1992. évi XXIII. törvény

a köztisztviselők jogállásáról[1]

A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitika-semleges, törvényesen működő, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, pártatlan köztisztviselők intézzék. Ennek érdekében az Országgyűlés, figyelembe véve Magyarország nemzetközi kötelezettségeit is, a következő törvényt alkotja:[2]

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1)[3] E törvény hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala), továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.

(2)[4] Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága és a Közbeszerzések Tanácsa köztisztviselői és ügykezelői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetében a próbaidőre, a pályázatra és a tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket e szervek szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott munkakörök esetében, az ott meghatározott eljárási rend szerint kell alkalmazni.

(2a)[5] A köztársasági elnöknek az e törvénnyel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

(3)[6] Az Alkotmánybíróság főtitkára, valamint az Országgyűlés Hivatalának vezetői a közigazgatási államtitkárral, az Országgyűlés Hivatalának helyettes vezetői, a helyettes államtitkárral azonos illetményben, illetőleg juttatásban részesülnek.

(4)[7] A 10. §, a 10/B-10/C. § hatálya kiterjed azon magyar állampolgárokra is, akik pályázati eljárásban vesznek részt, illetve felvételüket kérik a toborzási adatbázisba.

(5)[8] A 17/A. § (5)-(6) bekezdésének hatálya kiterjed azon munkáltatókra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra, amelyek esetében a munkaviszony létesítésre a 17/A. § (3) bekezdése alapján kerül sor.

(6)[9]

(7)[10] A közigazgatási szervnél köztisztviselőnek, ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)[11] E törvény alkalmazásában

a) köztisztviselő az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve-felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi;

b)[12] ügykezelő az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el.

c)[13] közigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdésben felsorolt, valamint a 73. § (2) bekezdése alapján kiadott jegyzéken szereplő szerv;

d)[14] pályakezdő köztisztviselő az, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként közszolgálati jogviszonyt létesít.

e)[15]

f)[16] munkakör-térkép a munkakörre legmegfelelőbb jelölt kiválasztásához szükséges összefoglaló leírás, amely tartalmazza a munkakör valamennyi általános adatát (így különösen a betöltendő munkakört, közigazgatási szerv megnevezését, illetményt, munkakör betöltésének várható helyét és idejét), az ellátandó feladatokat, valamint a munkakör betöltőjével szemben a munkáltató által meghatározott követelményeket (így különösen a képzettséget, végzettséget, szakmai tapasztalatot, kompetenciákat),

g)[17] kompetencia-vizsgálat a pályázóval szemben a különböző munkakörökre előírt követelmények és a pályázó tényleges készségeinek és képességeinek összevetése, munkaalkalmasságának felmérése, amely során személyes interjú, alkalmassági teszt, értékelő központ alkalmazható.

(9)[18] A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki

a)[19]

b)[20] törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres biztonsági őrség szerveire;

c)[21] jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - polgármesteri hivatalban - foglalkoztatottakra;

d)[22] a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.

3. §[23] (1)[24] E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 10. §, a 10/B-10/C. §, a 16/A. §, a 20/A. §, a 23-30/B. § és a 32-36. § - ide nem értve a vezető megbízással rendelkező politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót - kivételével az önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkakörben kinevezett köztisztviselőkre.

(2)[25]

(3)[26] A prémiumévek programban részt vevő köztisztviselőre és ügykezelőre, ha az erről szóló törvény másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4)[27]

4. §[28] Az önkormányzati képviselő-testület a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat.

II. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

A közszolgálati jogviszony alanyai

5. §[29] A közszolgálati jogviszony az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

6. §[30] (1)[31] A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezetője, illetve a testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezető megbízású köztisztviselőre írásban átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

(2) Ha a köztisztviselő kinevezése testület hatáskörébe tartozik, a kinevezést, a felmentést és az összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a fegyelmi eljárás megindítását és a fegyelmi büntetés kiszabását - kivéve az 51. § (2) bekezdését - a testület nem ruházhatja át.

A közszolgálati jogviszony létesítése

7. § (1)[32] Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, legalább középiskolai végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együtt járó kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, vele fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony nem létesíthető.

(2)[33] Ha a rendőrségről szóló törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a közigazgatási szerv köztisztviselői tekintetében, a közszolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele az ellenőrzéshez való hozzájárulás.

(3)[34] Jogszabály - vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója - a közszolgálati jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez, valamint egészségi és pszichikai alkalmassághoz kötheti.

(4)[35] Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól a (5) bekezdésben, valamint a 8. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével felmentés nem adható.

(5)[36]

(6)[37]

(7)[38]

(8)[39] Az (1) bekezdéstől eltérően ügykezelői feladatkörre közszolgálati jogviszony - a jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas ügykezelői munkaköröket, valamint a 68. § (3) bekezdésében meghatározott vezetői megbízás esetét kivéve - a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel is létesíthető, ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik.

8. § (1)[40] Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki

a)[41] igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve -jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és

b)[42] legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.

(2) A községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével

a)[43] felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés vagy az okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított két éven belül befejezi. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. A képesítés alóli felmentés esetén a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a képesítés megszerzésétől kell számítani,

b) az (1) bekezdés b) pontjában előírt gyakorlati időt csökkentheti vagy elengedheti.

(3)[44] Főjegyzővé - valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként - az nevezhető ki, aki

a)[45] állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve -jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az OKV elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és

b) közigazgatási szervnél legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.

(4)[46] A képviselő-testület közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve, hogy a kinevezéstől számított egy éven belül a jogi vagy közigazgatási szakvizsgát, vagy a szakvizsga alól az OKV elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítést megszerzi. A határidő eredménytelen eltelte esetén a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. A határidőbe nem számíthatók be a 25. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamok.

9. § (1) Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(2)[47] A községi önkormányzat képviselő-testülete és a külszolgálati hálózat felügyeletét ellátó miniszter - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól - különösen indokolt esetben - felmentést adhat.

(3)[48]

Nyilvános közzététel és pályázat[49]

10. §[50] (1) Jogszabály vagy a közigazgatási szerv (a továbbiakban: pályázatot kiíró szerv) döntése alapján meghatározott munkakör betöltése vagy vezetői megbízás ellátása meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Pályázati eljárás esetén kinevezést, megbízást adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(2) A pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást az egységes hozzáférést biztosító informatikai rendszeren keresztül elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére, amely azt közzéteszi. A közzététel napjától a pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást egyéb módon is közzéteheti.

(3) A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a szolgáltató központ által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idő tíz napnál nem lehet rövidebb.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a közigazgatási szerv megnevezését,

b) a betöltendő munkakör, vezetői kinevezés, megbízás esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését,

c) az ellátandó feladatok ismertetését,

d) a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt,

e) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást,

f) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét,

g) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó általános tájékoztatást,

h) az állás betöltésének időpontját,

i) a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.

(5) A pályázatot kiíró szerv a pályázati eljárás lefolytatására a szolgáltató központot igénybe veheti, amely azt a rendelkezésére álló szabad kapacitásokhoz igazodóan, a pályázatot kiíró szervvel egyeztetett eljárási rend szerint teljesíti.

(6) A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják. E rendelkezés alkalmazása során az állás betölthetőnek minősül akkor is, ha az állást betöltő köztisztviselő lemondási, felmentési idejét tölti és a munkavégzési kötelezettség alól a munkáltató felmentette.

(7) A kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül, illetve a szolgáltató központ igénybevétele esetén a szolgáltató központ által lefolytatott kiválasztást követő 10 napon belül, testület esetében a következő ülésen dönt a pályázatokról és a köztisztviselő kinevezéséről vagy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot.

(8) A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.

(9) A pályázatot kiíró szervnek a pályázót tájékoztatnia kell a pályázati eljárás menetéről, valamint az általa elért eredményről.

(10) A képviselő-testület legkésőbb a jegyző, főjegyző köztisztviselői jogviszonyának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb pályázatot kell kiírni.

(11) A szolgáltató központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges pályázók tájékoztatásának elősegítésére. A toborzási adatbázisba az a magyar állampolgár, valamint a 7. § (8) bekezdésében meghatározott állampolgársággal rendelkező személy kérheti felvételét, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A 7. számú melléklet határozza meg azokat az adatokat, amelyeket a toborzási adatbázisba felvételét kérőnek kötelezően kell, illetve választhatóan lehet megadnia.

(12) A közigazgatási szerv vezetője a betöltetlen álláshely betöltése céljából a toborzási adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmas módon nyilvántartott adataihoz közvetlenül hozzáférhet.

10/A. §[51]

10/B. §[52] (1)[53] A szolgáltató központ nyilvántartja és kezeli a versenyvizsgával, a 10. §-ban meghatározott pályázati eljárással (a továbbiakban: pályázati eljárás) és a kompetencia vizsgálattal, a toborzási adatbázissal kapcsolatos adatokat. A pályázati eljárás lefolytatását követően - függetlenül annak eredményességétől - a szolgáltató központ a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyűjtés céljából tárolhatja. A pályázati eljárással kapcsolatos adatokat a szolgáltató központ a pályázati eljárás lezárását követően törli a nyilvántartásából, kivéve, ha a pályázó adatai további kezeléséhez hozzájárul, abból a célból, hogy a későbbi pályázati lehetőségekről tájékoztatást kapjon, valamint bekerüljön a toborzási adatbázisba. A szolgáltató központ a versenyvizsgára vonatkozó adatokat, annak érvényessége lejártát követően törli a nyilvántartásából.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a pályázó

a) természetes személyazonosító adataira,

b) önéletrajzára, motivációs levelére,

c) versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,

d) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adataira,

e) a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire,

f) kompetencia-vizsgálat eredményére,

g) a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra terjed ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a versenyvizsgázó

a) természetes személyazonosító adataira,

b) versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,

c) a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra terjed ki.

(4)[54]

(5) A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartás célja a kiválasztási eljárás segítése. A szolgáltató központ nyilvántartásában szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, az adatszolgáltatásért a szolgáltató központ vezetője felelős.

(6)[55] Adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a pályázó, a versenyvizsgázó, saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevő köztisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének szabályait. Az adatvédelmi szabályzatot a központi közszolgálati hatóság vezetője hagyja jóvá.

(7) A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásból - jogszabályban meghatározott módon - az (5) bekezdésben meghatározott célra a pályázatot kiíró közigazgatási szerv számára személyazonosításra alkalmas módon, statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

(8) A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig - jogosult betekinteni, illetve a szolgáltató központ hozzájárulásával abból adatokat átvenni:

a) a szolgáltató központ vezetője,

b) meghatározott körben a szolgáltató központ vezetője által feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy,

c)[56] a szolgáltató központ felügyeletét ellátó közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és az általa meghatározott körben, az általa feljogosított köztisztviselő,

d) saját adatai tekintetében az adatbázisban szereplő személy,

e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,

f) munkaügyi per kapcsán a bíróság,

g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,

h) az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész.

(9) Kormányrendeletben meghatározott módon a szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásból - személy azonosítására alkalmas adatokat nem tartalmazó - adatszolgáltatás végezhető. A pályázatot kiíró közigazgatási szerv számára személy azonosítására alkalmas adatokat tartalmazó adatszolgáltatás végezhető.

10/C. §[57]

Kinevezés

11. §[58] (1)[59] A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával - a (2) bekezdésben és a 11/A. §-ban foglalt kivétellel - határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak elfogadását, továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot írásba kell foglalni.

(2)[60] Közszolgálati jogviszony helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából határozott időre is létesíthető olyan személlyel, aki a 7. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel. A határozott idejű közszolgálati jogviszony időtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon - így különösen meghatározott feladat elvégzéséhez vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően - kell meghatározni.

(3)[61] A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a határozatlan időre szóló közszolgálati jogviszony határozott idejűvé módosítandó, ha a köztisztviselő a prémiumévek programban történő részvételéhez, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezéséhez hozzájárul.

(4)[62] A (2) bekezdés alapján kinevezett köztisztviselőt a 23. § szerint be kell sorolni, illetményét a 42-48. §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(5)[63] A közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket a köztisztviselőnek igazolnia kell. A köztisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.

(6)[64] A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, annak a besorolása szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjét, továbbá a munkakörét és meghatározott feladatkörét, a munkavégzés helyét, az előmenetelhez előírt kötelezettségeket. A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet. A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztviselő munkaköri leírását.

(7)[65] A kinevezéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt tájékoztatja:

a) az irányadó munkarendről,

b) a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő fokozat elérésének várható időpontjáról,

c) az egyéb juttatásokról és azok mértékéről,

d) az illetmény átutalásának napjáról,

e) a munkába lépés napjáról,

f) a felmentési idő megállapításának szabályairól,

g) a rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről.

(8)[66] A munkáltatói jogkör gyakorlója a (7) bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a kinevezéstől számított 30 napon belül írásban is köteles a köztisztviselő részére átadni. Az írásbeli tájékoztatás jogszabály vagy belső szabályozás rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. A (7) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjában meghatározottak változásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a változás hatálybalépését követő 30 napon belül köteles írásban tájékoztatni a köztisztviselőt.

11/A. §[67] (1) A képviselő-testület - a községi önkormányzat kivételével - önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói (a továbbiakban: politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó) munkaköröket hozhat létre a képviselő-testület hivatalában a képviselő-testület és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(2) Az (1) bekezdésekben meghatározott munkakörök száma nem haladhatja meg a közigazgatási szervnél foglalkoztatott köztisztviselők létszámának nyolc százalékát. Az (1) bekezdésekben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.

(3) Politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és a 7. § (1) bekezdésben előírt egyéb feltételekkel rendelkezik. A kinevezés polgármester, a képviselő-testület és bizottsága megbízatásának, illetve feladata ellátásának idejére szól. A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(4)[68] A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére -főtanácsos vagy vezető-tanácsos besorolást kap, illetményét a besorolásától függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

(5) A vezetői megbízással nem rendelkező politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint közigazgatási alap- és szakvizsgát tehet. A vizsgák költségei a politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót terhelik, mely költségeket a közigazgatási szerv átvállalhatja.

(6) Ha a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonya a polgármester, a képviselő-testület és bizottsága megbízatásának, illetve feladata ellátásának megszűnése következtében szűnik meg, végkielégítés címén kéthavi illetményére jogosult, feltéve, hogy a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonya legalább két évig folyamatosan fennállt.

(7) A végkielégítés kifizetéséről a jogviszony megszűnését követő 31. napon kell intézkedni.

(8) Amennyiben a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó jogviszonyának a (6) bekezdés szerinti megszűnését követő 30 napon belül újabb politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörre kap kinevezést, végkielégítésre nem jogosult, de a (6) bekezdés szerinti végkielégítés szempontjából jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(9) Amennyiben a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó jogviszonyának a (6) bekezdés szerinti megszűnését követő 30 napon belül közszolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására adott kinevezés csak politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakör betöltésére szólhat.

(11) Az (1) bekezdés szerinti munkakörben foglalkoztatott politikai főtanácsadó vagy politikai tanácsadó kinevezése nem módosítható az e törvény szerinti köztisztviselői munkakör betöltésére.

11/B. §[69] (1) A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.

