A Fővárosi Törvényszék B.93/2019/43. számú határozata befolyással üzérkedés bűntette tárgyában. [2017. évi XC. törvény (Be.) 167. § (1) bek.] Bíró: Pócza Róbert

Fővárosi Törvényszék

5.B.93/2019/43.

A Fővárosi Törvényszék Budapesten, a 2020. január 24., 2020. július 8., 2020. október 9., 2020. november 24. és 2021. február 4. napján megtartott, nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Terhelt1 vádlott

- személyi adatok1

személyi adatok1

magyar állampolgár,

személyi adatok1

személyi adatok1

személyi adatok1

b ű n ö s :

befolyással üzérkedés bűntettében (Btk. 299. § (1) bekezdés I. fordulata).

Ezért őt 1 (egy) év 8 (nyolc) hó szabadságvesztésre í t é l i, melynek végrehajtását 3 (három) év próbaidőre felfüggeszti.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön.

A szabadságvesztés végrehajtása esetén a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

I N D O K O L Á S

[1] A Fővárosi Főügyészség a bíróságra 2019. január 23-án érkezett, KÜO.10197/2016/38. számú vádiratában Terhelt1 vádlottat a Btk. 299. § (1) bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntettével vádolta.

[2] Terhelt1 vádlott főiskolát végzett. Közgazdász. Egyéni vállalkozó. Jövedelme, vagyona, tartozása nem ismert. Nős, feleségétől különváltan él. Egy kiskorú gyermek tartásáról feleségével közösen gondoskodik. Betegsége nincs.

Büntetlen előéletű.

[3] A Győri Törvényszék Cégbírósága 2015. április 21. napján Fpk.08-14-000306 számon elrendelte a cégjegyzékszám1 cégjegyzékszámú, cím5. alatti székhelyű cég1 felszámolását. A felszámolási eljárás lefolytatására a bíróság a cégjegyzékszám2 cégjegyzékszámú, cím6. szám alatti székhelyű cég2-t jelölte ki.

[4] A cég1 330.000.000,- forint ÁFA-visszaigénylés iránti kérelmével kapcsolatban a egyéb1 2. kiutalási ellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként a visszaigényelt összeg kiutalása helyett a cég1-vel szemben - adóhiány, bírság és pótlék jogcímén - mindösszesen 2.485.187.000,- forint fizetési kötelezettséget állapított meg.

[5] A vádlott - tanú1nal közös ismerőse, tanú2 közvetítésével - 2016. március 1. napján a Budapest kerületszám1 kerület, bevásárlóközpont1 bevásárlóközpontban található söröző1ben találkozott tanú1nal, a cég2. egyik tulajdonosával.

[6] A találkozó során a vádlott magát a egyéb2 elnökének, tanú4 "jobbkezének" állította be, majd felajánlotta tanú1nak, hogy ebbéli ismeretségénél fogva az adóhatóságnak a cég1-vel szemben hozott adófizetési kötelezettséget és mulasztási bírságot előíró határozatait meg nem nevezett hivatalos személyt befolyásolva hatályon kívül helyezteti, illetőleg elintézi, hogy az ÁFA-visszaigénylés iránti kérelmet jóváhagyják. Az ajánlat hitelessége érdekében a vádlott bemutatta tanú1 részére a cég1 kizárólag adóhatósági dolgozók számára hozzáférhető, adóhatósági adatbázisból származó információkat tartalmazó iratát, melyen a cég1 azonosító adatai mellett egyes ügyszámokra vonatkozóan a feltárt adóhiányok szerepeltek.

[7] A vádlott az adókülönbözetet megállapító határozatok hatályon kívül helyezésének hivatalos személyt befolyásolva történő elintézéséért cserébe a 2.485.187.000,- forint adókülönbözet 10%-ának megfelelő összeget, azaz 248.518.700,- forintot, míg a visszaigényelt ÁFA kifizetéséért a 330.000.000,- forint 15%-át, azaz 49.500.000,- forintot kért.

[8] Utóbb tanú1 megkérte tanú2t arra, jelezze a vádlott felé, hogy az ajánlat nem érdekli.

[9] A vádlott ezt követően is kért több alkalommal találkozót tanú1tól, mely egy esetben létre is jött.

[10] tanú1 2016. április 29. napján - megelégelve a vádlotti kezdeményezéseket - e-mailben összefoglalta a történteket a vele kollegiális, míg tanú4sal a egyéb3 jogi képviselőjeként kapcsolatban lévő tanú3nak, aki továbbította azt a egyéb2 elnöke részére.

