A Fővárosi Ítélőtábla Bf.314/2018/11. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. Bírók: Kósa Zsuzsanna, Lassó Gábor, Radnainé dr. Solymosi Viktória

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság Fk.25195/2010/7., Pesti Központi Kerületi Bíróság Fk.26356/2011/22., Fővárosi Törvényszék B.683/2018/17., Fővárosi Ítélőtábla Bf.313/2018/8., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.314/2018/11.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

2.Bf.314/2018/11. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2019. évi március hó 14. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A kábítószer kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2018. év október hó 19. napján kihirdetett 28.B.683/2018/17-II. számú ítéletét helybenhagyja.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Vádlott és társai (közte III. rendű vádlott) ellen indult büntetőeljárásban a Fővárosi Törvényszék 2017. május 26. napján kelt 28.TME.286-19/2015/13. számú ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2018. március 13-án hozott határozatával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

A megismételt eljárás során a Fővárosi Törvényszék 2018. október 19-én kihirdetett 28.B.683/2018/17-II. számú ítéletében a távollévő III. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette (Btk.184.§ (1) bekezdés b) pont V. fordulat), mint visszaesőt 1 év szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját pedig a büntetés háromnegyed részét követő napban határozta meg. Az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe, valamint elrendelte a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 7.B.XVIII.1152/2012/14. számú ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását. Ezen túl a vádlottal szemben a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala Bíróság Letéti Csoportjánál kezelt 289.000 Ft készpénzre, valamint további 80.000 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről, melyek egy részét a vádlottaknak rendelte kiadni, más részét a vagyonelkobzás és bűnügyi költség biztosítására rendelte visszatartani. Kötelezte továbbá az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen a vádlott védője jelentett be fellebbezést enyhítés érdekében, az ügyész a határozatot tudomásul vette.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.829/2018/1. számú átiratában a fellebbezést nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a perrendi szabályokat megtartotta, a vádlott vonatkozásában eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének. A rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen mérlegelte, megalapozott tényállást állapított meg, melyet a szükséges körben indokolt is. Az ügyész észrevételezte, hogy a vádlott előéletével kapcsolatban egy határozat száma pontatlanul került feltüntetésre. Az elsőfokú bíróság a tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes. A büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket megfelelően vette számba, a kiszabott büntetés a cselekmény társadalomra veszélyességéhez és a terheltnek az elkövetésben betöltött szerepéhez és az egyéb büntetéskiszabási körülményekhez is igazodik, annak enyhítését nem tartotta indokoltnak.

Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék ítéletét az elírás javításával hagyja helyben.

A vádlott védője fellebbezését írásban is indokolta, annak tartalmát a nyilvános ülésen perbeszédében is megerősítette. Álláspontja szerint a bíróság nem tett eleget ügyfelderítési kötelezettségének, a bizonyítékokat nem megfelelően értékelve és mérlegelve megalapozatlan tényállást állapított meg, így ítélete eltúlzott. Kifogásolta, hogy nem derül ki, hogy a vádlott pontosan mikor követte el a terhére rótt cselekményt és, hogy mekkora mennyiséggel kereskedett. Hangsúlyozta, hogy védence az egyetlen kihallgatása alkalmával a terhére rótt bűncselekményt tagadta, állította, hogy nem tudott a csomagok tartalmáról. Ezzel szemben a vádhatóság nem tudott olyan bizonyítékot felsorakoztatni, mellyel kétséget kizáró módon bizonyítani lehet a védence bűnösségét. Álláspontja szerint a lehallgatások során szerzett információk nem lehetnek alkalmasak a vádlott bűnösségének alátámasztására, a felvételeket nem hallgatták meg, a nyomozó hatóság által készített kivonatok pedig alkalmatlanok a minden kétséget kizáró tény alátámasztására. A közvetlenség elve alapján a meghallgatott tanúk közül senki sem volt, aki a védence bűnösségét, vagy a bűncselekményben való részvételét alátámasztotta volna. Iratellenesnek minősítette az elsőfokú bíróság által megállapított azon tényállást, hogy III. rendű vádlott tisztában volt barátja, az I. rendű vádlott cselekményével azzal, hogy új pszichoaktív anyagokkal kereskedik, és ehhez szándékosan nyújtott fizikai segítséget.

A védő álláspontja szerint a megalapozatlan tényállás miatt a vádlott bűnössége nem állapítható meg. Mindezen okokra, és a vádlottnak nem felróható időmúlásra, valamint az eljárásban részletezett enyhítő körülményekre is figyelemmel a vádlott bűnösségének megállapítása esetén kérte, hogy az ítélőtábla a büntetést jelentős mértékben enyhítse, azzal, hogy a vádlottal szemben kiszabott letöltendő szabadságvesztés nem szolgálja a büntetési célokat.