(2) A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani.

(3) A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.

12. § (1) A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie.

(2)[70] Az eskü szövege a következő:

"Én (a köztisztviselő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint:)

isten engem úgy segéljen!"

(3)[71] Az eskütételt a közigazgatási szerv köteles a köztisztviselői kinevezés előtt megszervezni. Az eskütételre a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkatársak előtt kerülhet sor. Az esküt szóban kell elmondani és írásban megerősíteni.

12/A. §[72] (1) A közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója felhívására a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közszolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.

(3) Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a köztisztviselőt, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(4) Ha a köztisztviselő igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a (3) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a közigazgatási szerv a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a köztisztviselő részére megtéríti.

(5) A közigazgatási szerv a foglalkoztatást kizáró és az (1) és (2) bekezdés alapján vizsgálandó ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) a köztisztviselőként közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a köztisztviselő

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a közigazgatási szerv a közszolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - közszolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén - a közszolgálati jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.

13. §[73] (1) Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a köztisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a köztisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.

(2) Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok. Eskütétel hiányában a köztisztviselő nem állítható hivatalba, erre bárki hivatkozhat.

14. § (1)[74] A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése

a) fizetési fokozatban történő előrelépése, illetményének e törvény szerinti megállapítása,

b) a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén, a közszolgálati jogviszony, a munkakör, a feladatkör és az illetmény változatlanul hagyása, továbbá a munkavégzés helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, valamint

c) ha - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül - a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás

indokolja a kinevezés módosítását.

(2)[75] A közigazgatási szerv, a köztisztviselő és egy másik közigazgatási szerv megállapodhat a köztisztviselőnek a másik közigazgatási szervhez történő határozott idejű, illetőleg végleges áthelyezésében. A határozott idő elteltével a köztisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell helyezni a korábbi közigazgatási szervhez. Végleges áthelyezés esetén az áthelyező közigazgatási szerv a hozzájárulást nem tagadhatja meg, feltéve, hogy a megkeresés kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a két hónapot meghaladja.

(3)[76] Végleges áthelyezés esetén a közszolgálati igazolás, valamint a köztisztviselő illetményének és egyéb járandóságainak kiadása szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna.

(3a)[77] A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából közigazgatási szervnek kell tekinteni e törvény 1. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 1. §-ában meghatározott szerveket.

(4)[78] Ha a jegyző jogviszonyának fennállása alatt másik jegyzői állás betöltésére irányuló eredményes pályázatot nyújtott be és közszolgálati jogviszonyát - erre tekintettel - közös megegyezéssel szüntette meg, a jogviszonya megszüntetésének jogkövetkezményeire az áthelyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5)[79] Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő - a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen - munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás). Az átirányítás csak akkor rendelhető el, ha a másik munkakörbe tartozó feladatok ellátása megfelel a köztisztviselő képzettségének. Az átirányítás a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.

(6)[80] Az átirányításról, illetőleg várható időtartamáról a köztisztviselőt legalább három munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg naptári évenként - a munkáltatói jogkör gyakorlója és a köztisztviselő eltérő megállapodása hiányában - a negyvennégy munkanapot. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni.

(7)[81] Egy naptári éven belül az átirányítás, a kirendelés és a kiküldetés időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama - a munkáltatói jogkör gyakorlója és a köztisztviselő eltérő megállapodása hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.

14/A. §[82] (1) A közigazgatási szerv évente, illetve - ha a foglalkoztatás feltételei ezt indokolják - szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy - különös figyelemmel a feladatok hatékony, szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő ellátására - mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre.

(2) A munkáltató az Mt. 84/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a köztisztviselőket azokról a munkakörökről, amelyeknél - köztisztviselői kezdeményezés esetén - a kinevezés módosításával részmunkaidő köthető ki.

14/B. §[83] (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben

a) heti húsz óra,

b) készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú

részmunkaidőt kikötni, ha a köztisztviselő a kérelem benyújtásakor a Munka Törvénykönyve 138. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2) A munkáltató a köztisztviselőnek a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3) A részmunkaidő kikötése

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a köztisztviselőnek a 41/A. § (5) bekezdésének b) pontja alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a köztisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a köztisztviselőt

a) a kérelem szerinti időpontig, de

b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig

köteles foglalkoztatni. Ezt követően a köztisztviselő munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.

(6) Az (1)-(5) bekezdés nem alkalmazható a jegyző (ideértve a főjegyzőt, körzetközponti jegyzőt is), valamint a vezetői megbízással vagy kinevezéssel rendelkező köztisztviselő tekintetében.

A közszolgálati jogviszony megszűnése

15. §[84] (1)[85] A közszolgálati jogviszony megszűnik:

a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,

b) a köztisztviselő halálával,

c) e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben,

d) az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíró, illetve ügyész minisztériumi beosztásának megszűnésével,

e) a 70. életév betöltésével,

f) prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint,

g) a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével,

h) a köztisztviselő politikai vezetővé történő megválasztásával, illetve kinevezésével.

i)[86] hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,

j)[87] ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdekalapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja.

(2)[88] A közszolgálati jogviszony megszüntethető:

a) a felek közös megegyezésével,

b) áthelyezéssel a kormányzati szolgálati, illetve a közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez,

c) lemondással,

d) felmentéssel,

e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt,

f)[89]

(3)[90] A közigazgatási szerv a közszolgálati jogviszonyt a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal felszámolja, és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza,

a) ha a köztisztviselő a 12/A. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,

b) ha a foglalkoztatást kizáró és a 12/A. § (1) és (2) bekezdése alapján vizsgálandó ok fennállását a munkáltatói jogok gyakorlója a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut.

(4)[91] A közszolgálati jogviszony (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszűnése esetén a köztisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a köztisztviselővel.

(5)[92] Ha a közszolgálati jogviszony a 15. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak alapján szűnik meg, a köztisztviselő részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetnek felel meg, kivéve, ha felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a köztisztviselő illetményre nem lenne jogosult.

(6)[93] A 15. § (1) bekezdés g) pont szerinti közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontját közvetlenül megelőző, a köztisztviselőre irányadó felmentési idővel azonos időtartam alatt a 20/A. § (3)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával meg kell kísérelni a köztisztviselő számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állás felajánlását.

16. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.

(2) A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.

16/A. §[94] (1)[95] Ha a határozatlan időre kinevezett köztisztviselő

a) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél,

b) az Európai Unió szerveinél

jogviszonyt létesít, közszolgálati jogviszonya az a) vagy b) pont szerinti jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, annak megszűnésétől számított hat éven belül - a köztisztviselő írásban bejelentett kérelmére - a kérelem megérkezésétől számított 30 napon belül, volt munkáltatója a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört köteles számára felajánlani. A volt munkáltatót felajánlási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha a köztisztviselő kérelmét a nemzetközi szervezettel vagy az Európai Unió szerveivel való jogviszonya fennállása alatt vagy annak megszűnésétől számított harminc napon belül küldi meg a volt munkáltatónak. Ha a köztisztviselő az ajánlatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül elfogadja, a köztisztviselőt ki kell nevezni.

(3) Mentesül a volt munkáltató a munkakör-felajánlási kötelezettség alól, ha a köztisztviselő

a) az (1) bekezdés szerinti jogviszonyát neki felróható módon szüntette meg;

b) a 19/A. § szerint nyugdíjasnak minősül.

17. §[96] (1) A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a) az Országgyűlés, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;

b) megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták;

c) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;

d) a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül (kivéve ha a jogviszony a 15. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszűnt).

(2) A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a) a köztisztviselő hivatalára méltatlan [17/C. § (1) bekezdés];

b) a köztisztviselő munkavégzése nem megfelelő [17/D. § (1) bekezdés];

c) a köztisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan;

d) a köztisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (17/E. §);

e)[97]

f)[98]

g)[99] a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő köztisztviselő kérelmezi.

(3) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(4) A közigazgatási szerv vezetője a közigazgatási szerv hivatali szervezetében történő, 17/B. § (2) bekezdése szerinti felmentésről a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményének kikérése után dönthet.

(5) Ha a közigazgatási szervjogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a megszűnő közigazgatási szerv hozza meg.

(6) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá.

(7) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt jogcímen a köztisztviselő kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés.

(8)[100]

(9)[101]

(10) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételek megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.

(11) Amennyiben a körjegyzőség megszűnik, illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak és e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel az (1) bekezdés c) pontja alapján szüntethető meg.

(12)[102] Ha a körjegyzőség megszűnésének időpontjában a körjegyző felmentési védelem alatt áll [Mt. 90. § (1) bekezdés], akkor a körjegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló intézkedést a megszűnt körjegyzőséget alkotó önkormányzatok képviselő-testületei legkorábban a felmentési védelem lejártát követő napon hozhatják meg.

17/A. §[103] (1)[104] A közszolgálati jogviszony a 15. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottak alapján szűnik meg, ha a munkáltató szervezeti vagy jogállás változása miatt az e törvény hatálya már nem terjed ki a jogutód munkáltatóra.

(2) A munkáltató a köztisztviselőt a szervezeti jogállás megváltozását megelőzően legalább 60 nappal a változásról értesíti. Ezzel egyidejűleg a köztisztviselőt írásban tájékoztatni kell arról, hogy az új munkáltató a köztisztviselő továbbfoglalkoztatását vállalja-e.

(3) Ha az új munkáltató a továbbfoglalkoztatást vállalja, a közszolgálati jogviszonyban álló a tájékoztatást követő 30 napon belül írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul-e a továbbfoglalkoztatáshoz. Hozzájárulása esetén költségvetési szervhez áthelyezik, más munkáltató esetében munkaszerződést köt.

(4)[105] Ha a köztisztviselő nem járul hozzá a továbbfoglalkoztatáshoz, vagy a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, közszolgálati jogviszonya a 15. § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg.

(5) Ha a köztisztviselő munkaszerződést köt, a megkötést megelőző közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el. Határozatlan idejű közszolgálati jogviszony esetén határozatlan idejű munkaviszonyt kell létesíteni.

(6)[106] Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony időtartamát az (1) bekezdésben foglalt időponttól kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közszolgálati jogviszony időtartama alapján, az (1) bekezdésben meghatározott időpontban irányadó szabálya szerint számított felmentési időt és a végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.

(7) Az (1)-(6) bekezdés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató egy része (szervezeti egysége) szűnik meg és ezzel egyidejűleg a feladat ellátására az e törvény hatálya alá nem tartozó szervet létesít.

17/B. §[107] (1) A közigazgatási szerv legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett köztisztviselők nevéről, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és átlagkeresetéről. A tájékoztatási kötelezettség - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogutód nélkül megszűnő közigazgatási szervet terheli.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentéssel érintett köztisztviselők létszáma harminc napon belül

a) 20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő,

b) 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő,

c) 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a köztisztviselők 10%-a,

d) 300 vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő.

Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a közszolgálati jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.

17/C. §[108] (1) Hivatalára az a köztisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít - akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, s emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely a pártatlanság, a befolyástól való mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét eredményezi.

(2) A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a köztisztviselőnek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

(3) A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják. A hivatalára méltatlanná vált köztisztviselő jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal) kell megszüntetni.

(4) A sérelmezett munkáltatói intézkedés végrehajtására a közszolgálati jogvita kezdeményezése nincs halasztó hatálya.

17/D. §[109] (1) A 17. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felmentésre akkor kerülhet sor, ha

a) a munkáltató által végzett szakmai munka értékelése alapján a köztisztviselő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, és

b) a közigazgatási szervnél - feltéve, ha megfelelő felajánlható munkakörrel rendelkezik - nincs másik felajánlható munkakör.

(2) A köztisztviselő számára a felmentését megelőzően a közigazgatási szervnél - feltéve, ha ilyennel rendelkezik -másik megfelelő köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a köztisztviselő önhibáján kívül eső okból következett be. A köztisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén őt az új munkakörének megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.

(3) Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a munkakört, amelynek ellátásához a szakmai munka értékelése során nem megfelelőnek minősített szakmai követelmény szükséges.

(4) Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elutasítja, vagy ha a közigazgatási szervnél a (2) bekezdésben meghatározott munkakör nincs, akkor a köztisztviselőt a 17. § (2) bekezdés b) pontja alapján fel kell menteni.

(5) A köztisztviselő a munkaértékelés vonatkozásában kizárólag jogi tények vizsgálata tekintetében, jogszabálysértésre hivatkozással hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése, illetve a felajánlott munkakör megfelelőségének vizsgálata iránt közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál.

17/E. §[110] (1) Bizalomvesztésnek minősül, ha a köztisztviselő a Ktv. 37. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A bizalomvesztés indoka kizárólag a köztisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet.

18. §[111] (1)[112] A felmentési idő két hónap. Ettől eltérően, ha a felmentés a 17. § (2) bekezdésének b) pontján alapul, a felmentési idő egy hónap.

(2) Határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.

(3) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben.

(4) A köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult.

A végkielégítés

19. §[113] (1)[114] A köztisztviselőt - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - végkielégítés illeti meg, ha közszolgálati jogviszonya felmentés vagy a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

(2)[115] A végkielégítés összege, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egyhavi,

b) öt év: kéthavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öthavi,

f) tizenhat év: hathavi,

g) húsz év: nyolchavi

- a felmentési idő kezdetekor vagy a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésekor irányadó - illetményének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra [19/A. § (1) bek. a) pont] való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a köztisztviselőt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.

(3) A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.

(4)[116] A 11. § (2) bekezdése szerint határozott időre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.

(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül

a) a jogelőd munkáltatónál,

b)[117] áthelyezés esetén a költségvetési szervnél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve 1992. július 1-jéig bármely munkáltatónál munkaviszonyban,

c)[118] a 11/A. § (9) bekezdése szerint folyamatosnak tekintendő közszolgálati jogviszony esetében a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonyban,

d)[119] átminősítés esetén a hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött idő is.

(6)[120] A végkielégítés összegének a felére jogosult a köztisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 17. § (6) bekezdése szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha[121]

a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,

b) a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együttjáró munkakört ajánlanak fel,

c) a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel,

d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja.

Az a) pont alkalmazása szempontjából akkor is a köztisztviselő besorolása szerinti illetményt kell figyelembe venni, ha besorolása szerinti illetményénél magasabb illetményben, címadományozásban, főtanácsadói, tanácsadói megbízásban részesült.

(7)[122] A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(8) Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha

a) a felmentés a gyakornoki idő alatt történt;

b)[123] legkésőbb a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [19/A. § (1) bekezdés];

c)[124] felmentésére a 17. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból került sor;

d)[125] közszolgálati jogviszonya a 17/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg és az új munkáltatóval a 17/A. § (3) bekezdése szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít;

e)[126] méltatlanság címén mentették fel

(9)[127] Ha a köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

(10)[128]

19/A. §[129] (1)[130] A 17. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a 19. § (8) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági ellátásban részesül, vagy

d) a 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján a felmentését kéri.

(2)[131] A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.

(3) A köztisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.

(4)[132]

20. §[133]

A tartalékállomány[134]

20/A. §[135] (1)[136] Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból, vagy a 17. § (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott okból mentik fel vagy a 15. § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg a jogviszonya, legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.

