A Pécsi Ítélőtábla Gf.30340/2010/7. számú határozata jogsértés megállapítása (SZERZŐI jogsértés megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 281. §, 300. §, 302. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kovács Ildikó, Zóka Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék G.20348/2010/9., *Pécsi Ítélőtábla Gf.30340/2010/7.*

***********

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.30.340/2010/7. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Sólymos Ügyvédi Iroda (ügyintéző Dr. Sólymos Vilmos ügyvéd ) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Virágh és Dr. Bajnok Ügyvédi Iroda (ügyintéző Dr. Bajnok Zoltán ügyvéd ) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen szerződéstől való elállás jogszerűségének megállapítása iránt indított perében - amely perbe a Hyross Ügyvédi Iroda (ügyintéző Dr. Hyross Virág ügyvéd) által képviselt felperesi beavatkozó (I. rendű felperesi beavatkozó címe) I. rendű és a felperesi beavatkozó (II. rendű felperesi beavatkozó címe) II. rendű beavatkozó a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott - Baranya Megyei Bíróság 2010. július 5. napján kelt 8.G.20.348/2010/9. számú ítélete ellen az alperes által 10. és 12. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 625.000,- (hatszázhuszonötezer) forint, az I. rendű beavatkozónak 250.000,- (kettőszázötvenezer) forint, míg a II. rendű beavatkozónak 250.000,- (kettőszázötvenezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékes adóhatóság felhívására - 900.000,- (kilencszázezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a 2009. február 10. napján megkötött ingatlan adásvételi szerződéssel a felperes eladta a kizárólagos tulajdonában lévő H. , K. u.....szám alatti, a S.-i Körzeti Földhivatal által ...... helyrajzi szám alatt nyilvántartott "Lakóház, udvar, gazdasági épület" megjelölésű, ..... négyzetméter alapterületű ingatlanát 111.360.000,- Ft ellenében az alperes vevőnek. A vevő a vételárat két részletben vállalta megfizetni, az első 50.000.000,- Ft-ot a szerződés aláírását követő 30 napon belül azzal, hogy a vételár banki finanszírozására tekintettel ez a határidő a banki hitel folyósításához igazodik és további 30 nappal meghosszabbítható, a fennmaradó 61.360.000,- Ft-ot pedig 2009. december 31-ig. A szerződésben a felperes tájékoztatta az alperest arról, hogy az ingatlan tulajdoni lapján egyetemleges keretbiztosítéki jelzálogjog van bejegyezve 17.070.000,- CHF erejéig az ...... Bank Nyrt javára.

2009. március 12. napján az adásvételi szerződés alapján, a szerződés tárgyául szolgáló ingatlan tulajdoni lapjára az illetékes földhivatal a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét az alperes javára bejegyezte. A felek a szerződést többször módosították, a második, 2009. május 20. napján történt szerződésmódosítás alkalmával rögzítették, hogy a vételár első részlete 2009. június 26-ig, míg a második részlet 2009. december 31-ig fizetendő, és az eladó felperes kötelezte magát az ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog töröltetésére. Ennek határidejét a szerződésben a felek nem rögzítették, a szerződő felek képviselőinek kölcsönös értelmezése szerint arra a felperes a vételár teljes megfizetésével egyidejűleg, 2009. december 31. napjával volt köteles.

2009. október 30. napján a peres felek az adásvételi szerződést ismételten módosították, ebben megállapodtak, hogy az időközben történt telekösszevonásra tekintettel az eredetileg a szerződés tárgyát képező ....... helyrajzi számú ingatlan 111.360.000,- Ft-os vételárat, valamint az ....... helyrajzi számú ingatlanból az ..... helyrajzi számú ingatlanhoz csatolt rész 8.640.000,- Ft-os vételárát, azaz összesen 120.000.000,- Ft-ot a vevő egy összegben, legkésőbb 2009. december 31. napjáig köteles a felperes részére megfizetni. Rögzítette a szerződésmódosítás azt is, hogy amennyiben a vevő a vételár-fizetési kötelezettségét nem teljesítené, az eladó jogosult a szerződéstől elállni.

A felperes és az ..... Bank Nyrt között a tehermentesítés érdekében 2009. november 30. napján került sor óvadéki szerződés megkötésére 80.000.000,- Ft óvadéki összeg tekintetében. A felperes az óvadéki szerződést, valamint az ...... Bank Nyrt ehhez kapcsolódó 2009. október 22-ei levelét 2009. december 22-én juttatta el a Sz.- i Takarékszövetkezethez, mert az alperes a Sz.- i Takarékszövetkezettől felvett hitelből kívánta nagyobb részt finanszírozni az ingatlan vételárát. 2009. december 22-ét követően az alperes részéről hitelkérelem a Sz.-i Takarékszövetkezethez nem érkezett, így 2009. december 31. napjáig az alperes a felperes felé az adásvételi szerződés szerinti vételárból semmit nem fizetett meg. A felperes ezért a 2010. január 5. napján kelt írásbeli nyilatkozatával elállt az alperessel kötött szerződéstől. Az alperes a felperes elálló nyilatkozatát nem fogadta el arra hivatkozva, hogy a vételár kifizetésére a felperes által is ismerten banki finanszírozással került volna sor, ennek feltétele pedig az ingatlan tehermentesítése volt, amely nem történt meg.

A felperes keresetében az elállási nyilatkozata jogszerűségének megállapítását, továbbá a perbeli ingatlant terhelő tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlését kérte.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult arra hivatkozással, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlan tehermentesítésének meg kellett volna előznie a vételár kifizetését, ez pedig nem történt meg.