A Győri Törvényszék K.27610/2006/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (GYÁMHATÓSÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 64. §] Bíró: Takács Lajos

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

10.K.27.610/2006/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A megyei bíróság dr. Zsirai Krisztina ügyvéd által képviselt felperesnek, Győr-Moson-Sopron megyei Gyámhivatal, törvényes jogutódja a Nyugat-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (9022 Győr, Árpád u. 32.) alperes ellen - gyámhivatali ügyben - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta az alábbi

Í t é l e t é t :

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára az Illetékhatóság felhívására és módon 16.500,- / tizenhatezer-ötszáz/ Ft feljegyzett kereseti illetéket, továbbá alperes részére 15 napon belül 5.000,- / ötezer / Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a keresetlevél, az alperes ellenkérelme, a becsatolt közigazgatási iratok, és a felek tárgyaláson tett nyilatkozata alapján, a perrel összefüggésben az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes, 2006. május 8-án Sopron Megyei Jogú Város Gyámhatóságának hivatali helyiségében jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatában két kérelmet terjesztett elő: egyfelől kérelmezte, hogy a gyámhatóság vizsgálja meg a kiskorú családi jogállásának rendezése érdekében az eseti gondnok hivatalból történő kirendelésének lehetőségét, másfelől a nevezett kiskorú veszélyeztetettségének kivizsgálását kezdeményezte (ez utóbbi nem tárgya jelen közigazgatási pernek).

A felperes kérelmeinek alátámasztásául előadta, hogy a fent nevezett kiskorú az ő vér szerinti gyermeke. Közölte a gyámhatósággal, hogy vele ezt a tényt a gyermek édesanyja, 2005. október 10. napján, két nappal azután közölte, hogy tájékoztatta erről a férjét. A felperes tájékoztatta a gyámhatóságot arról is, hogy a gyermek édesanyja azt mondta neki, férjével úgy döntöttek, hogy a jövőben a felperes nevelje a nevezett kiskorút - mely feladatot a felperes szívesen vállalna.

A felperes kérelmeinek jogalapjául a 149/1997. (IX.10.) Korm. Rendelet 64.§. (1) bekezdését és az Alkotmány 54.§. (1) bekezdését jelölte meg.

A kijelölt Fertőd Városi Gyámhivatal - a felperesi nyilatkozat alapján -, 2006. július 13. napján a nevezett kiskorú családi jogállása rendezettsége felderítésének érdekében meghallgatást tartott a felperes, az anyakönyvi bejegyzés szerinti apa, valamint anya részvételével. A meghallgatáson mind a kiskorú anyja, mind a gyermek apja, akként nyilatkozott, hogy a kiskorú házastársi kapcsolatuk gyümölcse. Ugyancsak egybehangzóan kérte a házaspár, hogy a Gyámhivatal utasítsa el a felperes apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmét.

A Fertőd Városi Gyámhivatal 1689-3/2006. számú, 2006. július 18. napján kelt határozatával a felperes eseti gondnok kirendelése iránti kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a nevezett kiskorú, az apa és az anya házastársi kapcsolatából született. Az eljáró Gyámhivatal által beszerzett soproni, születési anyakönyvi kivonat szerint a gyermek apjaként az anya férje került bejegyzésre. Indoklásában kifejtette, hogy a gyermek családi jogállása rendezett és nem áll érdekében az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása. Leszögezte, hogy nem szolgálná a gyermek érdekét az, hogy az általa születése óta ismert család nyugalmát az eljárás megzavarná. A gyermek vér szerint szülőként kezeli és ismeri az őt gondozó szülőpárt, - a felperest nem ismeri apaként - ezért a gyermek és a család nyugalmának megzavarása nem áll sem a kiskorú, sem a gyámhivatal érdekében. Az I. fokú szerv álláspontja szerint a 149/1997. (IX.10.) Korm. Rendelet 64.§. (2) bekezdése alapján történő - a felperes által hivatkozott - gondnokrendelés (4) bekezdésben meghatározott feltételei nem állnak fenn. Mindezekre, valamint a gyermeket nevelő anya és anyakönyvezett édesapja jognyilatkozatára tekintettel utasította el az I. fokú szerv a felperes jegyzőkönyvbe foglalt kérelmét.

