A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27350/2015/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bíró: Dobó Viola

öáéüíóáGyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

4.K.27.350/2015/8. szám

A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. ... ügyvéd (...) által képviselt ... (...felperesnek - dr. ...jogtanácsos által képviselt...(...) alperes ellen földhasználat nyilvántartásba vétele tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében mely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott ... Társas Ügyvédi Iroda (...) által képviselt ...(....) beavatkozó - meghozta a következő

ítéletet

A bíróság keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 25 000 (huszonötezer) forint perköltséget az alperes Magyar Államkincstárnál vezetett 10026005-00321127-00000000 számú bankszámlára történő teljesítés útján.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a beavatkozónak 15 napon belül 12 700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint perköltséget.

A feljegyzett 120 000 (egyszázhúszezer) forint eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, melyet az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell benyújtani a Gyulai Törvényszéknek címezve.

A másodfokú bíróság az ügyérdemében tárgyaláson kívül határoz a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének (fellebbezési ellenkérelmének) kézhezvételétől számított 8 napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a fellebbezés csak a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

A bíróság az egyesített perekben előterjesztett keresetlevelek, ellenkérelmek és a közigazgatási iratok adati alapján a következő tényállást állapította meg:

I.(4.K.27.350/2015.)

..né, mint eladó és ..., mint vevő között ...án 2014. december 22. napján adásvételi szerződés jött létre a ... ... hrsz.-ú szántó művelési ágú ingatlan, 2718/31792-ed tulajdoni hányada vonatkozásában. Az eladó az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlését kérte a területileg illetékes jegyzőtől, aki az adásvételi szerződés eredeti példányára a kifüggesztés kezdő és lejárati időpontját rávezette és a kifüggesztésről 2015. január 5. napjától 2015. március 9. napjáig gondoskodott. A kifüggesztés időtartama alatt elfogadó nyilatkozat nem érkezett. A jegyző a szerződés 4 eredeti példányát és az iratjegyzéket továbbította az alperes, mint mezőgazdasági igazgatási szerv részére, aki az adásvételi szerződés jóváhagyását 2015. július 3. napján meghozott ...számú határozatában megtagadta a mező- és erődgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Fftv.) 27. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja alapján, mivel a felperes ... Megyei Igazgatósága a .... számú állásfoglalásában az adásvételi szerződés jóváhagyását a szerződés szerint vevővel nem támogatta.

Az alperes megtagadó döntése ellen a vevő keresetet terjesztett elő, melyben foglaltakra figyelemmel az alperes határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 114. §-a alapján az időközben meghozott Alkotmánybíróság III/278/2015. számú határozatára visszavonta és intézkedett a felperes területi igazgatósága állásfoglalásának ismételt beszerzésének érdekében. A NAK illetékes szerve az új eljárásban korábbi döntését fenntartotta és tájékoztatta az alperest arról, hogy az AB határozatnak megfelelő döntését, csak bíróság elrendelt új eljárás esetén fogja kiadni.

Az alperes az új eljárásban az Fftv. 24. §-a szerinti tényállás tisztázását elvégezve a .... számú határozatában az adásvételi szerződés jóváhagyásáról döntött. A határozat indokolásában kifejtettek szerint az Fftv. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adásvételi szerződést először az érvényességi és hatályosulási feltéteknek való megfelelőség szempontjából vizsgálta meg. Megállapította, hogy a vevő szerepel a földművesekről vezetett országos nyilvántartásban, akinek a tulajdonában haszonélvezetében álló földterület nagysága a megszerezni kívánt földterület nagyságával együtt nem haladja meg a 300 ha-t, ezért tulajdonszerzése nem ütközik az Fftv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott 300 ha területi korlátozásban. Megállapította, hogy a szerződés tartalmazza a vevőnek a Fftv. 13-14. §-a szerinti kötelezően előírt nyilatkozatokat. A felek az adásvételi szerződést a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekre és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (továbbiakban: Fétv.) 11. §-ának megfelelően ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták, melyből 1 példánya biztonsági okmányon készült. A jegyző a hirdetményi közlésre vonatkozó eljárási szabályokat megtartotta. Az alperes figyelemmel arra, hogy a felperes területileg illetékes szerve a nem támogató állásfoglalását nem indokolta, a megtagadás körében kizárólag az Fftv. 24. § (2) bekezdés cb) és cc) alpontjaira hivatkozott anélkül, hogy megjelölte volna, hogy milyen tények alapján állapította meg, hogy a vevő a szerzés révén az elővásárlás jogát visszaélés szerűen gyakorolhatja és a szerzése gazdasági szükséglet nélküli felhalmozási célú. Az alperes ezért megvizsgálta a vevő tulajdonában és a ...Kft. használatában lévő föld ingatlanok terület mértékét és megállapította, hogy a vevő tulajdonostársi minősége visszaélésszerű joggyakorlásra nem adhat alapot, mert a tulajdonostárs csak harmadik személytől érkező vételi ajánlat esetén élvez elsőbbséget. Kifejtette továbbá, hogy a vevő nem helyben lakó, ezért ... településen továbbra is csak az Fftv. 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján gyakorolhatja elővásárlási jogát. Hivatkozott arra is, hogy tulajdonostárs a belső jogviszonyában a tulajdoni hányadot érintő jogügylet kifüggesztést és hatósági jóváhagyást igényel és az elővásárlási jogosultak sorrendjében a helyben lakó szomszéd és a helyben lakó is a vevőt megelőző ranghelyen áll, ezért valamennyi tulajdoni hányad egyidejű felvásárlása esetén sem alakulhatna ki előnyösebb helyzet. Utalt arra, hogy a tulajdonszerzési korlát szempontjából kizárólag a természetes személy birtokában lévő ingatlanok területét lehet figyelembe venni, ezért nincs jelentősége annak a ... Kft. használatában közel 900 ha földterület van, amely nem haladja meg a birtok maximumot (120 ha).

II. (4.27.352/2015.)

...né, mint eladó és ..., mint vevő között ...án 2014. október 9. napján adásvételi szerződés a ... .... hrsz-ú szántó művelési ingatlan ...-ad tulajdoni hányada tárgyában az eladó kérelmére a területileg illetékes jegyző az adásvételi szerződés kifüggesztéséről 2014. október 17. napjától 2014. december 16. napjáig gondoskodott, mely időtartam alatt elfogadó nyilatkozat nem érkezett. A jegyző a szerződés 4 eredeti példányát és az iratjegyzéket továbbította az alpereshez, aki az adásvételi szerződés jóváhagyását a 2015. június 30. napján meghozott ... számú határozatában megtagadta, mert a felperes ...Megyei Igazgatósága a szerződés jóváhagyását nem támogatta az Fftv. 24. § (2) bekezdés c) pontjának cb) és cc) alpontja alapján.