BH 1999.11.531 I. A kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabálytól eltérő személyi illetmény állapítható meg. Ez jelentheti azt, hogy a köztisztviselő a besorolása alapján megállapítható illetményt meghaladó mértékű illetményt kap a személyi illetmény megállapítása folytán, de azt is, hogy a vezetői illetmény mértékével megegyező alapilletményt nemcsak a vezetői megbízás tartamára, hanem a megbízás esetleges visszavonására tekintet nélkül kapja [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 42. § (5) bek.].
II. Elírás esetén nincs szükség az intézkedés megtámadására, mert a nyilvánvaló elírás nem sorolható a megtámadásra okot adó akarathibák körébe, az a kijavításnak megfelelő értelmezéssel is orvosolható [Mt. 7. §].
Az alperes jegyzője megbízta a felperest, hogy 1995. április 3. napjától vezesse az Egészségügyi Irodát, amíg az irodavezető munkakört betöltik. A feladat ellátásáért havi 44.100,-Ft helyettesítési díjat állapított meg a részére. A helyettesítés alatt a felperes csoportvezetői megbízása ideiglenesen szünetelt.
Az irodavezetői munkakört az alperes 1995 júniusában betöltötte, a felperes az irodavezetői megbízás visszavonásáról és az új megbízásról nem kapott értesítést. A felperesről kiállított adatlap szerint 1995. július 1. napjától a beosztása irodavezető-helyettes.
Az alperes jegyzője az önkormányzat rendeletére hivatkozással 1995. október 5. napján a felperes 47.700,-Ft alapilletményét 58.300,-Ft-ra emelte. Ugyanezen a napon a jegyző a polgármester egyetértésével a felperesnek mint irodavezető-helyettesnek a régi 58.300,-Ft-os alapilletmény helyett 88.000,-Ft személyi illetményt állapított meg.
Az alperes 1996. május 22. napján fegyelmi eljárást indított a felperes ellen, és az irodavezetői-helyettesi megbízását visszavonta. 1996. június 5. napján átsorolta a felperest és az alapilletményét 58.300,-Ft-ban állapította meg.
A felperes az illetményét érintő besorolás hatálytalanítása iránt keresetet indított.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét, mert az alperes a személyi illetmény megjelölést tévedésből alkalmazta, az valójában vezetői illetmény volt az irodavezető-helyettesi megbízására tekintettel. Az alperes a megbízás visszavonását követően a vezetői illetményt is visszavonhatta.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság az ítéletével az alperes 1996. június 5. napján kelt átsoroló intézkedésének az illetmény csökkentésre vonatkozó részét hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy a felperes személyi illetménye 88.000,-Ft. A másodfokú bíróság szerint az alperes jegyzője a polgármesterrel egyetértésben személyi illetményt állapított meg a felperes részére, ezt a felperes elfogadta, az alperes ehhez a jognyilatkozatához kötve van, mivel azt tévedés címén nem támadta meg. A bíróság az 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) rendelkezései és az önkormányzati rendelet egybevetésével is arra következtetett, hogy az alperes a felperes részére személyi illetményt állapított meg. A megállapított illetmény személyi jellegét nem érinti, hogy az összegében az illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint a vezetőt megillető illetménytől nem tér el.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Ktv. 4. §-ának, 42. §-a (5) bekezdésének, valamint az önkormányzati rendelet 11. és 12. §-ainak megsértésére hivatkozással. Változatlanul állította, hogy a személyi illetmény megjelölés elírás volt, valójában az önkormányzati rendeletnek megfelelő vezetői illetményt kapott a felperes, ami a megbízás tartamára illette meg. A polgármester nem jóváhagyta az intézkedést, hanem egyetértett ezzel, ami nyelvtani értelemben mást jelent, mint amit a Ktv. a személyi illetmény megállapításával kapcsolatban előír.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!