A felperes a határozat ellen 2006. augusztus 1. napi keltezéssel fellebbezést terjesztett elő. Jogorvoslati kérelmében kifejtette, hogy - álláspontja szerint - az I. fokon eljárt szerv figyelmen kívül hagyta az általa becsatolt okirati bizonyítékokat. Sérelmezte, hogy a határozatot olyan - jogi relevanciával nem bíró - nyilatkozatra alapította a Hatóság, mint a női megérzések. Kihangsúlyozta, hogy a gyermek anyja több ízben is arra engedett következtetni, - így a gyermek többszöri láthatása, a gyermekkel közös programok szervezése -, hogy elismeri a felperes apaságát. A felperes kifogásolta azt is, hogy a határozatot hozó szerv nem értékelte kellőképpen az általa becsatolt - a gyermek származását és a felperes apaságát bizonyító -elektronikus levelezést, nem nyilatkoztatta az anyát és az apát a becsatolt bizonyítékokra, továbbá nem hallgatott meg több, a bizonyítás szempontjából releváns személyt. A felperes szerint a családi jogállás pillanatnyi rendezettsége egy megdönthető törvényi vélelmen, a házasság fennállása alatti születés vélelmén alapszik, melynek fenn álltát csak az ellenkező bizonyításáig kell elfogadottnak tekinteni. A felperes álláspontja szerint a fennálló vélelemmel ellentétes bizonyítás jelen helyzetben az orvos-szakértői vizsgálat lehet, erre több eseti bírósági döntés is rámutat.

A felperes fellebbezésében jogszabálysértőnek tekinti a határozat indokolásának azt a megállapítását, miszerint, mivel a kiskorú az anya férjét ismeri apaként, és a család nyugalmának megzavarása nem áll a kiskorú érdekében, ezért nem fontos annak kiderítése, hogy ki a gyermek vér szerinti apja. A felperes szerint az indokolás ezen része sérti az 1991. évi LXIV. Törvénnyel kihirdetett, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20. napján kelt Egyezmény 7., 8., 9., cikkében, az 1997. évi XXXI tv. 7.§. -ban, a Csjt 1.§.-nal indokolásában, valamint az 57/1991. (XI.(.) AB Határozatában foglaltakat. A felperes álláspontja szerint a gyermeknek nem érdeke, hogy hazugságban nevelkedjen fel, illetve mind a vér szerinti apának, mind magának a gyermeknek joga van a származás kiderítéséhez, éppen ezért a Gyámhivatal határozata teljes egészében a gyermek érdekeivel ellentétes.

A fellebbezés elbírálására jogosult Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Gy-1107-4/2006. számú határozatával az I. fokú szerv határozatát - felügyeleti eljárás keretében - megsemmisítette és az ügyben indult közigazgatási eljárást megszüntette. Határozata indokolásában leszögezte, hogy az I. fokú Gyámhivatal tévesen tekintette ügyfélnek a felperest. Álláspontja szerint a 2004. évi CXL. tv. (Ket) 15.§. (1) bekezdése meghatározza ki minősül ügyfélnek a közigazgatási eljárásban és ennek alapján a felperes ügyfélkénti kezelése az I. fokú Gyámhivatal téves jogértelmezésen alapszik. Ismerteti, hogy az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítására a felperes a Csjt. 43.§. (3-4) bekezdése alapján nem jogosult, az apai státusz jelen ügyben - anyakönyv által igazoltan - be van töltve. Leszögezi, hogy a felperes a Gyer. 64.§. (1) bekezdése alapján még a gyámhivatali eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztői közé sem sorolható, ezért kérelme kizárólagosan az eseti gondnok hivatalból történő kirendelésére irányulhatott. Ezért jelen ügyben a felperes nem minősülhet ügyfélnek a gyámhivatali eljárásban, hanem az ő bejelentése alapján hivatalból indulhat eljárás.