A Székesfehérvári Törvényszék B.108/2008/14. számú határozata befolyással üzérkedés bűntette (HIVATALI befolyással üzérkedés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 256. §] Bírók: Pál István, Soós Gyula, Szilágyi Dénesné

Fejér Megyei Bíróság

B.108/2008/14. szám

a magyar köztársaság nevében!

Ítélet:

A hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt a más ügyben jogerős szabadság-vesztés büntetését töltő

I.rendű vádlott neve- vádlott, aki Ajkán született, 1974. február 20-án, anyja I.rendű vádlott anyja neve, tanú 1, tanú 1. szám alatti lakos, jelenleg a szombathelyi BV Intézetben tölti jogerős börtönbüntetését

b ű n ő s:

a Btk. 256. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő és büntetendő hivatali befolyással üzérkedés bűntettében.

Ezért a bíróság a vádlottat 2 /kettő/ évi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, és mellékbüntetésül kettő évi közügyektől eltiltásra ítéli.

A bíróság a nyomozás során bűnjelként lefoglalt- a nyomozati iratok 3. oldalán lévő bűnjeljegyzék 1. tételszám alatti 1 db, Sony M-455 tipusú diktafon

és a 2. tételszám alatt bevételezett 2 db. MC30 tipusú Sony mikrokazetta lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli tanú 1 2/a. szám alatti lakosnek.

A bűnügyi költségként felmerült 58.220,- (Ötvennyolcezer-kettőszázhúsz) Ft-ot a vádlott köteles az államnak az ezután esetlegesen felmerülőkkel együtt megfizetni.

indokolás:

A bíróság a következő tényállást állapította meg:

I.rendű vádlott neve vádlott magyar állampolgár, az általános iskola nyolc osztályát végezte el, valamint középiskolai érettségivel rendelkezik. Letartóztatását megelőzően a feleségével egy kft.-ben dolgoztak, amelynek a vádlott volt a tulajdonosa, s építőipari tevékenységet folytattak. Ez a kft. felszámolásra került. Felesége, tanú 1 alkalmi munkából él, havi 50-70 ezer Ft jövedelemre tesz szert. Egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak feleségével közösen, aki 2002-ben született. A vádlott büntetett előéletű, mert

1) Az tanú 1i Városi Bíróság 1997. február 20-án jogerős B.16/1997/3. számú ítéletével, súlyos testi sértés bűntette miatt hat hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását kettő év próbaidőre felfüggesztette, majd

2) Az tanú 1i Városi Bíróság a 2002. december 18-án jogerős B.122/2001/12. számú ítéletével csalás vétsége miatt hét hónapi fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását kettő évi próbaidőre felfüggesztette, majd

3) Az tanú 1i Városi Bíróság 2004. december 8-án jogerős B.330/2002/16. számú ítéletével lopás vétsége miatt hat hónapi fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását kettő évi próbaidőre felfüggesztette, és 30.000,- Ft pénzbeli büntetést alkalmazott, majd pedig

4) Az tanú 1i Városi Bíróság 2006. január 19-én jogerős B.5/2004/58. számú ítéletével csalás vétsége miatt öt hónapi fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztette.

5) A Tapolcai Városi Bíróság 2006. szeptember 18-án jogerős 2.B.286/2005/19. számú ítéletével lopás bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlottat egy évi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, és kettő évi közügyektől eltiltásra ítélte, majd 2008. január 31-én vonult be önként a Veszprém Megyei Bv Intézetbe, hogy letöltse büntetését, amely büntetéséből várhatóan 2009. március 19-én feltételesen fog szabadulni.

A vádlott ellen két büntetőeljárás van még folyamatban, az egyik a Veszprémi Városi Bíróság 11.B.235/2008/12. szám alatt 2008. június 17. napján kihirdetett határozat szerint, amely nem jogerős, folytatólagosan elkövetett önbíráskodás bűntette miatt egy évi börtönbüntetésre ítélte a Veszprémi Városi Bíróság, és kettő évi közügyektől eltiltást alkalmazott, melyre tekintettel 2009. február 17. napjára tűzte ki a Veszprém Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a másodfokú tárgyalást.

