A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20990/2018/4. számú határozata képmáshoz való jog megsértése tárgyában. Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna
Fővárosi Ítélőtábla
1.Pf.20.990/2018/4/II.
A Fővárosi Ítélőtábla a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Balsai Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. június 29. napján meghozott 27.P.22.197/2018/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság, a ... 13-án közzétett "cikk címe" című cikkel kapcsolatos kereset tárgyában meghozott ítéletének keresetet elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.
Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja. Megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes képmás és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy ... 11-én az "cikk2" című cikkben a felperesről hozzájárulása nélkül készített felvételt felhasználta.
Az alperest a további jogsértéstől eltiltja.
Kötelezi az alperest, legalább egy napig címlapos közleményben és az "cikk2"című cikk felett elhelyezett keretes közleményben mindaddig, amíg a cikk elérhető, de legalább 30 napig adjon elégtételt az alábbi tartalommal: "felperes neve, az ... egykori operatőre képmásának és hangjának jogosulatlan közzétételével megsértettük az érintett személyhez fűződő jogait. A jogsértésért elnézést kérünk."
Kötelezi az alperest, hogy a felperes képmását a fenti videóból 15 napon belül törölje.
A felperes elsőfokú perköltség fizetési kötelezettségét mellőzi, kereseti illetékfizetési kötelezettségét 18.000 (Tizennyolcezer) forintra leszállítja. Kötelezi az alperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására az államnak fizessen meg 18.000 (Tizennyolcezer) forint kereseti illetéket.
Kötelezi a feleket, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására az állam javára fizessenek meg személyenként 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes az ... televíziós csatorna operatőre. Az alperes a ....hu internetes portál és az ezen felületről elérhető "..." youtube csatorna kiadója. Az alperes újságírója és a felperes részt vettek és videót készítettek ... politikus által tartott nyilvános sajtótájékoztatón. Az alperes kérdésére szóba került az a néhány nappal korábbi atrocitás, amely során a ...-n összegyűlt tüntetők némelyike leköpte a parlament alakuló üléséről távozó egyházi vezetőket. A sajtótájékoztató hivatalos részének befejezését követően szóváltás alakult ki a felperes és az alperes újságírója között. Felperes sérelmezte, hogy alperes a parlament előtt tüntetőket csőcseléknek nevezte, ezt alperessel közölte. Alperes ezt követően a felperesről annak folyamatos tiltakozása ellenére felvételt készített, ami a ....hu internetes portálon a ... 11. napján "cikk2" címmel és a ... 13. napján megjelent "cikk1" című cikkébe ágyazott linkről is elérhető volt. A felperes 2018. június 1. napján átvett levélben a ....hu oldalon ... 11-én nyilvánosságra hozott videó eltávolítását, a jogsértés abbahagyást és elégtételadó közlemény nyilvánosságra hozatalát kérte, amelynek alperes nem tett eleget.
A felperes 2018. június 14. napján előterjesztett keresetlevélben kérte annak megállapítását, hogy az alperes az általa kiadott ....hu internetes portálon ... 11-én és ... 13-án megjelent cikkekbe ágyazott linkről a szintén alperesi kiadásban álló lekérhető médiaszolgáltatásnak minősülő ... youtube csatornán közzétett videóban jogosulatlanul felperesi hozzájárulás nélkül készített kép- és hangfelvételt jelentetett meg. A felperes kérte továbbá az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására és eltiltást a további jogsértéstől, valamint az alperes kötelezését arra, hogy az előzetes kérelemben foglaltakkal azonos tartalmú elégtételadó közleményt a ....hu internetes portálnak a sérelmezett videóra mutató cikkei alatt elhelyezve jelentessen meg. Kérte továbbá az alperes kötelezését a perköltségeinek megfizetésére.
Az alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte. Állítása szerint a felperesnek a szerkesztőséghez és nem a kiadóhoz kellett volna előzetes kérelmét intéznie, következésképpen nem tett eleget sérelme orvoslására irányuló előzetes kérelem előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének, így az eljárás megszüntetésének van helye. Érdemben a kereset elutasítását indítványozta. Állítása szerint a felperes nyilvános közéleti eseményen önként lépett ki a jelenlétének apropóját adó szerepköréből, a sajtótájékoztatón elhangzottakhoz kötődő véleményét hangoztatta, ezért az alperesi kiadásban álló sajtótermékek a felperes hozzájárulása nélkül készíthettek és tehettek közzé róla felvételt. Az alperes álláspontja szerint a perbeli esetben a véleménynyilvánításhoz, így a sajtószabadsághoz való jog elsőbbséget élvez a felperes képmás- és hangfelvételhez való jogaival szemben, mert a felperes fellépése olyan nyilvános közéleti szereplésnek minősül, amely esetben az érintett személy hozzájárulása nélkül is készíthető felvétel.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 57.150 forint perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 36.000 forint meg nem fizetett illetéket.
A kereset elbírálásánál Magyarország Alaptörvényének IX. cikkét, a Ptk. 2:42. §-át, a 2:43. § g) pontját, 44. §-át, 2:51. § a)-d) pontjait, a Pp. 502. §-át, 503. §-át, 504. § (1) bekezdését hívta fel. Rámutatott, a Pp. 504. § (1) bekezdése utaló rendelkezés, szubszidiárius szabályozás. A sajtó-helyreigazítás iránti perekre vonatkozó szabályok alkalmazása kizárólag olyan tárgykörökben merülhet fel, amelyekben a Pp. nem tartalmaz ezen pertípusra vonatkozó speciális szabályokat. A Pp. 502. § (1) bekezdéséből egyértelműen megállapítható, hogy a képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránti perek vonatkozásában a jogalkotó rendelkezett arról, hogy az előzetes kérelmet a sérelmezett felvétel készítőjéhez, illetve felhasználójához kell intézni, így fel sem merülhet a sajtó-helyreigazításra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának a lehetősége, ezért az eljárás megszüntetésére irányuló kérelem megalapozatlan.
A felek közötti jogvita érdemben elbírálandó kérdése az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az volt, hogy az alperesi kiadásban álló média felperesi hozzájárulás hiányában, jogellenesen a felperes személyiségi jogait megsértve készítette-e és tette közzé a felperest megjelenítő kép- és hangfelvételt. Nyilvános közszereplésnek minősül-e a nyilvános sajtótájékoztatón elhangzottakkal összefüggésben kifejtett véleménynyilvánítás, amelyről az alperes felperesi hozzájárulás hiányában is készíthetett és közzétehetett a felperest megjelenítő felvételt. Ezért elsődlegesen abban foglalt állást, hogy a perbeli ügyben a felperes képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogai védelmére vonatkozó rendelkezések alkalmazásának van elsőbbsége, vagy ezt felülírják a véleménynyilvánításhoz való jogra vonatkozó szabályok, mert a felperest érintő felvétel olyan közéleti vita részének tekinthető, amelyről az alperes felperesi hozzájárulás hiányában is készíthetett és közzétehetett kép- és hangfelvételt.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!