A Fővárosi Törvényszék P.20940/2020/36. számú határozata házastársi vagyonközösség megszüntetése tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. § (1) bek.] Bíró: Szőke Zsuzsanna

Fővárosi Törvényszék 2

35.P.20.940/2020/36-I

Fővárosi Törvényszék

35.P.20.940/2020/36.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Kovács Tibor egyéni ügyvéd (cím1) meghatalmazott képviselő által képviselt

felperes (felperes címe.) felperesnek

dr. Alobaidi Jakab egyéni ügyvéd (cím2.) meghatalmazott képviselő által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen

házastársi vagyonközösségét megosztása iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a felek házastársi vagyonközösségét megosztja az alábbiak szerint:

A bíróság megállapítja, hogy a helyrajzi szám1 alatt felvett, természetben a cím3 szám alatti lakásingatlan a felek ½ - ½ arányú házastársi közös vagyonát képezi, és az ingatlan 1/2-1/2-ed arányú közös tulajdonát megszünteti olyan módon, hogy az alperes ½ -ed tulajdoni hányadát a felperes tulajdonába adni rendeli. A bíróság a helyrajzi szám2. alatt felvett, természetben a cím4 szám alatti lakásingatlanon a felek ½ - ½ arányú közös tulajdonát megszünteti olyan módon, hogy az alperes ½ -ed tulajdoni hányadát a felperes tulajdonába adni rendeli.

A bíróság megállapítja, hogy a Kft. (cégjegyzék száma) felperes nevén lévő 450.000 Ft névértékű üzletrésze a házastársi közös vagyon része, melynek az alperest illető tulajdoni hányadát a felperes tulajdonába adja 225.000.- (kettőszázhuszonötezer) Ft értékben.

A bíróság megállapítja, hogy a felek Bank felé fennálló közös tartozását - a felek egymás közti viszonylatában - az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva a felperes köteles viselni.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 30 nap alatt fizessen meg az alperesnek a értékkülönbözet címén 22.801.303.- (huszonkettőmillió-nyolcszázegyezer-háromszázhárom) forintot. Az alperes a cím3 és 4. alatti lakásingatlanokat ingóságaitól kiürítve köteles a vételár megfizetésétől számított 60 nap alatt elhagyni és azt a felperes birtokába adni.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresni rendeli Budapest Főváros Kormányhivatala kerületi Hivatalát, hogy a fenti értékkülönbözet 22.801.303.- (huszonkettőmillió-nyolcszázegyezer-háromszázhárom) Ft megfizetésének felperes általi megfelelő igazolását követően a helyrajzi szám2. alatt felvett, természetben a cím4 szám tulajdoni lapjáról az alperes (alperes személyes adatai, alperes címe. szám) 1/2-ed tulajdoni hányadát törölje, és a felperes (felperes, felperes személyes adatai 1/2-ed tulajdonjogát jelen ítélet alapján házastársi vagyonközösség megosztása jegyezze be. Ezáltal a felperes az egész ingatlan tulajdonosává válik.

Ezt meghaladó részében a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasítja.

Kötelezi az felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 306.000 (háromszázhatezer) Ft perköltséget. A perrel kapcsolatban felmerült további költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet az elsőfokú bíróságnál kell elektronikus úton benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] Peres felek 1994-ben munkájuk révén, egy piacon ismerkedtek meg egymással, amikor a felperesnek még élettársi kapcsolata állt fenn személlyel akitől 1994. június 19.-én Gyerek1 utónevű gyermeke származott. A felek 1994. novemberében, egy Erzsébet napi rendezvényen létesítettek párkapcsolatot egymással, és először az alperes édesanyjának a lakásában találkozgattak, majd a felperes élettársának elköltözését követően még 1994. decemberében élettársi kapcsolatra léptek a felperes által bérelt (alperes címe) lakásban.

[2] A felperes katonai szolgálatának letöltése után, az 1996. december 6. napján megkötött adásvételi szerződéssel felek megvásárolták a (alperes címe) alatti ingatlan V. épület földszint 99. számú lakását akként, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a felperes 1/1 arányú tulajdonjogát jegyezték be.

[3] 1997. december 21-én született meg Gyerek2 nevű első közös gyermekük.

[4] 1999. november 11-én a felperes és édesapja megalapították a Kft.-t, amely jegyzett tőkéje 3 millió Ft volt.

[5] A felek 2000. szeptember 2. napján házasodtak össze és 2002. január 22. napján született meg a második gyermekük, Gyerek3.

[6] A felperes és az alperes 2005. májusában megvásárolták a cím4. alatti társasházi ingatlant, amelyet a korábban megvásárolt ingatlannal egybenyitottak és azt egy lakássá alakították úgy, hogy azok elválasztása csak jelentős ráfordítással lehetne megvalósítható.

[7] 2005. július 15 napján peres felek a felperes és édesapja, mint adósok nevében 28.742 € szabad felhasználású kölcsönt vettek föl a Bank2-től (amely tartozás jogosultja jelenleg a Bank), amelynek törlesztőrészleteit a felek közösen viselték az életközösségük fennállása alatt. A kölcsönből valósították meg a két lakás egybenyitását.

[8] A felperes és édesapja 2011. október 26-án személy részére 2.700.000.- Ft kölcsönt adtak, amit az adós nem fizetett vissza, ezért fizetési meghagyásos, majd végrehajtási eljárást indítottak ellene. A végrehajtási eljárás során összesen 166.695.- Ft folyt be a végrehajtó önálló végzett bírósági végrehajtó által 0148.V.1243/2013. sorszám alatt folyamatban levő végrehajtási eljárásban.

[9] A felek házassági életközössége 2013. december 6-án szűnt meg, amikor a felperes végleg elköltözött utolsó közös lakóhelyükről, a (alperes címe)i ingatlanból. Peres felek házasságát a Pesti Központi Kerületi Bíróság bontotta fel, az utolsó közös lakás használatára az alperest jogosította fel.