A Győri Ítélőtábla Bf.88/2006/6. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 225. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 371. §] Bírók: Kovács Tamás, Laczó Gáborné, Miklós Mária

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék B.349/2005/6., *Győri Ítélőtábla Bf.88/2006/6.*

***********

A Magyar Köztársaság nevében

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a 2007. évi szeptember hó 4. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

A hivatali visszaélés bűntette miatt I.rendű vádlott és társa ellen indult büntető ügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2006. évi június hó 14. napján kihirdetett B.349/2005/6. számú ítéletét I. r. és II. r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyja.

I n d o k o l á s :

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság I. r. és II. r. vádlottak bűnösségét 1 rb. társtettesként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében állapította meg, és ezért I. r vádlottat 400 napi tétel, míg II. r. vádlottat 320 napi tétel pénzbüntetésre (egy napi tétel összege 200 Ft, így I. r. vádlott esetében összesen 80.000 Ft, míg II. r. vádlott esetében összesen 64.000 Ft) ítélte. Rendelkezett meg nem fizetés esetén az átváltoztatásról, és kötelezte a vádlottakat a bűnügyi költség viselésére.

Az ítéletet az első fokon eljárt ügyész tudomásul vette, míg az I. r. és II. r. vádlottak és védőik felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. I. r. vádlott és védője a másodfokú eljárásban megtartott nyilvános ülésen a bejelentett fellebbezést fenntartotta. A fellebbezésében elsődlegesen az I. r. vádlott felmentésére tett indítványt, melyet azzal indokolt, hogy az ítéleti tényállás a rendelkezésekre álló bizonyítékokkal ellentétes, mert egy tanúvallomás szerint az I. r. vádlott nem viselt egyenruhát a terhére rótt adatgyűjtés során. Egyúttal kifejtette, hogy a bűncselekmény megvalósulásához szükséges tényállási elem, a jogtalan előny hiányzik, erre vonatkozóan semmilyen adat nincs, még a lehallgatási jegyzőkönyvben sem. Másodlagosan a kiszabott pénzbüntetés csökkentését indítványozta azzal, hogy a fellebbviteli főügyészség által indítványozott "az ilyen jellegű cselekmények elszaporodottak" súlyosító körülményt az ítélőtábla ne állapítsa meg, mert ilyen cselekmények kizárólag eseti jelleggel fordulnak elő.

II. r. vádlott és védője is fenntartotta az elsődlegesen felmentés érdekében bejelentett fellebbezést, melyet azzal indokolt, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmazza azt, hogy a II. r. vádlott mivel akart jogtalan előnyre szert tenni. Utalt arra, hogy védence kényszerűségből vállalta ezt a munkát, és a telefonlehallgatásról készített jegyzőkönyv sem tartalmaz adatot a jogtalan előnyre vonatkozóan.

Kifejtette, hogy a II. r. vádlott nem valósította meg a tényállási elemek közül a jogtalan hátrány okozását, az a cselekménye, hogy lépcsőházban közlekedő embereket megkérdez legfeljebb szolgálati vétség, ami legfeljebb fegyelmi eljárás lefolytatására és fegyelmi büntetés kiszabására adhat okot.

Mindezek mellett másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.248/2006/1-I. számú átiratában és képviselője a nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyása mellett az ítélet jogi indoklásában szereplő (5. oldal ötödik bekezdés) azon megállapítás mellőzését indítványozta, hogy "a vádlottak magatartásukkal a magánfélnek jogtalan hátrányt is okoztak". A mellőzésre irányuló kérelem indokaként előadta, hogy polgári jogi igényt senki nem terjesztett elő, ezért egyrészt magánfélről nem is lehet szó, másrészt a felvett bizonyítás eredményeképp nem lehet megállapítani, hogy bárkit is ért volna jogtalan hátrány.

Emellett a büntetés kiszabási körülmények köréből a büntetlen előélet, mint enyhítő körülmény mellőzését is indítványozta, mert az a hivatalos személyek esetében alkalmazási feltétel, az külön enyhítő körülményként nem értékelhető. Súlyosító körülményként pedig az ilyen jellegű cselekmények elszaporodott voltát kérte figyelembe venni.

A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen a védők jogtalan előnnyel kapcsolatos okfejtéseire akként reflektált, hogy a bűncselekmény ezen tényállási eleme hiánytalanul megvalósult, tekintettel arra, hogy a vádlottak az egyenruhából fakadó előnyt használták ki az adatgyűjtés során.

A kifejtettek alapján a felmentésért, illetve enyhítésért bejelentett fellebbezéseket alaptalannak tartotta.

A Győri Ítélőtábla a Be. 348.§. (1) bekezdésének megfelelően bírálta felül a fellebbezésekkel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt, ennek eredményeként sem felmentésre, sem a kiszabott büntetés enyhítésére nem látott lehetőséget.