A Gyulai Törvényszék Kf.25176/2016/4. számú határozata adásvétel tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 327. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 51. §, 114. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 24. §, 25. §, 28. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bírók: Hajnal Beatrix, Orbánné dr. Papp Éva, Pusztai-Sznyida Barbara

A Gyulai Törvényszék Dr. Mikó András ügyvéd által képviselt felperesnek - dr. Sóvári Tibor főosztályvezető jogtanácsos által képviselt alperes - mely perbe dr. Tóth Enikő ügyvéd által képviselt ... az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - ellen adásvételi szerződés jóváhagyása iránt a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatba tett perében a 2015. évi december hó 16. napján 4.K.27.350/2015/8. szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t .

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 nap alatt 5.000 (ötezer) forint perköltséget az alperes Magyar Államkincstárnál vezetett........................... bankszámlájára történő teljesítés útján.

A feljegyzett 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s .

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét - amelyben az alperes 572.493-4/2015., 572.393-4/2015., 572.344-4/2015. és 571.922-4/2015. számú határozatainak megváltoztatását és az adásvételi szerződések jóváhagyásának megtagadását kérte perköltség megállapítása mellett - elutasította és kötelezte a felperest az alperes javára 25.000 forint, míg az alperesi beavatkozó javára 12.700 forint perköltség megfizetésére azzal, hogy a feljegyzett 120.000 forint eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. Álláspontja szerint a felperes ügyféli minőségét és ebből következő perindítási jogosultságát a 17/2015. (VI.05.) AB határozat 74. pontja megalapozza, amely rögzíti, hogy a földbizottság mint közvetett magánjogi jogosult értékelésen alapuló állásfoglalása a hatóság eljárása szempontjából az ügyfél nyilatkozatával esik azonos megítélés alá. Megállapította, hogy az alperes nem követett el jogszabálysértést, amikor a vevő által előterjesztett jogorvoslati kérelmek alapján, élve a Ket. 114. §-a szerinti döntés lehetőségével az alapeljárásban hozott határozatait visszavonta és az új eljárást az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően folytatta le a tényállás teljeskörű feltárása végett. Az alapeljárásban a felperes a helyi földbizottság nevében állásfoglalást adott ki, amelyben vétójogát az Fftv. 24. § (2) bekezdés c) pontjának cb) és cc) alpontjaira hivatkozással gyakorolta. Az állásfoglalás a jogszabályhely megjelölésén túlmenően indokolást nem tartalmazott, ezért az új eljárásban nem volt alkalmas arra, hogy az alperes az Fftv. 25. § (1) bekezdése szerinti értékelést érdemben el tudja végezni. A megismételt eljárásban a felperes a korábbi állásfoglalását tartotta fenn, de továbbra sem jelölte meg, hogy vétójogát milyen adatokra és körülményekre alapította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a nemleges állásfoglalás így érdemben nem volt felülvizsgálható az alperesi eljárásban, azt a hatóság a bizonyítékok köréből jogszabálysértés elkövetése nélkül rekesztette ki és az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően eljárva az Fftv. 28. §-ában foglalt előírásnak megfelelően maga végezte el az értékelést. A tényállást ezen eljárás során teljeskörűen feltárta és helytállóan jutott a feltárt adatok alapján arra a következtetésre, hogy a felperes állásfoglalásában megjelölt megtagadási okok a vevővel szemben nem állnak fenn. A felperes a perben nem tudta az értékelés okszerűségét konkrét adatokkal cáfolni. Mindezekre tekintettel az alperes eljárása nem volt jogszabálysértő amikor az adásvételi szerződéseknek a szerződő felek közötti jóváhagyásáról rendelkezett az általa feltárt tényállás alapján.

Az ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelmének helytadó döntés hozatalát, továbbá perköltség megállapítását kérte. A másodlagos fellebbezési kérelme az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítására irányult perköltség megállapítása mellett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a jogszabályi rendelkezéseket tévesen értelmezte és helytelenül alkalmazta, amelyből következően helytelen és megalapozatlan jogi következtetésre jutott. Utalt arra, hogy az adásvételi szerződés jóváhagyását nem támogatta, így az alperes nem hozhatott volna az állásfoglalással ellentétes döntést, ez a jog ugyanis csak abban az esetben illette volna meg az alperest, amennyiben a felperes jogszabálysértő módon támogatta volna az adásvételi szerződés jóváhagyását. Utalt arra, hogy határozatát még az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala előtt, a hatályos jogszabályoknak megfelelően hozta, így helyesen járt el amikor az abban foglaltakat utóbb fenntartotta. Álláspontja szerint az alperes nem volt jogosult felszólítani őt új állásfoglalás kiadására, illetve korábbi állásfoglalásának részletes megindokolására.