(2)[137] A tartalékállományba helyezésről a közigazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetője intézkedik. Intézkedéséről - a Kormány által meghatározott rendben - haladéktalanul értesíti a központi közszolgálati hatóság központi közszolgálati nyilvántartását (62/A. §).

(3)[138] A tartalékállományba helyezés alatt a központi közszolgálati nyilvántartás feladata - a Kormány által meghatározott módon - a köztisztviselő és az (1) bekezdésben meghatározott szervek szakmai és munkaköri adatainak felhasználásával a köztisztviselőnek felajánlható másik köztisztviselői munkakör felkutatása. A közigazgatási szerv vezetője kérésére tájékoztatást ad a tartalékállományba helyezésről, valamint a köztisztviselő e törvényben meghatározott adatairól.

(4) A megkeresett közigazgatási szerv vezetője a rendelkezésére bocsátott információk alapján mérlegelési jogkörében dönt a tartalékállományba helyezett köztisztviselő alkalmazásáról. Döntéséről - a Kormány által meghatározott rendben - tájékoztatja a központi közszolgálati nyilvántartást. A köztisztviselő alkalmazásakor az áthelyezésről - a köztisztviselő beleegyezése esetén - rendelkezni kell. Ebben az esetben a felmentésre irányuló munkáltatói intézkedést - az áthelyezés idejének megfelelően - vissza kell vonni; ez azonban nem érinti a felmentési idő alatt a felmentés visszavonásáig már kifizetett illetmény jogalapját. Ha a köztisztviselő az áthelyezéséhez nem járul hozzá, a 19. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A tartalékállományba helyezés alatt a felmentésre és a végkielégítés kifizetésére vonatkozó szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a köztisztviselő a felmentési időre járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult,

b)[139]

(6)[140] A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat, illetve kötelezettségeket.

(7)[141] Meg kell szüntetni a tartalékállományba helyezést, ha:[142]

a) a köztisztviselőt új munkakörbe helyezik át;

b) a köztisztviselő tartalékállományból való törlését kéri.

(8)[143]

(9)[144]

(10)[145]

(11)[146]

Összeférhetetlenség

21. § (1)[147] Köztisztviselő nem lehet - törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.

(2)[148] A köztisztviselő munkavégzésre irányuló további jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a köztisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.

(3)[149] Vezetői megbízású köztisztviselő - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet.

(4)[150] A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően vezetői megbízású köztisztviselő gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag lehet, feltéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.

(5)[151] Másik jegyző helyettesítése céljából - a képviselőtestületek megállapodása alapján - a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet.

(6)[152] A köztisztviselő

a)[153] nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;

b)[154] pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat;

c)[155] nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.

(7)[156] A köztisztviselő a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá közérdekű önkéntes tevékenység folytatására további munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a köztisztviselő beosztás szerinti munkaidejével.

21/A. §[157] Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az olyan állami befolyás gyakorlása következtében gazdasági társaságban, vagy más szervezetben keletkező vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági, audit bizottsági tagság, melynek alapja az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében hozott állami intézkedés, különös tekintettel az állami tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve garanciavállalásra.

22. § (1)[158] A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(2) Ha a 9. § szerinti összeférhetetlenség a közszolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jogviszonya.

A vagyongyarapodás vizsgálata[159]

22/A. §[160] A munkáltatói jogkör gyakorlója az állami adóhatóságnál a közélet tisztasága szempontjából jelentős érzékenységgel rendelkező munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő és vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát a közszolgálati jogviszony fennállása alatt ötévente, megszűnése esetén haladéktalanul kezdeményezi.

22/B. §[161]

III. FEJEZET

A KÖZTISZTVISELŐI ÉLETPÁLYA[162]

A közszolgálati jogviszony tartalma[163]

23. §[164] A köztisztviselőt az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén - a 26. § (2) bekezdésében és a 32. §-ban foglaltak kivételével - iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni.

24. § (1)[165] A pályakezdő köztisztviselő - a 27. § (3)-(4) bekezdései kivételével - gyakornoki besorolást kap.

(2)[166] A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő

a) egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó,

b) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,

c) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-tanácsos,

d) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,

e) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-főtanácsos

besorolást kap.

(3)[167] A középiskolai végzettségű köztisztviselő

a) két év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó,

b) tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó,

c) harmincegy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs besorolást kap.

(4)[168]

25. §[169] (1) A köztisztviselőt - a 24. §-ban meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően - magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha

a)[170] a feladatainak ellátására - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - legalább "alkalmas" minősítést kap, és

b) a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy

c) a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.

(2)[171] A közszolgálati jogviszonyban töltött idő 24. § szerinti számításánál a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladó időtartamot - kivéve a sor- és tartalékos katonai, polgári szolgálat idejét, a 14 éven aluli gyermek ápolásának, gondozásának céljából, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát - figyelmen kívül kell hagyni.

(3)[172] A köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Közigazgatási alapvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet.

(4)[173] A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.

(5)[174] Ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(6)[175] A Kormány rendeletben állapítja meg a közigazgatási alapvizsga alóli mentesítés eseteit.

(7)[176] A pályakezdőként kinevezett köztisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a köztisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba.

(8)[177] Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült és közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik. A jegyző, főjegyző és a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát.

(9)[178] E törvény alkalmazásában közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint az OKV elnöksége által teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és az annak alapján adott mentesítés. Az OKV elnöksége részben is közigazgatási jellegűnek minősítheti a köztisztviselő tudományos fokozatát, ebben az esetben a köztisztviselő a közigazgatási szakvizsgának abból a részéből tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik.

(10)[179] Közigazgatási szakvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet, feltéve, ha közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült.

(11)[180] Az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételek a köztisztviselő feladatának ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek - képzés, továbbképzés, átképzés formájában történő - megszerzésére irányulhatnak.

(12)[181] Az OKV elnöke különösen indokolt esetben engedélyezheti a közigazgatási szakvizsga teljesítését közigazgatási szervnél szerzett kétéves gyakorlat hiányában is.

26. § (1)[182] Ha a köztisztviselő a 7. § (4) bekezdése szerint felmentést kapott, őt a feltétel teljesítéséig a 23. § szerinti besorolásánál eggyel alacsonyabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába kell sorolni.

(2)[183] A köztisztviselő az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett.

27. § (1)[184] Ha a köztisztviselő a 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, a magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába kell sorolni.

(2)[185] Ha a következő besorolási fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási szerv nem írt elő feltételeket [25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja], de a köztisztviselő legalább féléves képzési időszak alatt, az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez, vagy "kiválóan alkalmas" minősítést kap, illetve kimagasló munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába lehet sorolni. Ha a vezető-főtanácsos, illetve a főmunkatárs besorolási fokozatba sorolt köztisztviselő "kiválóan alkalmas" minősítést kap, eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható.

(3)[186] Azt a köztisztviselőt, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha közszolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.

(4)[187] Azt a pályakezdő köztisztviselőt, aki bizonyítványát, oklevelét kiváló vagy annak megfelelő minősítéssel szerezte meg, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába, illetve előadó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni.

(5)[188] A (3)-(4) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a köztisztviselő mindaddig nem léphet magasabb besorolási fokozatba, ameddig a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

28. § (1) Ha a köztisztviselő "kevéssé alkalmas" minősítést kap, a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(2)[189] Ha a 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjaiban meghatározott feltételeket a köztisztviselő nem teljesíti az előírt határidőre, magasabb besorolási fokozatba sorolásánál nem vehető figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam.

29. §[190] (1) A nem pályakezdő köztisztviselőt kinevezésekor, áthelyezésekor a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni.

(2)[191] Az (1) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett köztisztviselő a közigazgatási alapvizsgát a 25. § (3) bekezdésében meghatározott idő alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(3) Ha a nem pályakezdő köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a közigazgatási szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles letenni. A határidő számítására a 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a köztisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(5) A köztisztviselő az (1)-(3) bekezdésben, a 26. §-ban meghatározott esetekben - a 28. § (1) bekezdés esetét kivéve - a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján jogosult az előmenetelre.

(6) Ha az (1) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett köztisztviselő gyakornoki vagy fogalmazói besorolású és kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a (3) bekezdés szerint köteles közigazgatási szakvizsgát tenni, előmenetelére a (4)-(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(7) Ha a 11. § (2) bekezdése alapján határozott időre létesített közszolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha a köztisztviselő ismételten határozott idejű közszolgálati jogviszonyt létesít, az egyéves határidő számítása szempontjából a határozott idejű jogviszonyok időtartamát össze kell számítani.

30. §[192] (1) A hivatali szervezet vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.

(2) Címzetes vezető-tanácsosi cím a legalább 5, címzetes főtanácsosi cím a legalább 12, címzetes vezető-főtanácsosi cím a legalább 20, címzetes főmunkatársi cím a legalább 18 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező köztisztviselőnek adományozható.

(3) A köztisztviselő a címzetes vezető-tanácsosi címmel a vezető-tanácsos besorolási fokozat 7-es fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel a főtanácsos besorolási fokozat 11-es fizetési fokozatába, a címzetes vezető-főtanácsosi címmel a vezető-főtanácsos besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel a főmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába kerül. Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszűnik és a köztisztviselő további előmenetelére az általános szabályok az irányadók.

(4) Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői beosztására utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.

30/A. §[193] (1)[194] A hivatali szervezet vezetője szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező köztisztviselőnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a közigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 20%-át.

(2)[195] Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek adományozható, aki "kiválóan alkalmas" minősítésű.

(3)[196] A szakmai tanácsadó, illetve szakmai főtanácsadó a közigazgatási szervre vonatkozó szabályok szerint vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel és vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(4)[197] A szakmai (fő)tanácsadói címet "kevéssé alkalmas" minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a köztisztviselő a címmel járó illetmény helyett a besorolás szerinti illetményére jogosult.

30/B. §[198] (1)[199] A miniszterelnök - a megyei vagy a fővárosi közgyűlés javaslatára határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozhat az illetékességi területén tartósan kiemelkedő szakmai munkát végző jegyzőnek - ide nem értve az aljegyzőt -, aki

a) a cím adományozását megelőző tíz évben folyamatosan jegyzői, körzetközponti jegyző esetében legalább öt éve körzetközponti jegyzői tisztséget tölt be;

b) "kiválóan alkalmas" minősítésű;

c)[200] helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv támogató véleményével rendelkezik.

A cím adományozására minden évben a Köztisztviselők Napja alkalmából kerül sor.

(2)[201]

(3)[202]

(4)[203] A címzetes főjegyzői cím adományozását a képviselő-testület a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelő szerv útján kezdeményezheti, amely a javaslatot köteles a saját és a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményével ellátva a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez felterjeszteni. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a beérkezett javaslatokat megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek. A cím adományozását a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelő szerv is kezdeményezheti, de ilyenkor ki kell kérnie a képviselő-testület, illetve a jegyzői szakmai érdekképviseleti szerv véleményét.

(5)[204] Nem jogosult a jegyző, valamint a körzetközponti jegyző a címzetes főjegyzői címre ha a jegyzői közszolgálati jogviszonya - a (6) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - megszűnt, illetve körzetközponti jegyzői feladatokat már nem lát el.

(6) A címzetes főjegyzői címet továbbra is használhatja az,[205]

a) akinek közszolgálati jogviszonya nyugállományba helyezése miatt szűnt meg;

b) aki a cím adományozását követően jegyzői közszolgálati jogviszonyát megszünteti és az azt követő munkanapon másik jegyzői közszolgálati jogviszonyt létesít.

(7)[206] A címzetes főjegyzői címet vissza kell vonni attól, aki az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott feltétellel már nem rendelkezik, vagy akivel szemben jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki. Az (1) bekezdés 6) pontjában meghatározott feltétel hiánya esetén a képviselő-testület köteles haladéktalanul kezdeményezni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelő szerv útján a cím visszavonását. A képviselő-testület kezdeményezheti a cím visszavonását attól is, aki etikai vétséget követett el. Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel hiánya esetén a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelő szerv kezdeményezi a cím visszavonását.

(8)[207] A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslatára a címet a miniszterelnök vonja vissza.

(9)[208] A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök eltilthatja a cím viselésétől azt a nyugdíjas jegyzőt, aki a cím viselésére érdemtelenné vált.

(10) A címre való jogosultság megszűnése, a cím visszavonása a már kifizetett címadományozási juttatást nem érinti.

(11)[209]

(12)[210] A címzetes főjegyzői cím adományozásának, megszűnésének és visszavonásának eljárási szabályait a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg.

(13)[211] A címzetes főjegyző számára a költségvetési törvény címadományozási juttatást állapíthat meg, amelynek fedezetét a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítja. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a címadományozási juttatás kifizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg. Abban az esetben, ha a költségvetési törvény címadományozási juttatást nem állapít meg, akkor a helyi önkormányzat rendeletében saját költségvetése terhére megállapíthat ilyen juttatást, azonban ennek összege nem haladhatja meg az illetményalap huszonnégyszeresét.

31. §[212] (1) A köztisztviselő - külön törvényben írtakon túlmenően - osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői megbízást kaphat közigazgatási szerv, illetve a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére. Legfeljebb kettő főosztályvezető-helyettesi megbízás-a főosztályvezető helyettesítésére szervezeti egység vezetése nélkül is adható, ha a főosztályvezetőt a főosztály vezetésén túlmenően egyéb rendszeres feladat ellátásával is megbízták, vagy a főosztály létszáma, illetve belső szervezeti tagozódása ezt indokolttá teszi. Megbízás esetén a vezető részére a vezetői beosztással kapcsolatos munkaköri leírását át kell adni.

(2)[213] Vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. Vezetői megbízást, kinevezést közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat egy alkalommal, azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát a vezetői megbízástól, kinevezéstől számított egy éven belül le kell tennie. A szakvizsgakötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a vezetői megbízás, kinevezés a törvény erejénél fogva megszűnik. A határidőbe nem számíthatók be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.

(3) A köztisztviselő a 25. § (1) bekezdésében előírt feltételek teljesítése esetén vezetői megbízatásának ideje alatt is magasabb besorolási fokozatba lép.

(4) A jegyző, főjegyző előmenetelére a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői megbízás határozatlan időre szól és külön indokolás nélkül azonnali hatállyal visszavonható, illetőleg a megbízásról a köztisztviselő bármikor indokolás nélkül harmincnapos lemondási idő megjelölésével lemondhat. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(6)[214] A vezetői megbízásról történt lemondás esetén a köztisztviselőnek az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a közigazgatási szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik- köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a köztisztviselő önhibáján kívül eső okból következett be. A köztisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén őt az új munkakörének megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.

(7)[215] A vezetői megbízásról lemondást közszolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a közigazgatási szervnél a (6) bekezdésben meghatározott munkakör nincs, vagy a felajánlott munkakört a köztisztviselő nem fogadja el. Ilyenkor a 16. § rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a lemondási idő kezdete a vezetői megbízásról szóló lemondásban megjelölt nap, ennek hiányában a lemondás kézbesítésének napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, erre az időre átlagkeresetre jogosult.

