39. § (2) bekezdésében és a 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, valamint az alperes Etikai Kódexének 4. § (1) bekezdését és a 27. § (1) bekezdését. Sérelmezte ... szakértő válasziratában tett nyilatkozatát, mellyel az általa bevonni kívánt új szakértők személyét és szakmai hozzáértését negatívan minősítette. Álláspontja szerint a szakértő nyilatkozata megdöbbentő és elfogadhatatlan volt, mellyel szándékosan megsértette az alperes Etikai Kódexének 27. § (1) bekezdését.

Kifogásolta, hogy olyan tények és körülmények vonatkozásában hívták fel hiánypótlásra, melyeket az eredeti kérelmében már megfelelően rögzített. A kérelmében ugyanis pontosan megjelölte a szakértők nevét, a kifogásolt magatartásokat és azok jogi alapját. Állította, hogy a hiánypótlásnak csak az eljárási díj megfizetése és igazolása tekintetében volt helye, melyet elnehezült anyagi helyzete miatt nem tudott időben megfizetni, s melynek tényét előre jelezte, ahogyan azt is, hogy előreláthatólag 2018. február 26-át követően tudja teljesíteni a befizetést.

A Szaktv. 93. § (2) bekezdése szerint - figyelemmel a 130. §-ban foglaltakra - a szakértők olyan súlyú etikai vétséget követtek el, amely már fegyelmi vétségnek minősül, ezért mind az etikai, mind pedig a fegyelmi eljárás lefolytatása indokolt lett volna.

Hivatkozott az EESZ 9. § (4) bekezdésére, mely alapján az alperes Etikai Bizottságának hatásköre hiányát kellett volna megállapítania és meg kellett volna keresnie a Fegyelmi Bizottságot - az etikai eljárás felfüggesztése mellett - a fegyelmi eljárás megindítása érdekében.

Sérelmezte, hogy a fegyelmi eljárás kezdeményezése tárgyában az Etikai Bizottság nem döntött, mely álláspontja szerint mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértésnek tekintendő. E körben arra hivatkozott, hogy a mulasztási kereset önálló jogi kategória, mely nem azonos a Kp. XXII. Fejezetében szabályozott mulasztási perrel, ekként az érvényesíteni kívánt kereseti kérelmei halmazatban állhatnak, nem zárják ki egymást.