A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37138/2011/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 113. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Kaszainé dr. Mezey Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék K.22000/2010/7., *Kúria Kfv.37138/2011/15.*

***********

Kfv.II.37.138/2011/15.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Juszkó Mónika főügyészségi ügyész által képviselt Megyei Főügyészség felperesnek a dr.Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alperes ellen hulladékgazdálkodási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe a felperes pernyertességének érdekében a dr.Bacsa Judit ügyvéd által képviselt I.r. és II.r., a dr.Molnár Tamás ügyvéd által képviselt III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r., beavatkozók, az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a XIII.r. beavatkozó beavatkoztak - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2010. december 15. napján kelt 2.K.22.000/2010/7. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 9. alperesi beavatkozó által 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.K.22.000/2010/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.-II.r. felperesi beavatkozó együttes kezéhez 40.000.- /azaz negyvenezer/ forint, míg a III-XII.r. felperesi beavatkozók együttes kezéhez 200.000.- /azaz kettőszázezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg I-II.r. felperesi beavatkozó együttes kezéhez 40.000.- /azaz negyvenezer/ forint, míg a III-XII.r. felperesi beavatkozók együttes kezéhez 200.000.- /azaz kettőszázezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 72.000.- /azaz hetvenkétezer/ forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.K.22.000/2010/7. sorszámú, 2010. december 15. napján kelt ítéletében az alperes 14/4267-3/2010. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az alperes keresettel felülvizsgálni kért határozatában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség azon óvását, amelyben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3734-9/2008. számú határozata hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte, nem tartotta megalapozottnak és az óvásban foglalt megállapításokkal nem értett egyet. Az elsőfokú bíróság rögzítette azt is, hogy az óvással érintett 3734-9/2008. számú határozatban az elsőfokú környezetvédelmi hatóság visszavonta azt a 2178-16/2006. számú határozatot, melyben kötelezte Önkormányzatát a hrsz-ú ingatlanok tulajdonosát a területen végzett hulladék helyezés felszámolására.

Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta. Kiemelte, hogy a méltányossági kérelem elbírálása során az alperesnek vizsgálnia kellett a méltányossági eljárásra vonatkozó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 113. § /1/ és /2/ bekezdéseiben rögzített törvényi feltételeket. A méltányosság gyakorlásának törvényi feltétele a Ket. 113. § /1/ bekezdése alapján, hogy a végrehajtható határozat a meghozatala után bekövetkezett okból eredményezzen az ügyfél számára méltánytalan súlyos hátrányt. A Ket. 113. § /2/ bekezdésében foglalt feltételek konjunktív feltételek, és ebben a körben vizsgálni kellett volna azt, hogy az ügyben van-e ellenérdekű ügyfél. A felszámolás célja miatt az érintett ingatlanok tulajdonosai ügyfélnek tekintendők, őket ellenérdekűvé a méltányossági eljárásban hozott határozat tette, így mellőzésük jogszabálysértő volt.

A közérdeksérelem vizsgálatával kapcsolatban az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a hatóságok e körben szabadon mérlegelhetnek. A 2178-16/2006. számú határozat teljes körű felülvizsgálata alapján rögzíthető, hogy a hulladéklerakó környezeti kockázata magas, a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen lévő település, így a környezetszennyezés megakadályozása érdekében a hulladék lerakására szolgáló terület minél előbbi felszámolása szükséges. Az elsőfokú bíróság e tényekre tekintettel a felszámolásra kötelező 2178-16/2006. számú határozat méltányosságból történő hatályon kívül helyezését a közérdek sérelmének tekintette, így a jogszabálysértést ez okból is megállapíthatónak tartotta.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint az elsőfokú bíróság ítélete sértette a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 206. § /1/ bekezdését és 221. § /1/ bekezdését. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása és következtetése a rendelkezésre álló bizonyítékokra tekintettel iratellenes és kirívóan okszerűtlen. Az alperes kiemelte, hogy a perben nem volt vitatott, miszerint a kármentesítésnek csak az első lépése a tényfeltárási terv elkészítése, az eljárásnak ebben a fázisában a környezet állapotára vonatkozó adatok még nem ismertek. Az elsőfokú hatóság előtt 2008. évben a tényfeltárási záró dokumentációt előíró határozat meghozatalakor vált ismertté az a tény, hogy a terület szennyeződéstől történő mentesítése nemcsak a felszámolás, mint műszaki megoldás útján lehetséges, hanem van olyan műszakilag megvalósítható másik megoldás is, amely minden szempontot összevetve kedvezőbb. A méltányossági kérelem elfogadásának és határozat visszavonásának oka emiatt nem a tényfeltárásra kötelezés volt, hanem a tényfeltárás eredménye, amelyet a záródokumentáció tartalmazott. Az alperes kiemelte, hogy önmagában vizsgálandó és vizsgálható a méltányossági kérelem előterjesztése esetén a súlyos hátrány fennállása már a felszámolási terv elkészítését megelőzően, annak elkészítésére történő kötelezés vonatkozásában ahhoz a terv elkészítése és jóváhagyása nem szükséges, mint ahogy azt az elsőfokú bíróság tévesen megállapította.

Az alperes vitatta az érintett ingatlanok tulajdonosainak ellenérdekű félként történő minősítését. Az alperes arra hivatkozott, az ingatlanok tulajdonosainak azonos az érdeke az önkormányzattal - a területszennyeződésektől való mentesítése -, így eljárási szempontból ellenérdekűség a határozat meghozatala során nem állt fenn.

Az alperes vitatta továbbá az elsőfokú bíróság álláspontját a közérdek sérelmével kapcsolatban. Álláspontja szerint a közérdek sérelme abban az esetben állhatna fenn, amennyiben a kármentesítésre egyáltalán nem kerülne sor. Az alperesi határozatban írtak szerint műszakilag bizonyos kármentesítési technológiák eleve kizárják a hulladéklerakó felszámolásának elvégzését, ugyanakkor sokkal komplexebb megoldást igényel a több mint fél millió köbméter, évtizedekkel korábban kialakult hulladéklerakó felszámolással történő teljes megszüntetése. Az alperes megjegyezte, hogy a teljes felszámolás jelen esetben gyakorlatilag lehetetlen is, mivel a rekultivációs technológiákkal kapcsolatos szakirodalomban fő szempontként fogalmazódik meg az, hogy a felszámolás csak az olyan lerakók esetében merülhet fel, amelyek nem haladják meg a 10.000 m3 mennyiséget.