A Székesfehérvári Törvényszék P.21240/2014/26. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 152. §, 155. §, 221. §, 332. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 360. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 30. §] Bíró: Moróczné dr. Medgyasszay Júlia

íéSzékesfehérvári Törvényszék

27.P.21.240/2014/26. szám

A Székesfehérvári Törvényszék a személyesen eljárt felperesnek - a Hivatal által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

megállapítja, hogy az alperes a Bíróságon 38.Kpk.45.966/2013. szám alatt indult eljárásban megsértette a felperesnek az eljárás ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát;

kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000,-Ft-ot (azaz százezer forintot);

az ezt meghaladó keresetet elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha ezt a felek közösen kérték, továbbá akkor, ha a fellebbezés a perköltségre vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul. A felek ez utóbbi esetekben kérhetik tárgyalás tartását.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy a fellebbező fél részére az ítélőtábla előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet, a közreműködése nélkül eljáró fél nyilatkozata és perbeli cselekménye hatálytalan.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek előadása, a .... Bíróság Kpk.45.962/2013.,Kpk.45.966/2013.,Kpk.45.075/2014.Kpk.45.127/2014.

Szám alatti iratai, a kk. TT. kapcsolattartása ügyében keletkezett gyámhatósági ratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes és EA élettársi kapcsolatából 2007. október 24. napján született a kk.TT. utónevű gyermek A gyermeket a Városi Bíróság 8.P.21.351/2008/81. számú ítéletével - melyet a Megyei Bíróság 1.Pf.25.734/2010/15. számon helyben hagyott - a gyermeket az anyánál helyezte el.

Szabályozta a felperesnek mind a folyamatos, mind az időszakos kapcsolattartási jogát is. Eszerint: "Az alperest 2011. január 1. napjától kezdődően valamennyi intézményi szünet fele időtartamára rendkívüli kapcsolattartás illeti meg, amelynek pontos időpontjáról és esetleges beosztásáról a felek minden naptári év május 31. napjáig kötelesek megállapodni, ennek hiányában az időpont a szünetek első fele."

Az intézményi szünet fogalmát a két szülő eltérően értelmezte: a felperes álláspontja szerint az intézményi szünet az óvodákban is azonos az oktatási- nevelési intézmények működési rendjéről meghatározott jogszabályban írtakkal, nevezetesen a nyár eleji évzárótól a nyár végi - ősz eleji évnyitóig tartó időszak; míg a gondozó szülő értelmezése szerint óvoda esetén intézményi szüneten azt az időszakot kell érteni, amikor az óvoda ténylegesen zárva tart.

Ezen eltérő értelmezésből követően a szülők között több vita volt. A felperes az ítéletet hozó ... Városi Bíróságtól kérte ennek pontosítását, a bíróság álláspontja szerint az intézményi szünet fogalmát a szavak általánosan elfogadott értelme alapján kell megítélni.

A felperes a .... Szolgáltató Irodától szakértői véleményt szerzett be, mely szakértői vélemény megállapítása szerint a "valamennyi intézményi szünet" megjelölés az óvodákban egyértelműen nem értelmezhető. Hasonló megállapításra jutott a felperesi kérelemre válaszolva az ombudsman is.

Ennek az eltérő értelmezésnek volt a következménye, hogy a felperes a gyermeket 2012. december hónapban nem a gondozó szülő által értelmezettek szerint, azaz december 21. napjára vitte vissza, hanem csak december 27-én.

A gondozó szülő végrehajtási kérelme tárgyában a Gyámhivatala -15.C/001/185-23/2013., míg a felperes végrehajtási kérelme tárgyában -15.C/001/185-24/2013. számon 2013. március 4-én hozott határozatot. A határozatnak a lényegi megállapítása az volt, hogy az intézményi szünet fogalma az oktatási - nevelési intézményi intézmények szünetével nem azonosítható, a kérdéses időszakban a gyermek óvodájában nem volt intézményi szünet, következésképpen a kapcsolattartás szabályait a felperes szegte meg.

A határozatok elleni fellebbezés folytán Gyámhivatal járt el, aki a C/020/01186/23/2013. számú határozatával a két határozatot egy végzéssel bírálta el, a felperes végrehajtási kérelmét elutasította, a gondozó szülő végrehajtási kérelmének helyt adott és megállapította, hogy a felperes a kapcsolattartási joga gyakorlása során nem tett eleget a határozat rendelkezéseinek, ezért bírsággal sújtotta.

A határozat indokolásában a másodfokú gyámhivatal kitért arra, hogy a szülők között elsősorban értelmezési vita van, rögzítette, hogy a felperes fellebbezéséhez csatolta a szakértő által készített véleményt, és kérte annak az eljárásban való figyelembe vételét. A hatóság álláspontja szerint az, hogy önhiba fennáll-e, nem szakkérdés, hanem eldöntendő jogi kérdés. A kapcsolattartási időpontokkal összefüggésben csatolt szakértői irat nem tartalmaz releváns információkat, ezért a szakértői vélemények mérlegelését mellőzte. Úgy foglalt állást, hogy mivel a felek között abban az időszakban is per volt folyamatban, nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy az ítéletben nem szabályozott jogokat, kötelezettségeket írjon elő. Álláspontja szerint amennyiben a végrehajtás foganatosítás során nehézségek merülnek fel, úgy a felek együttműködése körében dönthető az el, illetőleg lehetőség van arra is, hogy a felek kérjék a kapcsolattartás újraszabályozását.

Leszögezte a másodfokú hatóság azt is, hogy a bírósági ítélet intézményi szünetben biztosít időszakos kapcsolattartás, nem pedig iskolai szünetben vagy foglalkozásmentes napokon. A gyermek óvodájában 2012. decemberében nem volt intézményi szünet, csak zárva tartás, ezért a felperes időszakos kapcsolattartásra nem volt jogosult (hivatkozott határozat 11. oldalának utolsó bekezdése).

A végzés ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben annak megváltoztatását, vagy hatályon kívül helyezését kérte. Indokolásában kifejtette, hogy a legkomolyabb problémát az intézményi szünet fogalmának értelmezése jelenti. Hivatkozott a ....... Törvényszék ítéletének indokolásában írtakra, az általa már korábban előadott szakértői véleményre. Kifogásolta, hogy amennyiben az intézményi szünet fogalma ennyire bizonytalan, akkor esetében az önhiba megállapítása jogszabálysértő, illetőleg kifogásolta, hogy a gyámhivatalok az általa benyújtott iratok tartalmát egyáltalán nem vették figyelembe.

Felülvizsgálati kérelme az elsőfokú gyámhatósághoz 2013. június 25-én érkezett. A következő napon, június 26-án a beadványát kiegészítette a Kormányhivatal C.020/01186/19/2013. és C.020/01186/20/2013. számú végzése elleni felülvizsgálati kérelmekkel, illetőleg azok indokaival.

A másodfokon eljáró közigazgatási hatóság a felperes mindkét beadványát, valamint az ügyben elfoglalt álláspontját tartalmazó kérelmezetti nyilatkozatot 2013. szeptemberben továbbította a .... Bíróságnak (a továbbiakban alperesi bíróság), amely oda szeptember 5-én érkezett 38.Kpk.45.962/2013. ügyszám alatt.