Ezen kívül a Keszthelyi Városi Bíróság előtt 2 B. 26/2006 szám alatt jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt ... Szekeres Orsolya és társaival szemben a bíróság 2009. február 27. napjára tűzött tárgyalást, ahol várható a bizonyítási eljárás befejezése.

---ooo---

tanú 2 2005. július hó 7-étől 2005. szeptember 13-ig volt a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 3. körlet 51-es zárkájában elhelyezve I.rendű vádlott neve vádlottal. Ezt követően 2005. október 28 és 2005. november 7., valamint 2005. november 15. és 2005. december 5. között az intézet drogprevenciós körletében voltak elhelyezve, ami nyitott körlet, s ennek kapcsán tanú 1 és a vádlott fogvatartása során közelebbi ismeretségbe kerültek, sokféle dologról, történésről beszéltek egymásnak, így többek között saját ügyeikről is, ami miatt fogva voltak.

I.rendű vádlott neve vádlott a szabadulását követően jogtalan előnyszerzés céljából 2006. június 1. és 2006. július 26. között több alkalommal felhívta az Albagipsz és Kő Kft. előfizetésében lévő, de ténylegesen tanú 2 tanú 1 telefonszámot, melynek során a vádlott az ekkor még előzetes letartóztatásban lévő tanú 2 édesanyjának telefonon keresztül arra hivatkozott, hogy ismeri a fia ügyét, tudja, hogy előzetes letartóztatásban van, de a bírósági és egyéb hivatalos kapcsolatain keresztül el tudja azt érni, hogy a fia ügye kedvező elbírálást nyerjen, és kiengedjék az előzetes letartóztatásból.

Ennek során a vádlott közölte tanú 2 ügyvédeinek nevét, valamint azt, hogy a Győri Ítélőtáblán folyamatban lévő ügyben még nem tűzték ki a tárgyalást. Erre figyelemmel a vádlott sürgette tanú 1 a mihamarabbi döntés érdekében, ugyanis elmondása szerint, amennyiben a bíróság meghozza a döntését, abban az esetben már az ismerősein keresztül nem tud nekik segíteni.

tanú 1 a vádlott - aki telefonon nem mutatkozott be, személyazonosságát végig titokban tartotta - kérését határozottan nem utasította el, hanem azt színleg elfogadta, csupán az anyagi forrásaira hivatkozva odázta el a döntését, ezt követően még a vádlott több alkalommal felhívta tanú 1, többek között a tanú 1-ös kapcsolási számú telefonról, majd elmondta neki, hogy először 500.000,- Ft-ot kellene fizetnie tanú 1nak részére, mintegy előlegként, majd a következő 500.000,- Ft-ot abban az esetben, ha tanú 3 az előzetes letartóztatásból kiengedik, és a további egymillió Ft-ot pedig akkor, ha a fia ügyében kedvező ügydöntő határozat születik.

tanú 1 a vádlottal folytatott telefonbeszélgetések nagy részéről, -nem mindegyikéről- hangfelvételt készített, melyeket nem feljelentésnek szánt, ezt csupán azért tette, mivel így tudták kinyomozni a nyomozóhatóságnál, hogy, kitől származnak ezek a névtelen telefonhívások.

I.rendű vádlott neve vádlott tanú 1n kívül távbeszélőn egy alkalommal tanú 2 édesapjával, tanú 3 is beszélt, amely beszélgetés során tanú 3 megkérdezte, hogy a vádlott által kért 2.000 000,- Ft-ért cserébe mire számíthatnak, ekkor a vádlott közölte tanú 3, hogy ismeretségi körébe tartozó személyek kapcsolatban állnak a Győri Ítélőtábla tanú 2 ügyében eljáró tanácsának egyik női bírájával, és rajta keresztül el tudják intézni, hogy a fiát felmentsék, illetve hogy a börtönből őt ki tudják hozni. A vádlott azt nyilatkozta, hogy az ismeretségi köre révén az eljáró bíróságot befolyásolni tudja, és tanú 2 ügyében kedvezőbb döntést lehet kieszközölni.