(8)[216] A vezetői megbízás visszavonása esetén - a (2) bekezdést, valamint az 50. § (2) bekezdés g) pontját kivéve -a köztisztviselőnek a visszavonással egyidejűleg a közigazgatási szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik - köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elfogadja, akkor a vezetői megbízás visszavonása időpontjától kezdődően új munkakörének megfelelően kell besorolni.

(9) Ha a köztisztviselő a felajánlott állást elutasítja, akkor a vezetői megbízás visszavonását a közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízás visszavonásának napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadását-átvételét követően a köztisztviselőt munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, a mentesítés idejére átlagkeresetre jogosult.

(10)[217] Vezetői kinevezés, megbízás helyettesítés céljából határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés, illetve megbízás meghosszabbítható.

(11)[218]

(12)[219]

(13)[220]

(14)[221]

(15)[222]

(16)[223]

(17)[224]

31/A. §[225]

31/B. §[226]

31/C. §[227]

31/D. §[228]

31/E. §[229]

31/F. §[230]

32. §[231] (1)[232] Az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél főtanácsadói és tanácsadói munkakörök létesíthetők.

(2)[233] A főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére vonatkozó megbízás határozatlan időre szól, nem minősül vezetői megbízásnak, és az külön indokolás nélkül bármikor visszavonható. A megbízásról a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat.A főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére - vezető-főtanácsosi vagy főtanácsosi besorolást kap. A vezető-főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezetői, a főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében fel kell tüntetni.

(4)[234] Főtanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú egyetemi végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5)[235] Tanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) Ha a főtanácsadó, illetve tanácsadó közszolgálati jogviszonya nyugdíjazása miatt szűnik meg, a köztisztviselő jogosult a főtanácsadói, illetve tanácsadói elnevezés - "nyugalmazott" jelzővel kiegészített - használatára.

(7) A köztisztviselőt, ha a főtanácsadói, tanácsadói munkakörben történő alkalmazása megszűnik, újra be kell sorolni.

(8)[236]

A köztisztviselő képzése, továbbképzése

33. §[237] (1)[238] A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetőképzést is - (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. Ha a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő e kötelezettségének neki felróható okból nem tesz eleget, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya, köteles a továbbképzés költségeit megtéríteni.

(2)[239] Az iskolarendszeren kívüli továbbképzés pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvényben fejezeti kezelésű célelőirányzatként kell biztosítani. A célelőirányzat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az legalább a köztisztviselők előmeneteléhez a jogszabályban jogosultságként meghatározott továbbképzés állam által elismert költségeit fedezze. Az előirányzat felhasználásának módjáról, feltételeiről és a köztisztviselő előmeneteléhez szükséges továbbképzés mértékének meghatározásáról, valamint a köztisztviselők továbbképzésére fordítható egyéb pénzügyi forrásoknak a továbbképzés tervezési rendszerében történő koordinált felhasználásáról a köztisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben kell intézkedni.

(3) Az iskolarendszerű továbbképzés költségeit a közigazgatási szervek saját költségvetésükből fedezik.

(4)[240] A közigazgatási szerv az előmenetelhez és a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt iskolarendszeren kívüli továbbképzés (2) bekezdésben nem említett feltételeit köteles biztosítani. A köztisztviselőnek az előmenetelhez szükséges, valamint a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a közigazgatási szerv köteles megtéríteni. A közigazgatási szakvizsga díja a közigazgatási szervet terheli.

(5)[241] A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles megtéríteni, ha neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya. Ha a köztisztviselő a továbbképzést a munkáltatónak felróható okból mulasztja el, illetve nem teljesíti, akkor a továbbképzés költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Nincs megtérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegen nyelvi képzést, valamint a külföldi képzést, továbbképzést.

(6)[242] A köztisztviselők továbbképzésének rendszerességét és tervszerűségét középtávú és éves tervek alapján kell biztosítani.

(7)[243] A polgármester és a helyi önkormányzati képviselő jogosult részt venni az (1) bekezdésben meghatározott képzéseken. Ezek költségét a helyi önkormányzat biztosítja. A költségek a (2) bekezdésben meghatározott célelőirányzatból, illetve egyéb forrásból is biztosíthatóak, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a köztisztviselői továbbképzések pénzügyi feltételeit.

(8)[244] Ha a központi államigazgatási szerv a köztisztviselő képzésére, továbbképzésére saját forrást használ fel, akkor ennek összegét az éves költségvetésében szerepeltetnie kell. A központi államigazgatási szerv a köztisztviselő képzésére, továbbképzésére tervezett forrást a szolgáltató központ útján használhatja fel a külön jogszabályban meghatározott akkreditált képzési programokra, kivéve, ha a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter megállapítja, hogy a képzés, továbbképzés specialitása miatt a szolgáltató központ útján történő felhasználás indokolatlan lenne.

A köztisztviselő teljesítményének értékelése, minősítése[245]

34. §[246] (1)[247] A köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közigazgatási szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ajánlást adhat az alkalmazandó módszerre.

(2) A miniszter, az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerv vezetője, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke évente meghatározza az irányítása, ellenőrzése és felügyelete alá tartozó közigazgatási szervekre is kiterjedően a teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat.

(3) A helyi önkormányzat esetében a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról a képviselő-testület dönt.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) és (3) bekezdésben meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselővel szemben támasztott követelményeket (a továbbiakban: teljesítménykövetelmények). Figyelembevételükkel a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a tárgyév végéig értékeli a köztisztviselő teljesítményét. A teljesítménykövetelmények megállapítását, az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni.

(5) A helyi önkormányzatnál a jegyző, főjegyző a (3) bekezdés szerint kijelölt célok alapján évente meghatározza a köztisztviselő munkateljesítményének értékeléséhez szükséges teljesítménykövetelményeket.

(6) A jegyző, főjegyző esetében a polgármester állapítja meg a (4) bekezdésben meghatározott teljesítménykövetelményeket, értékeli teljesítményüket, és az értékelésről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A teljesítményértékelés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt a köztisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.

(8)[248]

(9)[249]

(10)[250]

(11)[251]

(12)[252]

(13)[253]

(14)[254]

34/A. §[255] (1)[256] A köztisztviselőt előmeneteli pályáján - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt, vagy a köztisztviselő írásbeli kérelmére, ha az utolsó minősítése óta két év már eltelt - a teljesítményértékeléseket is figyelembe véve minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban a köztisztviselő legalább egy évig a minősítő irányítása alatt dolgozott.

(2) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. Ha a hivatali szervezet vezetője e jogát átruházta, a minősítő a minősítést közvetlen felettesének - a köztisztviselővel történő ismertetése előtt - bemutatja.

(3) A minősítés célja a köztisztviselő szakmai teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.

(4) A minősítés kötelező elemeit az 1. számú mellékletben foglalt minősítési lap tartalmazza. A minősítő a munkaköri követelményekhez igazodó további szempontok szerint is értékelheti a köztisztviselő tevékenységét.

(5) A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.

34/B. §[257] A köztisztviselőt soron kívül minősíteni kell, ha a 34. § (4) bekezdése szerinti teljesítményértékelés alapján megállapítható, hogy a köztisztviselő a teljesítménykövetelményeket nem vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette.

35. § (1) A köztisztviselő kérésére a minősítő a minősítés kialakításába a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szervet köteles bevonni és a minősítésben foglalt megállapításokra tett észrevételeit a minősítési lapon rögzíteni.

(2) A köztisztviselővel a minősítést ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A megismerés tényét a köztisztviselő a minősítésen aláírásával igazolja.

(3) A köztisztviselőnek a minősítés egy példányát az aláíráskor át kell adni.

36. § A köztisztviselő a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a bíróságtól kérheti.

Munkavégzés, pihenőidő

37. § (1)[258] A köztisztviselő feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak és az irányító testület döntésének megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni.

(2)[259] A köztisztviselő köteles megtartani a minősített adatot.

(3) A köztisztviselő illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.

(4)[260] Az (1) bekezdésében meghatározottakon túl a köztisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait. Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést.

37/A. §[261] A közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban állók tekintetében - ha a rendőrségről szóló törvény előírja - a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellenőrizheti, hogy a közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő eleget tesz-e az e törvényben meghatározott hivatali kötelezettségének.

38. § (1) A köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani.

(2)[262] A köztisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével:

a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg;

b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(3)[263] A köztisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy jogszabályba ütközne.

(4)[264] A köztisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a köztisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A köztisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.

(5) Ha az utasítást adó a köztisztviselőnek nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.

(6) A köztisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti.

39. §[265] (1)[266] A munkaidő heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig tart. A képviselő-testület a heti munkaidő figyelembevételével a napi munkaidő beosztását eltérően is megállapíthatja.

(2) A munkaidő az (1) bekezdésben foglaltnál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell.

(3)[267] A munkaidőt - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével - a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb négyhavi, illetve tizennyolc heti keretben is meghatározhatja.

(4) A köztisztviselő munkaidő-beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

(5)[268] A köztisztviselő napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A heti munkaidő e bekezdésben meghatározott legmagasabb időtartamába az ügyelet teljes tartamát, valamint az ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani.

(6)[269] Munkaidőkeret megállapítása esetén az (5) és (10) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

(7) Rendkívüli esetben a köztisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni.

(8) Az (5)-(6) bekezdés alkalmazása során a készenlét teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető.

(9)[270] Ügyelet elrendelése esetén az (5) bekezdéstől eltérően a köztisztviselő napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra lehet. Ebben az esetben a beosztás szerinti munkaidő és a rendkívüli munkavégzés időtartama nem haladhatja meg a tizenkét órát.

40. §[271] (1) A rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

(2) A köztisztviselőt a rendkívüli munkavégzés esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg. (3) A (2) bekezdéstől eltérően a köztisztviselőnek a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár.

(4) A köztisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a köztisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (3) bekezdés szerinti szabadidő jár.

(5) A rendkívüli munkavégzés időtartama évente legfeljebb 160 óra lehet. A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő köztisztviselő számára legfeljebb évi húsz munkanap szabadidő átalány állapítható meg.

(6) A szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc - az Országgyűlés Hivatalában száznyolcvan - napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

(7) A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult.

40/A. §[272] Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a köztisztviselő részére a munkaidőn belül-a munkavégzés megszakításával - napi 30 perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a köztisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

40/B. §[273] (1) A köztisztviselő a közigazgatási szervek között létrejött megállapodás alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés), feltéve, ha a másik munkakörbe tartozó feladatok ellátása megfelel a köztisztviselő képzettségének. A kirendelés a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.

(2) A kirendelésről, illetve annak várható időtartamáról a köztisztviselőt legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell. A kirendelés időtartamára, valamint az időtartamok számítására a 14. § (6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy más helységbe történő kirendelés esetén a kirendelés időtartama nem haladhatja meg a huszonkét munkanapot.

(3) Nem rendelhető ki:

a) a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig,

b) kiskorú gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő,

c) tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó köztisztviselő.

(4) A kirendelés a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát nem érinti. A kirendelés időtartama alatt a köztisztviselő a kirendelés időpontjában érvényes illetményére jogosult, de ha a kirendelés helye szerinti közigazgatási szervnél kedvezőbb illetményre lenne jogosult, akkor illetményét ennek megfelelően kell megállapítani. Hasonlóan kell eljárni a külön és egyéb juttatások tekintetében is. A köztisztviselő illetményét, külön és egyéb juttatását, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket az a közigazgatási szerv viseli, ahova a köztisztviselőt kirendelték.

(5) A kirendelésről írásban kell rendelkezni és meg kell határozni:

a) a kirendelés helyét,

b) a kirendelés időtartamát,

c) a (4) bekezdés szerinti illetményt, külön és egyéb juttatást,

d) a kirendeléssel felmerült költségeket,

e) a munkáltatói jogok gyakorlójának személyét,

f) a kirendeléssel kapcsolatos egyéb lényeges kérdéseket.

(6) A köztisztviselő az (1)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz is kirendelhető.

40/C. §[274]

Kihelyezés[275]

40/D. §[276] (1) A köztisztviselő a munkáltató -jogszabályban megállapított, az európai uniós vagy más nemzetközi források, illetve az ezekhez kapcsolódó nemzeti források felhasználásával összefüggő pénzügyi ellenőrzési és ehhez kapcsolódó - feladatainak végrehajtása céljából másik költségvetési szerv vagy más jogi személy székhelyén, illetve telephelyén történő, eredeti munkakörébe tartozó munkavégzésre is kötelezhető (kihelyezés).

(2) A kihelyezésről és annak várható időtartamáról a köztisztviselőt - ha kifejezetten az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési és ehhez kapcsolódó feladatok végrehajtására létesül a közszolgálati jogviszonya - a kinevezéssel egyidejűleg, egyéb esetben legalább tíz munkanappal korábban, írásban tájékoztatni kell. A kihelyezés határozott időtartamra jöhet létre.

(3) A kihelyezéshez a köztisztviselő hozzájárulása - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - nem szükséges. A kihelyezés a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. Nem helyezhető ki a köztisztviselő, ha

a) a kihelyezéssel a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest hosszabb heti kötelező munkaidővel együtt járó munkakört kell ellátnia,

b) a kihelyezés szerinti új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja.

(4) Nem helyezhető ki

a) a nő terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) kiskorú gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő,

c) tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó köztisztviselő, kivéve, ha a kihelyezéshez kifejezetten hozzájárult.

(5) Ha a (3)-(4) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kihelyezés ideje alatt következik be, vagy a munkáltatói jogokat gyakorló tudomására jut, akkor a kihelyezést haladéktalanul - a (4) bekezdés szerinti esetekben pedig a köztisztviselő erre irányuló kérelmére - meg kell szüntetni.

(6) A kihelyezés időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A kihelyezés ugyanarra az ellenőrzési feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(7) A kihelyezés a köztisztviselő jogviszonyát nem érinti, a kihelyezett köztisztviselő felett a munkáltatói jogokat a kihelyező munkáltató a 6. §-ban foglaltak szerint gyakorolja.

(8) A kihelyezésről írásban kell rendelkezni, és meg kell határozni:

a) a kihelyezés helyét,

b) a kihelyezés időtartamát,

c) a kihelyezéssel kapcsolatos egyéb lényeges kérdéseket.

(9) A kihelyezés megszűnik:

a) a határozott idő lejártával,

b) a határozott idő letelte előtti visszarendeléssel,

c) a közszolgálati jogviszony megszűnésével, illetve megszüntetésével.

41. § (1)[277] A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A köztisztviselőnek az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.

(3)[278] A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente

a) fogalmazó besorolásnál 3 munkanap,

b) tanácsos besorolásnál 5 munkanap,

c) vezető-tanácsos besorolásnál 7 munkanap,

d) főtanácsos besorolásnál 9 munkanap,

e) vezető-főtanácsos besorolásnál 11 munkanap.

(4)[279] Középiskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente

a) előadó besorolásnál 5 munkanap,

b) főelőadó besorolásnál 8 munkanap,

c) főmunkatárs besorolásnál 10 munkanap.

(5) A vezető beosztású köztisztviselőt a (3) bekezdésben szereplő pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke évente

a) osztályvezetőnél 11 munkanap;

b) főosztályvezető-helyettesnél 12 munkanap;

c) főosztályvezetőnél 13 munkanap;

d)[280]

e)[281]

(6)[282] Az aljegyzőt 11, a jegyzőt 12 és a főjegyzőt évente 13 munkanap pótszabadság illeti meg.