[11] A egyéb4 egyéb2 Főosztálya 2016. július 22. napján feljelentést tett a vádlott ellen befolyással üzérkedés miatt.

[12] A bíróság a tényállást a vádlott és a tanúk vallomása, valamint az okirati bizonyítékok alapján állapította meg az alábbiak szerint.

[13] A vádlott nem ismerte be a bűnösségét. Vallomása szerint egy esetleges adótanácsadói megbízás reményében, tanú2 közvetítésével találkozott 2016. március 1-jén tanú1nal a bevásárlóközpont1ban található söröző1ben, ahol a cég1 elleni eljárásnak az ő segítségével történő lezárásáról volt szó. Az eljárás során mindvégig tagadta, hogy a találkozón magát tanú4 "jobbkezének" állította be, ahogy azt is, hogy felajánlotta tanú1nak, hogy ebbéli ismeretségénél fogva az adóhatóság határozatait az adókülönbözet 10%-ának, valamint a visszaigényelt ÁFA 15%-ának megfelelő összegért meg nem nevezett hivatalos személyt befolyásolva hatályon kívül helyezteti, illetőleg elintézi, hogy az ÁFA-visszaigénylés iránti kérelmet jóváhagyják. Semmilyen iratot nem mutatott be a találkozón tanú1 részére. További, tanú1nal történt találkozóra nem emlékezett. A egyéb2lal szemben nem nyert pert. Sérelmezte, hogy a vádemelésre tárgyi bizonyíték hiányában, egy vallomás tartalma alapján került sor. Személyétől távol áll még a törvényszegés gyanúja is, e körben hivatkozott a munkájuk folytán köztiszteletben álló és őt törvénytiszteletre nevelő szüleire, a neveltetéséhez hasonló szemléletű tanulmányaira, továbbá szakmai sikereire, általa betöltött pozíciókra, megszerzett címre. A vád megalapozatlanságát támasztják alá a nyomozó hatóság megszüntetési javaslatai, valamint a vádhatóságnak a vád tárgyává tett bűncselekmény súlyához és büntetési tételéhez képest rendkívül kedvező ajánlatai. Az a körülmény, hogy 2017. IV. negyedévében felkerült a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adósok listájára, egyébként nem egyeztethető össze azzal, hogy tanú4 "jobbkezeként" lépjen fel. Az általános gyakorlattól eltérőnek és szabálysértőnek tartotta, hogy tanú1 nem tett feljelentést.

[14] tanú1 tanú a nyomozás során lényegét tekintve a tényállással egyező vallomást tett, egyben kitért arra, hogy tanú2 a saját szerepét a vádlott, valamint a cég1 felszámolását végző ügyvédi iroda találkozójának tető alá hozásában jelölte meg, tanú3 pedig felvetette fedett nyomozóknak a vádlottal történő, újabb találkozón való jelenlétének lehetőségét is. A 2020. január 24-i tárgyaláson egyes, nyomozati vallomásában szereplő körülményekre részint nem emlékezett, részint - tanú2nek a 2016. március 1-jei találkozón való jelenlétének hosszát és a találkozót követő szerepét, valamint tanú4 személyének ügyhöz kapcsolásának okát és a vádlott által bemutatott irat tartalmát illetően - nem ugyanúgy emlékezett, azonban a nyomozati vallomását - a vádlott által bemutatott irat tartalmát érintő rész kivételével - fenntartotta azzal, hogy emlékei az azóta eltelt hosszú időre tekintettel elhalványultak, ugyanakkor a vádlott által részére bemutatott iratról a nyomozati vallomásától eltérően akként nyilatkozott, hogy az nem a cég1 adóhatósági törzsadatnyilvántartása volt, hanem egy abból származó kivonat, belső, adóhatósági információt tartalmazó irat, amelyben a cég1 azonosító adatai mellett az egyes ügyszámokra vonatkozó, feltárt adóhiányok szerepeltek. A cég1 ÁFA-visszaigénylés iránti kérelmét nem a felszámolásra kijelölt cég terjesztette elő. A 2016. március 1-jei találkozón elhangzottak miatt azért nem fordult a hatóságokhoz, mert próbálta az ügyet diszkréten kezelni és nem bízott a bűnüldöző hatóságok munkájában.