A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21355/2015/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KAPCSOLATTARTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §] Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna, Volein Anna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.21.355/2015/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kucserák Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kucserák Katalin ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, az alperesi képviselő által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen a Székesfehérvári Törvényszék 2015. március 26. napján meghozott 27.P.21.240/2014/26. számú ítélete ellen a felperes részéről 28., az alperes részéről 27. sorszám alatt előterjesztett és 30. sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja.

A le nem rótt 84.000 (Nyolcvannégyezer) forint első- és másodfokú eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Felperes és F.E. élettársi kapcsolatából 2007. október 24. napján született a G.K. utónevű gyermek. A gyermeket a M. Városi Bíróság ügyszámú, a bíróság ügyszámon helybenhagyott ítéletével az anyánál helyezte el. Szabályozta mind a folyamatos, mind az időszakos kapcsolattartást, melyet akként határozott meg, hogy felperest 2011. január 1. napjától kezdődően valamennyi intézményi szünet fele időtartamára rendkívüli kapcsolattartás illeti meg, melynek pontos időpontjáról és esetleges beosztásáról a felek minden naptári év május 31. napjáig kötelesek megállapodni, ennek hiányában az időpont a szünetek első fele. Az intézményi szünet fogalmát a két szülő eltérően értelmezte. Ezen eltérő értelmezésből fakadóan a szülők között a kapcsolattartás végrehajtása kérdésében vita bontakozott ki, a felperes a gyermeket 2012. december hónapban nem a gondozó szülő által értelmezettek szerint, azaz december 21. napjára vitte vissza, hanem csak december 27-én.

A gondozó szülő végrehajtási kérelme tárgyában a gyámhivatal ügyszám, míg a felperes végrehajtási kérelme tárgyában ügyszámon 2013. március 4-én hozott határozatot. A határozatnak a lényegi megállapítása az volt, hogy az intézményi szünet fogalma az oktatási, nevelési intézmények szünetével nem azonosíthatóak, 2012. decemberben a gyermek óvodájában nem volt intézményi szünet, következésképp a kapcsolattartás szabályait a felperes szegte meg.

A határozatok elleni fellebbezés folytán a B. Gyámhivatal határozatával a két határozatot egy végzéssel bírálta el, a felperes végrehajtási kérelmét elutasította. A gondozó szülő végrehajtási kérelmének helyt adott és megállapította, hogy a felperes kapcsolattartási joga gyakorlása során nem tett eleget a határozat rendelkezéseinek, ezért bírsággal sújtotta. A végzés ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben annak megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését kérte. Indokolásában kifejtette, hogy a problémát az intézményi szünet fogalmának az értelmezése jelentette. Hivatkozott a Székesfehérvári Törvényszék ítéletének indokolásában írtakra, az általa már korábban előadott szakértői véleményre. Kifogásolta, hogy amennyiben az intézményi szünet fogalma ennyire bizonytalan, akkor az önhiba megállapítása jogszabálysértő. Kifogásolta, hogy a gyámhivatalok az általa benyújtott iratok tartalmát nem vették figyelembe. Felülvizsgálati kérelme az elsőfokú gyámhatósághoz 2013. június 25-én érkezett, a következő napon 26-án a beadványát kiegészítette a B. Kormányhivatal ügyszám és a ügyszámú végzés elleni felülvizsgálati kérelmekkel, illetőleg azok indokaival. A másodfokon eljáró közigazgatási hatóság a felperes mindkét beadványát, valamint az ügyben elfoglalt álláspontját tartalmazó nyilatkozatot 2013 szeptemberében továbbította a F. Bíróságnak, amely oda szeptember 5-én érkezett ügyszám alatt. A felperes a végrehajtás felfüggesztését kérte, mely kérelemről az alperesi bíróság 3. sorszám alatt, 2013. szeptember 10-én döntött, azt elutasította azzal, hogy a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Felperes fellebbezéssel élt a 3. sorszámú határozat ellen, melyet alperesi bíróság 7. sorszám alatti végzésével hivatalból elutasított. A felülvizsgálati kérelem tárgyában alperes 2013. november 18. napján kelt 9. sorszám alatti végzéssel döntött, azt elutasította. Indokolásában kitért arra, hogy a közigazgatási szervek helyesen értelmezték a bírósági ítéletben írt intézményi szünet fogalmát, ugyanis az nem azonos az óvodai foglalkozásmentes napokkal, avagy az összevont csoportok működésével, az csak zárva tartásként értelmezhető.

Gyámhivatal 2013. február 11. napján kelt határozatával felperes a 2011. nyári és őszi szünet pótlása tárgyában benyújtott kérelmét elutasította. A végzés ellen a felperes fellebbezéssel élt. B. Gyámhivatal 2013. április 24-én kelt végzésével a rendelkező részt változatlanul hagyta, az indokolást megváltoztatta, kifejtette, hogy 2011. nyári kapcsolattartás tekintetében már egyszer döntés született, így ugyanabban a kérdésben ismételten határozatot hozni nem lehet. A határozat ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az alperesi bíróságnál. Alperes felhívta a felperest, hogy a kérelmezetti nyilatkozattal összefüggésben 15 napon belül észrevételt tehet.

A felperes szeptember 19-én érkezett beadványában a következőket írta: "B. Gyámhivatal ellen ügyszám, ügyszám, ügyszám, ügyszám, ügyszám végzései hatályon kívül helyezése iránti ügyben, melynek ügyszámát nem ismerem, az alábbi előkészítő iratot nyújtom be." Az alperes a felperes előkészítő iratát csak az ügyszámú határozat elleni felülvizsgálati kérelemként bírálta el, azt elutasította.

Felperes az alperesi bíróság elnökénél 2014. januárban tett panaszában többek között előadta, hogy kérelmeit a bíróság nem bírálta el. Alperes 2014. március 11-én kelt végzéssel a ügyszám és 20/2013. számú közigazgatási végzések tekintetében a felülvizsgálati kérelmet elutasította, az ügyszámú közigazgatási végzés elleni felülvizsgálati kérelem ügyében az eljárást elkülönítette, az eljárást ügyszám alatt folytatta, 2014. március 6. napján kelt 4. sorszámú végzésével a felülvizsgálati kérelmet elutasította.

Felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy alperes megsértette felperes emberi méltóságát, a magánélethez fűződő személyiségi jogát a kiskorú gyermeke kapcsolattartása körében hozott határozataival. Az alperes a ügyszámú határozatának indokolásában kirívóan okszerűtlenül értelmezte az intézményi szünet fogalmát, végzésének indokolásában az intézményi szünet fogalmát szintén tévesen értelmezte, ezzel az időszaki kapcsolattartás tekintetében a pótlást kizárta, a ügyszámú végzés indokolásában az intézményi szünet fogalmát okszerűtlenül, tévesen értelmezte. Az ügyszámú határozatában kimondta, hogy az időszakos kapcsolattartást nem lehet pótolni, továbbá az intézményi szünet fogalmát óvódás korú gyermek esetén az óvoda zárva tartásával azonosította.