(7)[283] Ha a föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó köztisztviselő naponta legalább 3 órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi, évenként 5 munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a köztisztviselő ilyen munkahelyen legalább 5 évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg.

(8)[284] A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül a (7) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a köztisztviselőt is, akit rendszeres kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.

(9)[285] Ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a köztisztviselő számára a szabadság arányos része jár.

(10)[286]

41/A. §[287] (1)[288] A munkáltatói jogkör gyakorlója, a köztisztviselő igényének megismerése után, a tárgyévben február végéig köteles szabadságolási tervet készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, s arról a köztisztviselőt tájékoztatja. A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, de a köztisztviselő ezzel összefüggésben felmerülő kárát, költségeit - kivéve, ha az eltérésre a köztisztviselő kérelmére került sor - köteles megtéríteni. A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság kettőötödét - a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve - a tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

(2) A tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a köztisztviselő tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles nyilvántartani a köztisztviselők szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.

(4) A szabadság kiadásának időpontját - a köztisztviselő előzetes meghallgatása után - az éves szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

(5) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltatói jogkör gyakorlója

a)[289] szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig,

b) a köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül

adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.

(6)[290] Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen, ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható

a) a szervezet alapfeladatainak folyamatos működése,

b) előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok határidőre történő ellátása,

kivételesen fontos szolgálati érdeknek minősül a közigazgatási szerv működési körében fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár).

(7)[291] A szabadságot kettőnél több részletben csak a köztisztviselő kérésére lehet kiadni.

(8)[292] A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A köztisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a közigazgatási szerv köteles megtéríteni.

(9)[293] A képviselő-testület - a Kormány ajánlásának figyelembevételével - a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét.

41/B. §[294] Fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek, ha házastársa külszolgálatot teljesít.

A köztisztviselő díjazása

42. § (1)[295] A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetménymegállapításnak.

(2) Az illetmény a 43. § (2) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint - az e törvényben meghatározott feltételek esetén - illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll.

(3)[296]

(4)[297] A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt az I., a középiskolai végzettségű köztisztviselőt a II., az ügykezelőt a III. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.

(5)[298]

43. § (1)[299] Az illetményalapot a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.

(2) Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt.

(3) A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(4)[300] A hivatali szerv vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján - ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult, jegyző, főjegyző esetében a polgármester - december 31-éig - helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jétől következő év február végéig - terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év január 31-éig - helyi önkormányzatnál március 1-jéig - dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke a tárgyévben nem módosítható. A főjegyző, illetve a jegyző részére a polgármester - a teljesítményértékeléstől függően - személyi illetmény megállapítására is jogosult. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

(5)[301] A főosztályvezető alapilletményét - vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg:

a)[302]

b)[303]

c)[304] költségvetési fejezetet irányító szervnél a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a hivatali szervezet vezetője,

d) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a szerv vezetője.

E bekezdés eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdésben foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.

(6)[305] A (4) bekezdés alkalmazása során a köztisztviselő korábban már megállapított alapilletménye legfeljebb 20%-kal csökkenhet.

(7)[306] Az illetmény-összetevők - ide nem értve az illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a köztisztviselő illetményét újra meg kell állapítani.

(8)[307] A (4) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a köztisztviselő vezetői kinevezést, megbízást kap, vagy azt tőle visszavonják, illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy átsorolásra [26. § (2) bekezdés] kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.

44. §[308] (1)[309] Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságánál, a Közbeszerzések Tanácsánál és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.

(2)[310]

(3)[311]

(4)[312]

(5)[313] Az Országgyűlés Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában, az Állami Számvevőszéknél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a.

44/A. §[314] (1)[315] A helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének

a)[316] a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városnál, illetve a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál legfeljebb 40%-a,

b)[317] községi önkormányzatnál legfeljebb 20%-a,

c)[318] az a)-b) pontban nem szereplő önkormányzatnál legfeljebb 30%-a.

(2)[319] A helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 20%.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetménykiegészítések egymástól függetlenül is megállapíthatóak.

(4) A fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat illetménykiegészítésének megállapítására az (1) bekezdés a) pontját, illetve a (2) bekezdést kell alkalmazni.

(5)[320] A helyi önkormányzat a már megállapított illetménykiegészítés mértékét nem csökkentheti.

44/B. §[321] A képviselő-testület hivatalánál, teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg - a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával - a jegyző, illetve a főjegyző. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

45. §[322] (1) A vezető alapilletménye:

a)[323]

b)[324]

c)[325]

d)[326]

e) főosztályvezető esetében az illetményalap 8-szorosa,

f) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 7, 5-szerese,

g) osztályvezető esetében az illetményalap 7-szerese.

(2) A jegyző, illetve a főjegyző alapilletménye:

a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen az illetményalap 6, 25-szorosa,

b) a 3000-10 000 lakosú településen az illetményalap 7, 75-szorosa,

c) a 10 000-100 000 lakosú településen az illetményalap 8-szorosa,

d)[327] a fővárosi kerület jegyzőjének, valamint a kistérségi társulás székhely településének jegyzője az illetményalap 8,25-szorosa

e) a megyei jogú város jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az illetményalap 8, 5-szerese,

f) a fővárosi főjegyző esetében az illetményalap 8, 75-szorosa.

(3) A körjegyző, illetve a körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző illetményének a (2) bekezdés, 46. § (4) bekezdése szerinti megállapításánál a körjegyzőséghez tartozó települések együttes lakosságszámát, illetve az érintett nagyközség vagy város és községek együttes lakosságszámát kell alapul venni.

(4) Az aljegyző illetményét kinevezésekor a képviselőtestület, azt követően a jegyző a (2) bekezdés alapján összegszerűen állapítja meg úgy, hogy az nem érheti el a jegyző illetményét és nem lehet alacsonyabb a már megállapított illetményénél.

(5) Ha a köztisztviselő vezetői beosztása megszűnik, illetményét a 43. és 44. § figyelembevételével kell meghatározni.

(6) E törvény alkalmazásában körzetközponti jegyző az a jegyző, aki a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál törvény vagy kormányrendelet alapján más településekre is kiterjedő illetékességgel államigazgatási hatáskört gyakorol.

(7)[328]

(8)[329]

(9)[330]

(10)[331] A helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően

a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen - ide nem értve a városokat - vezetői megbízás nem adható,

b) a 3000-10 000 lakosú településen, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú városokban osztályvezetői szintnek megfelelő vezetői megbízás adható,

c)[332] 10 000 feletti lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál, megyei jogú városi önkormányzatnál, megyei önkormányzatnál, fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői megbízáson túl további vezetői megbízás is adható.

(11)[333]

(12)[334] Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója és főigazgató-helyettese főosztályvezetői illetményre jogosult azzal, hogy a főigazgató alapilletménye az illetményalap 11-szerese, a főigazgató-helyettesé 9,5-szerese, s egyéb juttatásaikat az Országgyűlés elnöke állapítja-a meg.

(13)[335]

46. §[336] (1) A vezetői illetménypótlék mértéke a 44. § (1) és (5) bekezdésekben meghatározott közigazgatási szervnél:[337]

a)[338]

b)[339]

c)[340] főosztályvezető esetén, az alapilletmény 30%-a,

d) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 20%-a,

e) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.

(2)[341]

(3)[342]

(4) A jegyző, főjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:

a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen az alapilletményének 10%-a,

b)[343] a 3000-10 000 lakosú településen, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén az alapilletményének 20%-a,

c) a 10 000-100 000 lakosú településen az alapilletményének 30%-a,

d)[344] a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének, kistérségi társulás székhely településének jegyzője és a megyei főjegyzőnek az alapilletményének 40%-a

e) a fővárosi főjegyző esetében az alapilletményének 50%-a.

(5)[345] A 3000-nél kevesebb lakosú település kivételével - ide nem értve a 3000-nél kevesebb lakosú várost - a helyi önkormányzat rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - egységesen valamennyi vezetőre kiterjedően, amelynek mértéke:

a) a 3000-10 000 lakosú település, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén a vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, .

b) az a) pontban meghatározott település kivételével az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, a főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 15%-a.

A már megállapított vezetői illetménypótlék nem csökkenthető.

(6) A körjegyző a vezetői illetménypótlékon felül körjegyzői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:

a) két községből álló körjegyzőség esetén az alapilletményének 10%-a,

b) három községből álló körjegyzőség esetén az alapilletményének 15%-a,

c) négy vagy több községből álló körjegyzőség esetén az alapilletményének 25%-a.

(7) A körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző a vezetői illetménypótlékon felül körjegyzői feladat-illetménypótlékra jogosult, melynek mértéke:

a) a székhelyén kívül egy község esetén az alapilletményének 5%-a,

b) a székhelyén kívül két község esetén az alapilletményének 10%-a,

c) a székhelyén kívül három vagy több község esetén az alapilletményének 20%-a.

(8)[346] A (6)-(7) bekezdésben meghatározott községek számának változását az illetményben a bekövetkezett változástól kezdődően kell érvényesíteni.

(9)[347] A 45. § (2) bekezdés a)-c) pont, a 45. § (10) bekezdés a)-c) pont, a 46. § (4) bekezdés a)-c) pont, valamint az (5) bekezdés a) pont alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó. A lakosságszámtól függő illetményelemek változását a tárgyév január 1-jétől kell érvényesíteni.

(10)[348] A (8)-(9) bekezdés alkalmazása során a köztisztviselő illetménye csökkenhet is.

47. § (1)[349] Az e törvényben meghatározottak alapján a köztisztviselő illetménypótlékra jogosult.

(2) Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni.

(3)[350] Éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkaidő beosztása alapján 22,00 és 6,00 óra között végez munkát. A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0, 14%-a. Abban az esetben, ha a munkaidő-beosztás részben esik 22,00 és 6,00 óra közé, az éjszakai pótlék időarányosan jár.

(4)[351] Ha a köztisztviselő rendszeresen hivatali gépjárművet vezet és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen, gépjárművezetési pótlékra jogosult. A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.

(5)[352] A köztisztviselő illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csak olyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a köztisztviselő számára fokozott megterhelést jelent. A pótlék mértéke az illetményalap 45%-a.

(6)[353] A (4)-(5) bekezdésben meghatározott illetménypótlékra jogosító munkaköröket a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

48. § (1)[354] Ha a köztisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(2)[355] Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3)[356] A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is C típusú felsőfokú nyelvvizsgának minősül a köztisztviselő külföldön szerzett közigazgatási tárgyú felsőfokú végzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.

(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(5)[357] A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a)[358] felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 25-25%-a;

b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 15-15%-a.

(6)[359] A (4)-(5) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,

b)[360] középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,

c)[361] alapfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.

(7)[362] Ha a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.

(8)[363] Ha a köztisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(9)[364] Ha a közigazgatási szerv - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

(10)[365] A 7. § (2) bekezdésében előírt idegennyelv-ismerethez kötött munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

48/A. §[366] (1)[367] A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője-a közigazgatási szervszemélyi juttatása előirányzata terhére - képzettségi pótlékot állapíthat meg.

(2) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges.

(3) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.

(4) A képzettségi pótlék mértéke:

a)[368] doktori (PhD) fokozat vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 149. §-ának (5) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a,

b)[369] felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50%-a,

c)[370] akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%-a,

d)[371] iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30%-a.

(5)[372] A több feltételnek is megfelelő köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. A (4) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.

(6)[373] A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik.

49. §[374]

49/A. §[375] (1) A köztisztviselőt az e törvény 42-48. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a köztisztviselő által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2)[376] Az illetmény fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetménykifizetés a köztisztviselő részére költségtöbbletet nem okozhat.

(3)[377]

49/B. §[378] (1) Ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50%-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.

(2) A köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.

(3) Nem jár helyettesítési díj, ha

a) a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége,

b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja.

49/C. §[379] (1) A közigazgatási szerv a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a köztisztviselőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a köztisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát. Nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját-a munka természetéből eredően - szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi, valamint, ha olyan településen végzi, amely a közigazgatási szerv szervezetszerű működéséhez tartozik. Így különösen nem minősül kiküldetésnek, ha a körjegyző vagy az igazgatási, hatósági társulás köztisztviselője a körjegyzőséghez, valamint a társuláshoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.

(2) Nem kötelezhető a beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is.

(3) A kiküldetés a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. A kiküldetés időtartamára, illetve az időtartamok számítására a 14. § (6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A kiküldetésben lévő köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.

(5) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. Kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.

(6) A napidíj átalányként is elszámolható, ha a köztisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

(7) A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el.

(8) Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el.

(9) Kiküldetés esetén a napidíjon túlmenően a munkáltató köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.

49/D. §[380] A közigazgatási szerv a köztisztviselő önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagságához egyéb juttatásként támogatást nyújthat. A központi költségvetés támogatásának részletes szabályait a Kormány határozza meg.

Egyéb juttatások[381]

49/E. §[382] (1) A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.

(2) A jubileumi jutalom

a) 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi,

b) 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi,

c) 35 évi közszolgálati jogviszony esetén négyhavi,

d) 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi

illetménynek megfelelő összeg.

(3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a 72. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta.

(5) A közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kell fizetni

a) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;

b) a 30 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) a 35 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra,

d) a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(6) Ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg, az (5) bekezdésben foglalt szabály alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat az örökösnek kell kifizetni.

(7)[383] Arra a köztisztviselőre, akinek a 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg a jogviszonya, nem alkalmazható az (5) bekezdés.

49/F. §[384] (1)[385] A köztisztviselő cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A miniszter - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - utasításban a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában, egyéb szervek esetében pedig a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselő, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3) A köztisztviselő írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig - helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jéig -, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban lehetővé teszi. A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban előírhatja, hogy a köztisztviselő helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.

(4) A köztisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik-a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, és nem lehet magasabb az illetményalap huszonötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - a köztisztviselő választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg.

(6) Ha a köztisztviselőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a köztisztviselő a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét - legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig - csökkenteni kell.

(7) A közigazgatási szerv adatot szolgáltat a cafetéria juttatásokról a közszolgálati hatóság számára.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a cafetéria-juttatás kifizetésének rendjét és módját, a visszafizetés rendjét, valamint a (7) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás tartalmát és módját.

49/G. §[386]

49/H. §[387] (1) A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet, különösen:

a)[388]

b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,

c) albérleti díj hozzájárulás,

d) családalapítási támogatás,

e)[389]

f) szociális támogatás,

g) illetményelőleg,

h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,

i)[390]

(2)[391]

(3)[392] Az (1) bekezdésben foglalt juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

49/I. §[393] (1)[394] Ha a köztisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A köztisztviselő az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a köztisztviselőnél vállalhat, aki:

a) határozatlan időre létesített közszolgálati jogviszonyt;

b) legalább három éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik;

c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti;

d) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy

e)[395] nem áll - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - büntetőeljárás hatálya alatt, és

f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.

(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja.

