A Fővárosi Ítélőtábla Bf.47/2009/18. számú határozata befolyással üzérkedés bűntette (HIVATALI befolyással üzérkedés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 91. §, 256. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 352. §, 371. §, 372. §] Bírók: Hildenbrand Róbert, Révész Tamásné, Szigeti Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

2.Bf.47/2009/18. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2009. év május hó 28. és 2009. július 7. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet.

A hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Fejér Megyei Bíróság B.108/2008/14. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint.

A vádlott börtönbüntetését 1 (egy) évre enyhíti.

Elrendeli az Ajkai Városi Bíróság 2005. június 7. napján kelt B.5/2004/58. számú ítélettel, illetve a Veszprém Megyei Bíróság 2006. január 19. napján jogerős 1.Bf.744/2005/4. számú végzéssel kiszabott 5 (öt) hónap fogházbüntetés végrehajtását.

Az ítélet bevezető részét kiegészíti azzal, hogy a Fejér Megyei Bíróság a 2008. november 26. és 2009. január 28. napján tartott nyilvános tárgyalás alapján 2009. február 4. napján hirdette ki az ítéletét.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Fejér Megyei Bíróság a 2009. február 4. napján kelt B.108/2008/14. számú ítéletével a vádlott bűnösségét hivatali befolyással üzérkedés bűntettében (Btk.256.§ (1) bekezdés) állapította meg. Ezért őt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, ellene a vádlott és védője felmentésért fellebbeztek.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.143/2009. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elsőfokú bíróság tanú1. és tanú 2. nyomozati vallomásánál nem észlelte, miszerint a figyelmeztetésük nem volt szabályszerű. Ezért e tanúk nyomozati vallomásának kirekesztését indítványozta a bizonyítékok közül. Az ügyészi álláspont szerint a megalapozott tényállás alapján a cselekmény minősítése törvényes, a kiszabott büntetés arányos. Ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Bejelentette, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni.

A nyilvános ülésen a védő arra hivatkozott, hogy a vádlottal folytatott telefonbeszélgetést, illetve ajánlatot tanú 2. és felesége nem vették komolyan, pénzmozgás nem történt. Ezért a védence terhére rótt bűncselekmény tényállási elemei hiányoznak. Elsődlegesen a vádlott felmentését, másodsorban a büntetés enyhítését indítványozta.

A vádlott az utolsó szó jogán vitatta, hogy bűncselekményt követett el. Előadta, hogy az elsőfokú eljárásban irattanulmányozási kérelméről nem született döntés. A vádlott e jogának érvényesülése érdekében az ítélőtábla a nyilvános ülést elnapolta, és a vádlott részére a kért iratmásolatokat megküldte.

A nyilvános ülés következő határnapján a vádlott az utolsó szó jogán folytatva felszólalását, az eljárásban hangoztatott védekezését ismételte el és a felmentését kérte.

A védő fellebbezése részben alaposnak bizonyult a következők szerint.

A Fővárosi Ítélőtábla védelmi perorvoslatok folytán bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását. Ennek során megállapította, hogy a megyei bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, beszerezte mindazon bizonyítékokat, amelyek a vádbeli cselekmény megítélését biztosították. Az ügyészi indítványban foglaltak szerint azonban valóban nem észlelte, hogy a tanúkat nyomozati vallomásuk előtt nem a perrendi szabályoknak megfelelően figyelmeztették. Ez az eljárási szabálysértés egyaránt vonatkozik tanú1., tanú 2. és tanú3-ra. Ezért e tanúk nyomozati vallomását az ítélőtábla kirekesztette a bizonyítékok közül. Ugyanakkor a jelzett tanúk valamennyien részletes tanúvallomást tettek a tárgyaláson és lényegében a nyomozati vallomásukkal egyezően adták elő a történteket. Ebből következően a nyomozati vallomásaik kirekesztése semmiben nem érintette előadásaik hiteltérdemlőségét, illetve a tényállás megalapozottságát.

A megyei bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat egyenként és egymással egybevetve is logikusan mérlegelte. A tanúk egybehangzó, terhelő előadásaira figyelemmel alappal vetette el azt a vádlotti védekezést, hogy csak ügyvédi segítséget ajánlott fel. A vádlottal telefonon kapcsolatot tartó tanú1. és tanú2. határozottan állították, hogy a vádlott befolyásos ismerősökről beszélt, akik a Győri Ítélőtábla tanácsánál segíteni tudnak fiuk szabadlábra helyezésében, mindezért pedig 2 millió Ft-ot kért.

Az ítéleti tényállás csupán az alábbiakkal szorul kiegészítésre, illetve pontosításra részben az iratok, részben pedig a másodfokú eljárás alatt bekövetkezett történések alapján (Be.352.§ (1) bekezdés a./ pont).

- Az ítélet 4. oldal első bekezdését követően a tényállást azzal egészíti ki, hogy a tanúk azt követően tettek feljelentést a vádlott ellen, miután az interneten keresztül meggyőződtek arról, hogy a Győri Ítélőtáblán törvénykezési szünet van, így fiuk ügyében sem várható intézkedés.

- A vádlott korábbi büntetései között 4. sorszámmal jelzett elítélés pontos adatai a következők:

Az Ajkai Városi Bíróság a 2005. június 7. napján kelt B.5/2004/58. számú ítéletével csalás vétsége miatt 5 hónap fogházbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. Az elsőfokú ítélet a Veszprém Megyei Bíróság 1.Bf.744/2005/4. számú helybenhagyó végzése folytán emelkedett 2006. január 19. napján jogerőre.

- Az 5. pontban jelzett Tapolcai Városi Bíróság 2.B.286/2005/19. számú, illetve a Veszprém Megyei Bíróság 2.Bf.55/2006/4. számú ítélettel a jelzett büntetés mellett elrendelte az Ajkai Városi Bíróság 2. pont alatti felfüggesztett büntetés végrehajtását is.

- A vádlott ellen folyamatban lévőként feltüntetett 2 büntető eljárás időközben befejeződött.

A Veszprémi Városi Bíróság 11.B.235/2008/12. számú ítéletét a Veszprém Megyei Bíróság a 2009. február 17. napján meghozott 1.Bf.683/2008/6. számú ítélettel annyiban változtatta meg, hogy a folytatólagosan elkövetett önbíráskodás bűntette kísérleti szakban maradt, a börtönbüntetés tartamát pedig 1 év 6 hónapra súlyosította.