A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20766/2021/5. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (1) bek.] Bírók: Gyuris Judit, Kollár Zoltán, Örkényi László

A határozat elvi tartalma:

Eljárási szabálysértésként az alperes elsősorban az anyagi pervezetés a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 237. §-ában meghatározott szabályának megsértését jelölte meg. A Pp. 369. § (4) bekezdése értelmében azonban az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésének felülbírálatára csak az anyagi jogi felülbírálat részeként van lehetőség, azaz annak anyagi jogszabálysértéshez kell kapcsolódnia. Ebből következően az anyagi pervezetés hibája nem eljárási hiba, az önmagában az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére vezethet. A Pp. 384. § (1) bekezdése szerint ugyanis erre nem szolgálhat alapul, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésével nem ért egyet.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.766/2021/5.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kovács Tibor ügyvéd (cím1) által képviselt felperes (felperes címe tartózkodási hely: felperes tartózkodási helye) felperesnek - dr. Alobaidi Jakab ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2021. július 12. napján meghozott 35.P.20.940/2020/36. számú ítélete ellen az alperes 37. és 41. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az értékkülönbözet összegét 24.604.425 (huszonnégymillió-hatszáznégyezer-négyszázhuszonöt) forintra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 26.055 (huszonhatezer-ötvenöt) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 144.282 (száznegyvennégyezer-kétszáznyolcvankét) forint le nem rótt fellebbezési illetéket, míg a további 227.614 (kétszázhuszonhétezer-hatszáztizennégy) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

[1] A felperes keresetében az alperessel fennálló házastársi közös vagyon megosztását kérte akként, hogy a cím4 alatti lakásingatlan (a továbbiakban: 100. szám alatti lakás) alperes nevén álló 1/2 tulajdoni hányadát adja az ő kizárólagos tulajdonába, a cím3, természetben a cím3 szám alatti lakásingatlanon (a továbbiakban: 99. szám alatti lakás) a lakáshasználati jog ellenértékének megfizetése fejében az alperes lakáshasználati jogának megszüntetését kérte. Mindennek fejében 18.757.900 forint megváltási ár megfizetését vállalta. Ebből kérte levonni a Bank felé fennálló kölcsöntartozás (a továbbiakban: bankkölcsön) törlesztésére az életközösség megszakadását követően általa egyedül teljesített összegeket, és vállalta a részletek további egyedüli fizetését. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a bankkölcsön egyedüli viselésének kötelezettségét a terhére a jövőre nézve. Kérte kötelezni az alperest a használatában álló ingatlanokon keletkezett közös költség tartozás megfizetésére.

[2] Előadta, hogy életközösségük alatt a 100. szám alatti lakást szerezték, és egy 2005 júniusában felvett kölcsönből eredő tartozásuk áll fenn, melyet a házassági életközösség megszakadása óta egyedül teljesít. A közös vagyon megosztására a házasságról, családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) rendelkezéseit kérte alkalmazni.

[3] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Többször módosított viszontkeresetében a közös vagyon megosztása körében kérte annak megállapítását, hogy a 99. szám alatti lakás a házastársi vagyonközösségük részét képezi. Ellenkérelmének indokolásában kifejtette, hogy az ingatlanokon fennálló közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik, azonban tulajdonjogának megállapítása esetére nem ellenezte azt, hogy a lakásokban meglévő 1/2 arányú tulajdoni illetőségét a felperes 20.000.000 forint megváltási ár, valamint a lakáshasználati jog 6.000.000 forintos ellenértékének megfizetése fejében magához váltsa. A Kft. (01-09-683474) (a továbbiakban: Kft.) felperes tulajdonában álló üzletrésze tekintetében 1/2 arányú tulajdonjogának bejegyzését kérte a cégjegyzékbe. Kérte továbbá a közös vagyon terhére személynak nyújtott kölcsön (a továbbiakban: követelés) törlesztésére befolyt összeg fele részének megtérítésére is kötelezni a felperest. A bankkölcsönre az életközösség fennállása alatt megfizetett törlesztés fele részének elszámolását is kérte, mivel azt a felperes édesapjával együtt vették fel.

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felek házastársi vagyonközösségét (helyesen: házastársi közös vagyonát) megosztotta. Megállapította, hogy a 99. szám alatti lakás a felek 1/2-1/2 arányú házastársi közös vagyonát képezi. Az 1/2-1/2 arányú közös tulajdont megszüntette olyan módon, hogy az alperes 1/2 tulajdoni hányadát a felperes tulajdonába adni rendelte. A felek 100. szám alatti lakáson fennálló 1/2-1/2 arányú közös tulajdonát olyan módon szüntette meg, hogy az alperes 1/2 tulajdoni hányadát a felperes tulajdonába adta. Megállapította továbbá, hogy a Kft. felperes nevén lévő 450.000 forint névértékű üzletrésze a házastársi közös vagyon része, melynek az alperest illető tulajdoni hányadát a felperes tulajdonába adta 225.000 forint értékben. A bíróság megállapította, hogy a felek Bank felé fennálló közös tartozását - a felek egymás közti viszonylatában - az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva a felperes köteles viselni. Kötelezte a felperest, hogy 30 nap alatt fizessen meg az alperesnek értékkülönbözet címén 22.801.303 forintot. Úgy rendelkezett, hogy az alperes a lakásokat a vételár megfizetésétől számított 60 nap alatt köteles elhagyni és azt ingóságaitól kiürítve a felperes birtokába adni. Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte Budapest Főváros Kormányhivatala kerületi Hivatalát, hogy a fenti értékkülönbözet megfizetésének felperes általi megfelelő igazolását követően a 100. szám alatti lakás tulajdoni lapjáról az alperes 1/2 tulajdoni hányadát törölje, és a felperes 1/2 tulajdonjogát az ítélet alapján házastársi vagyonközösség (helyesen: közös vagyon) megosztása címén jegyezze be. Ezáltal a felperes az egész ingatlan tulajdonosává válik. Ezt meghaladó részében a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította. Kötelezte az felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 306.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy a perrel kapcsolatban felmerült további költségeiket a felek maguk viselik.

[5] Az ítélet indokolása szerint a felek a házasságkötést megelőzően 1999 decemberétől élettársakként éltek, házassági életközösségük 2013. december 6-án szakadt meg. Erre tekintettel a házastársi közös vagyon megosztására a Csjt. és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) rendelkezéseit alkalmazta.