(4)[396] A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a köztisztviselő hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a köztisztviselő a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a köztisztviselő haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(6)[397] Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a 15. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a), c) vagy f) pontja vagy (3) bekezdése alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(7)[398] A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a köztisztviselő által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8)[399] A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a köztisztviselővel a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a köztisztviselő a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9)[400] Ha a köztisztviselő a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a köztisztviselő adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10)[401] A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a köztisztviselőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11)[402] Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a köztisztviselő helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a köztisztviselő elmulasztotta, akkor a köztisztviselő ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12)[403]

49/J. §[404] (1) A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.

(2) Szociális és kegyeleti támogatás céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.

(3) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására - szociális bizottságok bevonásával - a szerv vezetője a személyügyi szervezet útján köteles intézkedni.

(4) A szervek vezetői a személyügyi szervezet útján, a szociális bizottságokkal és a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel együttműködve kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal.

(5) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:

a) eseti szociális segély,

b) jövedelem-kiegészítés,

c) temetési segély,

d) kedvezményes étkeztetés,

e) kedvezményes üdültetés,

f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.

49/K. §[405] (1) A 49/J. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat annak a szervnek a vezetője látja el, ahonnan az érintett nyugállományba került.

(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.

49/L. §[406] (1) A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását. A rendkívüli feladatok végrehajtása során, így különösen választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében elsősorban az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas köztisztviselőket előnyben kell részesíteni. A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas köztisztviselő elismerésére a Köztisztviselők Napja alkalmából.

(2)[407] A központi államigazgatási szerv vezetője legalább kétévente áttekinti, értékeli az (1) bekezdésben, valamint a 49/J-49/K. §-okban meghatározott rendelkezések érvényesülését, és szükség esetén a nyugdíjas köztisztviselők helyzetét javító intézkedést hoz. Az értékelés megvitatására a nyugdíjas bizottság képviselőjét is meg kell hívni.

(3) Ha nyugdíjas bizottságot nem hoznak létre, a nyugdíjas köztisztviselők ügyeinek intézésével referens bízható meg.

49/M. §[408] (1) Az elhunyt köztisztviselőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.

(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja.

49/N. §[409] (1) A köztisztviselő az adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:

a) pénz- vagy tárgyjutalom,

b) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,

c) a miniszter által adományozott, névre szóló emléktárgy,

d) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.,

e) kitüntetés.

(2)[410] Az (1) bekezdés c)-d) pontjai alkalmazása szempontjából a miniszteren saját hivatal tekintetében a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, az alapvető jogok biztosát, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a közgyűlés elnökét, a főpolgármestert, a polgármestert és a közigazgatási szerv vezetőjét is érteni kell.

(3)[411]

(4)[412] Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott elismeréssel járó, köztisztviselőnek kifizetett pénzjutalom összege a naptári évben nem haladhatja meg az illetményalap 10-szeresét.

49/O. §[413] (1)[414] A központi államigazgatási szerv a központi államigazgatási szervek köztisztviselőinek jutalmazásáról a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter részére elektronikus úton adatot szolgáltat.

(2) Az adatszolgáltatás kiterjed:

a)[415] a köztisztviselő technikai azonosító kódjára,

b) szervezeti egységére, besorolására, vezetői megbízására,

c) a kifizetés időpontjára,

d) az illetményére,

e) a jutalmára,

f) a tartós távollétére,

g) a közszolgálati jogviszonyának keletkezésére, megszűnésére és áthelyezésére,

h) munkáltatójának, szervezeti egységének jutalomkeretére.

(3) A nyilvántartás célja a jutalmazással kapcsolatos jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása az ellenőrzésre jogosult számára.

(4)[416] A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdés alapján részére szolgáltatott adatokat az adatszolgáltatás naptári évét követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti.

(5)[417] A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a jutalmazással kapcsolatos adatkezelői feladatait a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv útján látja el.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatott köztisztviselők jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat és a jutalmazással összefüggő adatkezelésre és adatszolgáltatásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat.

(7)[418] A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ellenőrzi a minisztériumoknál a Kormány rendeletében meghatározott kötelező eloszlás szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a miniszterhez és felhívja a jogsértés orvoslására. A miniszter a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert tájékoztatja a megtett intézkedésekről.

49/P. §[419]

IV. FEJEZET

FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

50. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2)[420] A fegyelmi vétséget elkövető köztisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) a megrovás;

b) az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása;

c)[421]

d) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal;

e) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal;

f)[422]

g) az e törvény szerinti címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása;

h) hivatalvesztés.

(3) A (2) bekezdésben foglalt büntetések közül a juttatás csökkentése, megvonása - a megrovás kivételével - a többi büntetéssel együtt is kiszabható.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti meghosszabbítás időtartama legfeljebb 2 év lehet.

(5)[423] A köztisztviselő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a (2) bekezdés

- b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idő meghosszabbításának ideje alatt;

- d), e) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés időpontja szerinti fokozat ismételt eléréséig;

- c), g) pontjában meghatározott büntetés végrehajtásától számított 2 évig;[424]

- h) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig.

Az időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.

(6) A köztisztviselő a hatályos fegyelmi büntetéséről a közszolgálati jogviszony tartama alatt köteles számot adni. Ha a közszolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt köztisztviselő közigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.

51. §[425] (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást - a (2) bekezdés esetét kivéve - megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a köztisztviselő elismeri.

(3) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a köztisztviselő felelősségét, a három hónapos határidőt az eljárás befejezéséről szóló jogerős határozat közigazgatási szerv részére történő közlésétől, a hároméves határidőt az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.

(4) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani.

(5) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított három munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a közigazgatási szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezető megbízású köztisztviselői közül. Ha ilyen köztisztviselő nincs

a) az önkormányzati képviselő-testület hivatalában a fegyelmi eljárás megindítója képviselő-testületi tagot is felkérhet,

b) más közigazgatási szerv esetében a felettes közigazgatási szerv vezetője saját köztisztviselőjét jelölheti ki

a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására.

(6) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben az 53. § (3) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(7) A testület által kinevezett köztisztviselő fegyelmi és kártérítési ügyében a kinevező testület eljárására az 51-58. §-ok rendelkezései az irányadók.

(8) Ha az összeférhetetlenségi szabályok miatt a fegyelmi határozat meghozatalára a testület határozatképtelenné válik, akkor háromtagú fegyelmi tanácsot kell kialakítani a testület tagjaiból. Ez esetben a testület a fegyelmi tanács határozatát nem változtathatja meg.

51/A. §[426] (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított köztisztviselőt meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

(2) A vizsgálat során a köztisztviselővel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A köztisztviselő védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A köztisztviselő a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. A köztisztviselő kérelmére a fegyelmi eljárás során a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A köztisztviselő meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője, illetve - a köztisztviselő ilyen irányú kérését követően - az érdekképviseleti szerv képviselője is jelen lehessen.

(4) Ha a köztisztviselő meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.

(5) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálatot felfüggesztheti:

a) - legfeljebb az akadály megszűnéséig -, ha a köztisztviselő önhibáján kívüli okból védekezését a (4) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve

b) - legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig -, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható.

(6) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

52. § (1)[427] A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselőt legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel - az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár.

(2) Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.

(3)[428] A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig.

(4) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha a hivatalvesztést kimondó határozat vált jogerőssé.

53. § (1) Az ügy érdeméről a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül három tagú fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács határozatát zárt ülésen szótöbbséggel hozza meg.

(2)[429] A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója; tagjai az általa kijelölt, az eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, illetőleg vezető megbízású köztisztviselők. Ha az önkormányzati képviselő-testület hivatalában nincs elegendő ilyen köztisztviselő, a polgármester a képviselő-testület tagjai közül kérhet fel a fegyelmi tanácsba tagokat.

(3) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt:

a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetőleg annak hozzátartozója;

b) az eljárás alá vont köztisztviselő hozzátartozója;

c) akit a vizsgálat során, mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, valamint

d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

54. § (1)[430] A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal korábban megkapják.

(2) A tárgyaláson a közigazgatási szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a köztisztviselő jogi képviselőt is igénybe vehet, vagy kérelmére a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni.

(3) Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a köztisztviselőt vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás lefolytatható, ha a köztisztviselő vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

(4)[431] Ha a köztisztviselő tartós akadályoztatása miatt nem tud részt venni a tárgyaláson, a fegyelmi tanács elnöke az eljárást az akadályoztatás okának megszűnéséig felfüggesztheti.

(5)[432] A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

(6)[433] Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani.

55. § A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket a közigazgatási szerv viseli. Ha azonban a köztisztviselő fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a köztisztviselő köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit.

55/A. §[434] (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha

a) annak tartama alatt a közszolgálati jogviszony megszűnik;

b) a fegyelmi eljárás megindítására az 51. § (1) és (3)-(4) bekezdésekben meghatározott határidő után kerül sor;

c) a köztisztviselő a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható;

d) felelősségre vonást kizáró ok áll fenn.

(2) A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az (1) bekezdés a) pontja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója, a b)-d) pontok esetében a fegyelmi tanács dönt.

56. § (1)[435] A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig - a hivatalvesztés büntetés kivételével -végrehajtani nem szabad. Ha azonban a köztisztviselő a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közszolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.

(2)[436]

(3)[437] Ha a közszolgálati jogviszony az 50. § (2) bekezdésének b)-e) pontjában meghatározott, jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő időtartamát a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a köztisztviselő a büntetés végrehajthatóságától számított három éven belül ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít.

Kártérítési felelősség

57. § (1)[438] A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2)[439] Gondatlan elkövetés esetén a köztisztviselő háromhavi illetménye erejéig, a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselő - a külszolgálata alatt - három havi ellátmánya erejéig felel, amennyiben

a) a közigazgatási szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével;

b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével;

c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével

kárt okozott, vagy a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított köztisztviselő előzőleg a figyelmét felhívta.

57/A. §[440] A munkáltatói jogkör gyakorlója - vétkességre tekintet nélkül - teljes kártérítési felelősséggel tartozik azért, ha az illetmény megállapítására vonatkozó intézkedése jogszabályba ütközik és ezzel összefüggésben kerül sor kifizetésre. Amennyiben a kifizetést a képviselő-testület jogszabálysértő döntése alapozza meg, a kártérítési felelősség a döntést megszavazó képviselő-testületi tagokat egyenlő arányban terheli.

57/B. §[441] (1) Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Azon anyagok körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a hivatali szervezet vezetője határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.

(2) Az a köztisztviselő, akinek kinevezési okiratában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.

(3) A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha

a) a köztisztviselő kinevezési okirata tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét;

b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént;

c) a leltárhiányt a közigazgatási szerv által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.

(4) Ha a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselő olyan munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett leltári készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.

(5) A leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős, valamint a leltári készletet kezelő többi köztisztviselő a leltárhiányért illetményük arányában felelnek.

(6) Leltározásnál a köztisztviselő, illetve akadályoztatása esetén képviselője jelenlétének feltételét biztosítani kell. Ha a köztisztviselő a képviseletéről nem gondoskodik, a közigazgatási szerv e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(7) A köztisztviselő a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.

(8) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására az 58. §-ban foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A 60 nap eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni.

58. § A köztisztviselő kártérítési felelősségének megállapítására e törvénynek a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

58/A. §[442]

58/B. §[443]

58/C. §[444]

58/D. §[445]

58/E. §[446]

58/F. §[447]

58/G. §[448]

58/H. §[449]

58/J. §[450]

58/K. §[451]

58/L. §[452]

58/M. §[453]

58/N. §[454]

58/O. §[455]

58/P. §[456]

58/Q. §[457]

58/R. §[458]

58/T. §[459]

58/U. §[460]

58/W. §[461]

58/X. §[462]

58/Y. §[463]

58/Z. §[464]

V. FEJEZET

KÖZSZOLGÁLATI JOGVITA

59. § (1)[465] A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a bírósághoz fordulhat.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a köztisztviselő bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi.

(3)[466] A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani

a) a közszolgálati jogviszony megszüntetésével,

b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,

c) a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításaival,

d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal,

e) a kinevezés egyoldalú módosításával,

f) a fizetési felszólítással,

g) a 33. § (1) bekezdésében foglalt vezetői pótlék csökkentésével

kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a köztisztviselő az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.

(4)[467] A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.

(5)[468] A (3) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre.

60. §[469] (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a köztisztviselő abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha

a)[470] a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Mt. 4. §), illetve felmentési védelembe [Mt. 90. § (1) bekezdés] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [17. § (6) bekezdés], vagy

b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, illetve a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak) közszolgálati jogviszonyát az Mt. 28. §-ába, vagy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 76. §-ának (3) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg,

c) a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a köztisztviselő elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha a köztisztviselő az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott - a foglalkoztatás elősegítéséről szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel - megfelelő munkahelyet elutasítja, továbbá maga nem keres aktívan munkahelyet. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve a köztisztviselői kár megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.

(3) Ha a közszolgálati jogviszony (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén a köztisztviselő az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri, a közszolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor - a (2) bekezdésben foglaltakon felül a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a köztisztviselő legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.

(4) Ha a közszolgálati jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a közszolgálati jogviszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de a köztisztviselő részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két, legfeljebb harminchat havi átlagkeresetnek megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni.

60/A. §[471] (1) A köztisztviselő, ha a közszolgálati jogviszonyát nem az e törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a lemondási időre járó illetményének megfelelő összeget megfizetni.

(2) Ha a köztisztviselő a határozott időtartamú közszolgálati jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb két hónapnál, a munkáltató csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti.

(3) A munkáltató jogosult az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is.

(4) A munkáltató (1)-(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére, a köztisztviselő által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

VI. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGŐ ADATKEZELÉS EGYES SZABÁLYAI, A KÖZSZOLGÁLATI NYILVÁNTARTÁS[472]

61. § (1) A közigazgatási szerv a köztisztviselőről az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közszolgálati alapnyilvántartás). A 3. számú mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

(2)[473]

(3)[474] A közszolgálati alapnyilvántartás célja a közszolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása a közszolgálati jogviszony alanyai számára.

(4)[475] A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, valamint a 62. § (1) bekezdésében, a 62/A. §-ban előírt adatszolgáltatásokért - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a köztisztviselőt alkalmazó közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, képviselő-testület hivatala esetén a jegyző, főjegyző felelős.

(5)[476] Közszolgálati adatvédelmi szabályzatban (a továbbiakban: szabályzat) kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a köztisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevő köztisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének szabályait. A szabályzathoz a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ajánlást ad.

(6)[477]

(7)[478]

(8)[479]

(9)[480]

62. § (1)[481] A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplő alapadatairól és változásairól, továbbá a közigazgatási szerv szervezeti adatairól évente a szeptember 1-jei állapotnak megfelelően a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint a közigazgatási szervek, valamint a szolgáltató központ - a minisztériumok és a Miniszterelnökség tekintetében - adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére.

(2)[482] A köztisztviselőknek, valamint a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóknak az (1) bekezdésben meghatározott időpontra vonatkozó létszám- és illetményadatait, kereseti adatait a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Kormány által meghatározott rendben átadja a központi közszolgálati nyilvántartás számára az (5) bekezdés b) pontjában előírtak, valamint a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók adatainak elemzése céljából.

(3) A központi közszolgálati nyilvántartás adatkezelője a központi közszolgálati hatóság. A központi közszolgálati nyilvántartás kezeléséért, az adatkezelésre vonatkozó döntésekért, az adatkezelés jogszerűségéért, a kapcsolódó iratok, adatok védelméért és a feldolgozott adatokból történő adatszolgáltatásokért a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a felelős.

(4)[483] A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei ellenőrzik az illetékességi körükbe tartozó közigazgatási szervek adatszolgáltatását és adatgyűjtői feladatokat látnak el. A központi közszolgálati hatóság - a Kormány által meghatározott rendben - a közigazgatási hivatalok rendelkezésére bocsátja az illetékességi körükbe tartozók adatainak feldolgozott, karbantartott adatállományát. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei a közigazgatási szervek adatszolgáltatásának ellenőrzése céljából, valamint a közszolgálati ellenőrzéshez, a közigazgatási képzési, továbbképzési feladatokhoz, illetve - a Kormány által meghatározott körben - a közvélemény tájékoztatásához hasznosíthatják a rendelkezésükre bocsátott adatállományt, amelyből hivatali adatfeldolgozást kizárólag e célból végezhetnek.

(5)[484] A központi közszolgálati nyilvántartás célja:

a) a Kormány közszolgálati személyzetpolitikájának kialakításához és megvalósításához szükséges, a köztisztviselői életpályával összefüggő adatok és elemzések biztosítása;

b) a köztisztviselői életpálya előmeneteli és illetményrendszerének országos működtetéséhez szükséges létszám- és illetményadatok elemzése az illetményalapra vonatkozó országgyűlési döntést előkészítő illetékes kormányzati szervek, illetve országgyűlési bizottságok részére;

c)[485]

d) az európai integrációval összefüggő esetenkénti adatszolgáltatás biztosítása az illetékes szervek számára;

e) a köztisztviselői tartalékállomány információs bázisának működtetése;

f) a Kormány által meghatározott körben a közvélemény tájékoztatása a köztisztviselői életpályával összefüggő adatokról.

(6)[486] A közigazgatási szerv közszolgálati alapnyilvántartási rendszere és a központi közszolgálati nyilvántartás törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

(7)[487] A központi közszolgálati nyilvántartásból - jogszabályban meghatározott módon - a 20/A. §-ban meghatározott célra és jogosult számára személyazonosításra alkalmas módon, statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

(8)[488] Nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak a 3. számú melléklet I/A. pontjának másodiktól nyolcadikig terjedő francia bekezdésében, I/B. pontjában, V. pontjának kilencediktől tizedikig terjedő francia bekezdésében, VII. pontjának első francia bekezdésében és XI. pontjában meghatározott személyes adatok, valamint a III. pontjában meghatározott, közfeladatot ellátó szervnek nem minősülő munkáltatóval fennállt jogviszonyokra vonatkozó adatok.

62/A. §[489] A tartalékállományba helyezett köztisztviselőknek az 5. számú melléklet szerinti adatairól, a közigazgatási szerv folyamatos adatszolgáltatást végez a Kormány által meghatározott rendben a közigazgatási hivatalok útján a központi közszolgálati nyilvántartás részére.

63. § (1)[490] A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig jogosult betekinteni, illetőleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenően abból adatokat átvenni:

a) saját adataiba a köztisztviselő,

b) a köztisztviselő felettese,

c) a minősítést végző vezető,

d)[491] a törvényességi ellenőrzést végző,

e)[492] a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,

f)[493] munkaügyi per kapcsán a bíróság,

g)[494] feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,

h) az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész,

i)[495] a személyes adatok kezelésével összefüggésben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

j) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, e törvény 3. számú mellékletének I/A., I/B., II., IV., V., VII., VIII. és X. pontokban foglalt adatkörökből a köztisztviselő illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából,

k)[496] a központi közszolgálati nyilvántartás vezetésével összefüggésben a központi közszolgálati hatóság és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve köztisztviselője feladatkörében.

l)[497] a feladatai ellátásához szükséges mértékig adategyezés, adatösszevetés, adatkorrigálás érdekében a minisztériumokra, illetve a Miniszterelnökségre vonatkozó adatok tekintetében a szolgáltató központ vezetője, valamint az általa meghatározott körben, az általa feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy.

(2)[498] A központi közszolgálati nyilvántartásba jogosult betekinteni:

a) saját adataiba a köztisztviselő,

b) a kormányzati döntések megalapozásához szükséges körben a miniszter,

c)[499]

d)[500] illetékességi területének adatai körében a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetője.

e)[501] a feladatai ellátásához szükséges mértékig a minisztériumokra, illetve a Miniszterelnökségre vonatkozó adatok tekintetében a szolgáltató központ vezetője, valamint az általa meghatározott körben, az általa feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy.

(3) Kormányrendeletben meghatározott módon a központi közszolgálati nyilvántartásból - személyi azonosításra alkalmas adatokat nem tartalmazó - adatszolgáltatás végezhető.

(4)[502]

(5) A köztisztviselő jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.

(6)[503]

(7)[504]

(8)[505]

(9)[506] A közigazgatási szervek köztisztviselőinek képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával összefüggő nyilvántartást a szolgáltató központ üzemelteti. A szolgáltató központ - az adatfelhasználás dokumentálásával -jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében statisztikai adatfeldolgozást végezhet.

64. § (1)[507] A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül a köztisztviselő öt évnél nem régebbi fényképét, a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapját, az önéletrajzot, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést és annak módosítását, a főtisztviselői kinevezést, a vezetői megbízást és annak visszavonását, a címadományozást, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratokat, a teljesítményértékelést, a minősítést, a közszolgálati jogviszonyt megszüntető iratot, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, a közszolgálati igazolás másolatát együttesen kell tárolni (személyi anyag).

(2) A személyi anyagba való betekintésre a 63. § (1) bekezdésben foglaltak jogosultak.

(3) A köztisztviselő személyi anyagát a közigazgatási szerv fekteti fel, illetve kéri meg, ha a köztisztviselő korábban közszolgálati jogviszonyban állt.

(4)[508]

Közszolgálati ellenőrzés[509]

64/A. §[510] A Kormány ellenőrzi - a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv közreműködésével - a közszolgálati jogszabályok végrehajtását. Ennek keretében a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter javaslatára évente meghatározza a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat alá vont 1. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket (a továbbiakban: vizsgált szervek). A célvizsgálatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.

VII. FEJEZET

KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETÉS[511]

65. §[512] A közigazgatási szervek, a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, megfelelő megállapodások kialakítása céljából a Kormány, valamint a köztisztviselők országos munkavállalói érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével érdekegyeztetési fórumok működnek.

A központi érdekegyeztetési fórumok[513]

65/A. §[514] (1)[515] Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma.

(2) Az OKÉT-ban a Kormány - az alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.

(3) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

(4)[516] Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.

65/B. §[517]

65/C. §[518] (1)[519] A helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala, valamint az általa alkalmazott köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése és megállapodások kialakítása céljából országos szinten a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, illetve az önkormányzati köztisztviselők országos munkavállalói érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OÖKÉT) működik.

(2)[520] Az OÖKÉT hatáskörébe az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, valamint a közigazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben véleményezésre és tájékoztatáskérésre jogosult.

(3) Az OÖKÉT ajánlást adhat ki a képviselő-testületek, illetve a munkáltatók köztisztviselőket érintő szabályozásának összehangolására. Így különösen:

a)[521]

b) a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokra, szociális és kegyeleti támogatásokra vonatkozó szabályozásra,

c) a közigazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseire.

(4) Az OÖKÉT szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a központi közszolgálati hatóság látja el.

Munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés[522]

66. §[523] (1) A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben a közigazgatási szervvezetője és a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.

(2) A közigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét a köztisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozásról.

(3) A helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv tájékoztatást kérhet:

a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében,

b) a közszolgálati jogszabályok végrehajtásáról,

c) a helyi megállapodások betartásáról.

d)[524] legalább félévente a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.

(4) A helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv javaslatot tehet:

a) a közigazgatási szerv részére a köztisztviselőket érintő intézkedésekre,

b) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozás egységes értelmezésére, valamint

c) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozási tárgykörökre.

(5) A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés keretében a képviselő-testület, közgyűlés köteles kikérni a helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét az illetményalap mértékének megállapítása tekintetében.

66/A. §[525] (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának a közigazgatási szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez - kivéve a 17. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felmentést -, valamint a kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a kihelyezéséhez, valamint az átirányításához, ha ez a köztisztviselő más munkahelyre való beosztásával jár.

(2) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során legfeljebb egy köztisztviselőt jogosult megjelölni. Amennyiben a közigazgatási szervnek több telephelye van, a szakszervezet telephelyenként jogosult legfeljebb egy köztisztviselőt megjelölni.

(3) A szakszervezet akkor jogosult az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult köztisztviselő helyett másik köztisztviselőt megjelölni, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya vagy tisztsége megszűnt.

(4) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a közigazgatási szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli az államigazgatási szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

66/B. §[526] (1) Feladata ellátása érdekében a közigazgatási szerv köztisztviselői közül legalább 10%-ának - de legalább harminc fő köztisztviselőnek - a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által a 66/A. § (2) bekezdése szerint megjelölt köztisztviselőt a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény nem vonható össze. Ezen túlmenően a munkáltatóval való konzultáció időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a köztisztviselő önhibáján kívüli okból ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A közigazgatási szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a munkaidő-kedvezmény igénybevételét.

(2) A munkaidő-kedvezmény tartamára illetmény jár. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet.

(3) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a közigazgatási szerv a köztisztviselők illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a közigazgatási szerv és a köztisztviselő erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le.

(4) A 66/A. és 66/B. §-ban a szakszervezet számára biztosított jogok a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező helyi szakszervezetet illetik meg. E törvény alkalmazásában közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet az a szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a közigazgatási szervnél képviseletére jogosult szervet működtet, illetve tisztségviselővel rendelkezik.

VIII. FEJEZET[527]

AZ ÜGYKEZELŐK KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

67. § (1)[528] Az ügykezelők közszolgálati jogviszonyában az e törvény 4-7. §-aiban, 9. §-ában, 11. §-ában, 11/B. §-ában, 12-19/A. §-aiban, 21-22/A. §-aiban, 33. §-ában, 37-40/B. §-aiban, 41. § (7)-(9) bekezdésében, 41/A-42. §-aiban, 43. § (1)-(3) és (7) bekezdéseiben, 47. §-ában, 48. § (1)-(5) bekezdésében, 49/A-49/N. §-aiban, a IV., V., VI. és IX. fejezetében, továbbá az e fejezetben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. A 44. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott szerveknél kinevezett ügykezelő a középiskolai végzettségű köztisztviselőre irányadó illetménykiegészítésre jogosult. A 44/A. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott önkormányzatoknál kinevezett ügykezelő részére a középiskolai végzettségű köztisztviselőre irányadó szabályok szerint állapítható meg illetménykiegészítés.

(2) Az ügykezelők szabadságának mértékére a Munka Törvénykönyve 131. §-ában foglaltak az irányadók.

68. § (1) Az ügykezelőt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell a fizetési fokozatba besorolni. Az ügykezelőnek a közszolgálati jogviszony keletkezésétől számított hat hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Ha az ügykezelő az alapvizsgát az előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(2) Nem kell ügykezelői alapvizsgát tennie annak, aki közgazdasági szakközépiskola igazgatás ügyviteli szakán szerzett képesítéssel, illetőleg közigazgatási alap- vagy szakvizsgával rendelkezik.

(3) Az ügykezelő - a 31. § (1), (5)-(9) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával - ügykezelőkből álló szervezeti egység vezetésére osztályvezetői megbízást kaphat.

(4) Az ügykezelő osztályvezető alapilletménye az illetményalap három és félszerese.

69. § Az ügykezelő tevékenységét legalább ötévenként értékelni kell. Az értékelés szempontjait - a 34/A-36. §-okban meghatározott minősítési szabályok alapulvételével - a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

IX. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

71. § (1) A közszolgálati jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait akkor kell alkalmazni, ha e törvény kifejezetten elrendeli.

(2)[529] A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:[530]

a)[531] 3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5-12. §-át, 15-19/A. §-át, 21. § (2)-(5) bekezdését, 22. § (1) és (2) bekezdését, a 24. § (1) bekezdését, 26-27. §-át, 70/A. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B-86/D. §-át, 90. § (1)-(4) és (6) bekezdését, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) és (3) bekezdését, 117/A. §-ának (4) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését és a (4) bekezdését, 120-121. §-át, 123-124/A. §-át, 125. §-ának (1) bekezdését a b) pont kivételével, valamint (2)-(5) bekezdését, 126. §-át, 127. §-ának (1)-(2) és (6)-(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (11) bekezdését, 135-140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 144/A. §-át, 151. §-ának (2)-(4) bekezdését, 152-153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1)-(2) bekezdését, 185-187. §-át, 192/C-192/G. §-át, 193-193/A. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;

b)[532]

c) 110-115. §-ának rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a köztisztviselő más közigazgatási szervvel, illetőleg más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével köthet;

d) 158. §-át azzal, hogy az (1) bekezdés első mondatának rendelkezésétől az e törvény 49/A. §-ában szabályozott fizetési módok esetén lehet eltérni.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály

- munkaviszonyt említ, ott közszolgálati jogviszonyt,

- munkáltatót, ott közigazgatási szervet,

- munkavállalót, ott közszolgálati jogviszonyban állót,

- munkaszerződést, ott kinevezést,

- munkáltatói rendes felmondást, ott felmentést,

- munkaügyi vitát, ott közszolgálati jogvitát,

-[533] munkabért vagy távolléti díjat, ott illetményt,

- hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést, ott fegyelmi eljárást

- személyi alapbért, ott a köztisztviselő alapilletményét, illetménykiegészítését, valamint a vezetői illetménypótlékát[534]

is érteni kell.

71/A. §[535] A Köztisztviselők Napja július 1-je, amely a közigazgatási szerveknél - a munkaviszonyban állókra is kiterjedően - munkaszüneti nap.

72. § (1)[536] A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.

(2)[537] Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból - tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be kell számítani.

(3)[538] E törvény alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.

(4)[539] Az országgyűlési, az európai parlamenti, az önkormányzati képviselői és a polgármesteri megbízatás időtartamát - ha e megbízatás megszűnését követően a köztisztviselő ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít - a közszolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.

(5)[540] E törvény alkalmazásában hozzátartozó:

a) az egyeneságbeli rokon és annak házastársa,

b) az örökbe fogadó és a nevelőszülő,

c) az örökbe fogadott és a nevelt gyermek,

d) a testvér, a házastárs, az élettárs,

e) a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.

(6)[541] Ahol jogszabály

a) államigazgatási szervet említ, azon közigazgatási szervet;

b) államigazgatási vezetőt vagy ügyintézőt említ, azon köztisztviselőt;

c)[542] ügyviteli dolgozót említ, azon ügykezelőt;

d)[543] államigazgatási dolgozót említ, azon köztisztviselőt és ügykezelőt

kell érteni.

(7)[544] E törvény alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak kell tekinteni a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél közszolgálati jogviszonyban, államigazgatási munkaviszonyban töltött időt tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem.

73. § (1) E törvény 21. § (1) bekezdésében foglaltakat csak a törvény hatálybalépése után kiírt választásnál kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékét a Kormány teszi közzé.

(3) E törvény hatálybalépését követően a közigazgatási szerv létrehozásakor rendelkezni kell vezetőjének és alkalmazottainak jogállásáról.

(4)[545]

(5) E törvény hatálybalépésével az 1. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt szerveknél foglalkoztatottak munkaviszonya közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Az érintetteket e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül - a közszolgálati idő és az iskolai végzettség alapján - be kell sorolni. Aki az e törvényben előírt feltételeknek nem felel meg, csak ideiglenes besorolást kaphat.

(6)[546]

(7)[547]

74. § (1) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárást e törvény szabályai szerint kell lefolytatni. A fegyelmi határozattal összefüggő munkaügyi pert meg kell szüntetni, és a munkáltatói jogkör gyakorlója a megszüntetésről szóló határozat kézbesítését követő 30 napon belül indíthatja meg a fegyelmi eljárást.

(2) Amennyiben a fegyelmi határozatban nem elbocsátás büntetés került kiszabásra, az újonnan lefolytatott fegyelmi eljárásban hivatalvesztés büntetés nem szabható ki.

75. § (1)[548] E törvény által előírt közigazgatási alapvizsga-kötelezettségnek 1995. december 31-ig kell eleget tenni. E határidő eredménytelen elteltével - a 25. § (7) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - a közszolgálati jogviszony megszűnik.

(2)[549]

(3)[550] A köztisztviselő véglegesen csak akkor sorolható be, ha a besoroláshoz szükséges, a törvényben előírt vizsgafeltételeknek eleget tett, kivéve, ha 1992. július 1-jén a nyugdíjkorhatár eléréséhez[551]

a)[552] közigazgatási alapvizsga esetén öt évnél,

b)[553]

(4)[554]

(5) E törvény hatálybalépésekor központi közigazgatási szerv alaptevékenységét ellátó szervezeti egységében dolgozó középfokú végzettségű köztisztviselő közszolgálati jogviszonya - a 7. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel hiánya miatt - nem szüntethető meg, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatára eléréséig kevesebb, mint öt év van hátra, vagy

b) felsőfokú oktatási intézményben alapképzésben legkésőbb az 1993/94-es oktatási tanévben megkezdi tanulmányait és az előírt idő alatt a képesítést megszerzi.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek hiányában nem lehet megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, ha központi közigazgatási szerv alaptevékenységéhez nem tartozó feladatot ellátó szervezeti egységében történő alkalmazásra lehetőség van. Ha a köztisztviselő ehhez az alkalmazáshoz nem járul hozzá, akkor a közszolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

(7)[555] A 25. § (3)-(4) bekezdéseinek rendelkezései és a 68. § (1) bekezdésének az ügykezelői alapvizsgára vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók azzal a köztisztviselővel és ügykezelővel szemben, aki kinevezésekor vagy a közalkalmazotti jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervektől történő áthelyezésekor az öregségi nyugdíjra már jogosultságot szerzett.

(8)[556] A köztisztviselő az összeférhetetlenségi okot e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. E határidő elmulasztása esetén a 22. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(9)[557] E törvény hatálybalépése előtt vezetett adatnyilvántartást az új nyilvántartás bevezetéséig - az e törvényben meghatározott adatok körére kiterjedően - folyamatosan vezetni kell.

(10)[558] E törvény hatálybalépése előtt elnyert főtanácsosi és tanácsosi cím a végleges besorolással megszűnik, de a címmel járó pótlékot az illetménybe be kell építeni.

76. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1992. július 1-jén lép hatályba.

(2)[559] Az illetményrendszer szabályai e törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba. E szabályokat - kivéve az illetményrendszer szerinti illetményeket - 1992. január 1-jétől alkalmazni kell. Az illetményrendszer szerinti illetményeket 1995. január 1-jéig kell elérni. Az illetményrendszerre vonatkozó kedvezőbb szabályok 1992. január 1-jétől alkalmazhatók azon szerveknél, ahol ennek feltételeit bérmegtakarításból, illetve költségvetési fedezetből (címzett tartalékból) tudják biztosítani. Az illetményalap mértéke 1992. évben 15 000 Ft.

(3) E törvény hatálybalépése után létesített közszolgálati jogviszonyban a köztisztviselő számára megállapított illetmény nem lehet magasabb az e törvény szerint járó illetménynél.

(4)[560] E törvény hatálybalépésével közszolgálati jogviszonyba kerülő köztisztviselő illetménye - az új illetményrendszer bevezetése miatt - nem csökkenhet.

(5) E törvény alapján végkielégítésre e törvény hatálybalépését követő időpontban felmentett köztisztviselő jogosult.

77. §[561] (1) Ha e törvény hatálybalépését követően jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő nem felel meg az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek, a hivatali szervezet vezetője kezdeményezi a köztisztviselő - vezető esetében a vezetői megbízás, kinevezés visszavonásával együtt - képzettségének és iskolai végzettségének megfelelő enyhébb megítélésű fontos és bizalmas munkakörbe vagy fontos és bizalmasnak nem minősülő munkakörbe történő áthelyezését.

(2) Ha a köztisztviselő az áthelyezést nem fogadja el, a hivatali szervezet vezetője kezdeményezi a közszolgálati jogviszony megszüntetését közös megegyezéssel. Ha a köztisztviselő ehhez nem járul hozzá, a közszolgálati jogviszonyt az 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) 72. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás időpontjával azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

(3) Ha a köztisztviselő úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, úgy kell tekinteni, mint aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg, s közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) Ha a hivatali szervezet vezetője a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott tájékoztatás alapján úgy dönt, hogy a fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő nem felel meg az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek, de a köztisztviselő az Nbt. 72. §-ának (3) bekezdése alapján panasszal él a biztonsági szakvéleményben szereplő megállapításokkal kapcsolatban, a tájékoztatás időpontjától kezdődően a panasz elbírálásáig a köztisztviselőt a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére a köztisztviselő illetményre jogosult.

(5) Az Nbt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szakvéleményről szóló tájékoztatást a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni.

77/A. §[562] Ha a közszolgálati jogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmentést vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a köztisztviselő, ügykezelő a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.

78. §[563] (1)[564] A hivatali szervezet vezetője - ide nem értve a helyettesítést - rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a köztisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat) . A hivatali szervezet vezetője a célfeladat eredményes végrehajtásáért - a köztisztviselő illetményén felül, írásban, a célfeladat megállapításakor vagy teljesítésének igazolásakor - céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül. A céljuttatás teljesítés igazolásakor történő meghatározásáról a kifizetést megelőzően, kifizetéséről, annak összegéről, a köztisztviselők besorolása szerinti megoszlásáról a hivatali szervezet vezetője tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert.

(2) A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át.

(3) A köztisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta.

(4) A hivatali szervezet vezetője alatt, az (1)-(4) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlása szempontjából, a 43. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat kell érteni.

(5) A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a köztisztviselő részére megállapított feladattal.

78/A. §[565]

79. §[566] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a közélet tisztasága szempontjából jelentős érzékenységgel rendelkező munkaköröket.

80. § (1)[567] A Kormány rendeletben határozza meg

a)[568] a képesítésre, képzésre, közigazgatási felsővezetői képzésre, továbbképzésre, közigazgatási alap- és szakvizsgára, az ügykezelői alapvizsgára, valamint az alapvizsgák alóli mentesítésre, a közigazgatási vezetőképzésre,

b) a közszolgálati nyilvántartásra,

c) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő személyi iratokra,

d)[569] a nemzeti szakértőként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott köztisztviselők közszolgálati jogviszonyára, sajátos jogállására,

e)[570] a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjra,

f)[571] a köztisztviselők, ügykezelők ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetésére,

g) a tartalékállományba helyezésre,

h)[572] a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által, e törvény alapján folytatott adatfeldolgozásra,

i)[573] a közigazgatási szakmai gyakorlatra,

j)[574]

k)[575] a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által, e törvény alapján vezetett nyilvántartásokra, adatkezelésre és adatszolgáltatásra,

l)[576] a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására, a kompetencia-vizsgálatra és a toborzási adatbázisra

vonatkozó további szabályokat.

(2)[577] A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter szervezi, összehangolja a köztisztviselők képzését, továbbképzését, átképzését, ellátja a közigazgatási vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat.

(4)[578] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a tartós külszolgálatot teljesítő köztisztviselők, ügykezelők tartós külszolgálatra történő kihelyezésének és a tartós külszolgálat megszűnésének feltételeit, rendjét, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő személyeket megillető juttatásokra és a munkavégzés sajátos feltételeire vonatkozó további szabályokat.

(5)[579] Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevő köztisztviselők kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletter-hükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat.

(6)[580] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szolgáltató központot, valamint a központi közszolgálati hatóságot rendeletben jelölje ki.

(7)[581] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény VI. fejezetében a szolgáltató központ számára megállapított hatáskörök 2009. március 1-jéig történő gyakorlására más szervet vagy szerveket jelöljön ki.

(8)[582] Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben részletesen szabályozza a tartós külszolgálatot teljesítő köztisztviselők külföldi munkavégzésének sajátos szabályait, valamint alapellátmányának kifizetésének szabályait.

81. §[583] Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:[584]

a) a munkaidő szervezésének néhány vonatkozásáról szóló, a Tanács 93/104/EK irányelvével,

b) a munkáltatónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeiről való tájékoztatási kötelezettségéről szóló, a Tanács 91/533/EGK irányelvével,

c) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a határozott ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 1999/70/EK irányelvével,

d) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a részmunkaidőről kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 97/81/EK irányelvével

e)[585] az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk

az Mt. irányadó rendelkezéseivel együtt.

1. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez

MINŐSÍTÉSI LAP

[586]

2. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez[587]

ILLETMÉNYRENDSZER

3. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez

A KÖZSZOLGÁLATI ALAPNYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE

A köztisztviselő

I/A.[589]

- neve (születési neve), neme[590]

- születési helye, ideje

- anyja neve

- lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám

- családi állapot

- adóazonosító jele

- társadalombiztosítási azonosító jele

- fizetési számlaszáma [49/A. § (1) bek.][591]

- email címe[592]

- fényképe[593]

- önéletrajza[594]

I/B.[595]

eltartott gyermeke(i)

- neve

- születési helye, ideje - anyja neve

- lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely

- adóazonosító jele

- társadalombiztosítási azonosító jele

II.[596]

- legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

- szakképzettsége(i)

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai

- tudományos fokozata

- idegennyelv-ismerete

- képzésre, továbbképzésre, vezetőképzésre, átképzésre vonatkozó adatai

III. A korábbi foglalkoztatásra vonatkozó adatok[597]

- a munkahely megnevezése

- jogviszony típusának megnevezése

- beosztás

- besorolás

- munkakör

- jogviszony kezdő/befejező dátuma

- a megszűnés módja

IV.

- a közszolgálati jogviszony kezdete, a kiszámításánál figyelmen kívül hagyandó időtartamok

- állampolgársága

- a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte[598]

- közigazgatási alapvizsga adatai

- közigazgatási szakvizsga adatai

- a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok,[599]

- esküokmány száma, kelte.[600]

- közigazgatási versenyvizsga adatai[601]

- a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményének adatai[602]

V.[603]

- az alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele

- e szervnél a közszolgálati jogviszony kezdete

- köztisztviselő jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja

- munkakör(ök) megnevezése és a betöltés időtartama, FEOR szám

- vezetői kinevezésének, megbízásának, valamint annak meghosszabbításának és megszűnésének adatai[604]

- címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai

- a minősítések időpontja - hatályos fegyelmi büntetés

- pályázatának adatai, - kompetencia adatai - próbaidejének adatai[605]

VI.[606]

- személyi juttatások nyilvántartása a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer figyelembevételével

VII.

- a köztisztviselő munkából való távollétének jogcíme és időtartama

- kormányzati kirendelésének adatai[607]

VIII.

- a közszolgálati jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai.

- a felmentési időtartam adatai.[608]

IX.[609]

- a 21. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakkal összefüggő adatai[610]

X.[611]

XI.[612]

- az állami készfizető kezességvállalással összefüggő adatok (a hitelszerződést kötő pénzintézet neve, címe; az állami kezességvállalással biztosított hitel nagysága; a hitel lejártának időpontja).

4. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez

KÖZPONTI KÖZSZOLGÁLATI NYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE

A köztisztviselő

I.

- technikai azonosító kódja

II.[613]

- neme[614]

- születési ideje - ügykezelő állampolgársága[615]

III.

- legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

- szakképzettsége(i)

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i)

- tudományos fokozata

- idegennyelv-ismerete

IV.

- a közszolgálati jogviszony kezdete

- a közigazgatási alapvizsga adatai

- a közigazgatási szakvizsga adatai

- a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok adatai.[616]

- közigazgatási versenyvizsga adatai[617]

V.[618]

- az alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele

- e szervnél közszolgálati jogviszonyának kezdete

- jelenlegi besorolása, vezetői kinevezésének, megbízásának, valamint annak meghosszabbításának és megszűnésének adatai[619]

- címadományozásra vonatkozó adatok

- pályázatának adatai[620]

- próbaidejének adatai

- kormányzati kirendelésének adatai

VI.[621]

- képzéssel, továbbképzéssel, vezetőképzéssel, átképzéssel összefüggő adatok

VII.

- a közszolgálati jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai.[622]

- a felmentési időtartam adatai.[623]

VIII.[624]

5. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez[625]

A tartalékállományba helyezett közszolgálati jogviszonyban állók nyilvántartásának adatköre

A köztisztviselő

I.

- neve

- technikai azonosítója

- születési ideje

- lakcím adatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma

II.

- iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

- képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)

- képzés időtartama, végzés időpontja

- szakképzettségei

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései

- tudományos fokozata

- idegen nyelv ismerete (szintje, típusa)

- közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma

III.

a jelenlegi munkáltató megnevezése, tevékenységi területe a korábbi közigazgatási jellegű munkáltató megnevezése, tevékenységi területe, valamint az ott jogviszonyban töltött időtartamok[626]

beosztás

besorolás

feladatkör/munkakör megnevezése, célja

feladatkörhöz/munkakörhöz tartozó főbb feladatok

a megszűnés módja

IV.

- az alkalmazó közigazgatási szerv neve és címe

- a tartalékállományba helyezés időpontja

- a tartalékállományba helyezés időtartama

- kompetencia-vizsgálat adatai

V.

- közszolgálati jogviszonyának időtartama

- besorolási osztálya, fokozata

- fizetési fokozata

- illetménye

- adományozott címe

6. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez[627]

7. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez[628]

A toborzási adatbázis adatköre

I.

- név

- születési hely, idő

- lakcím, telefonszám, email cím

II.

- szakmai tapasztalat

- munkáltató megnevezése, tevékenységi területe

- betöltött feladatkör/munkakör

- időtartam

III.

- iskolai végzettség

- képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)

- képzés időtartama, végzés időpontja

- idegen nyelv ismerete (szintje, típusa)

- közigazgatási versenyvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma, eredménye

- informatikai ismeretek

IV.

- területek, amelyekről pályázat kiírása esetén hírlevélben értesülni szeretne.