A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.26896/2013/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 1. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2. §, 72. §, 109. §] Bíró: Serestyén Katalin

Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

5.K.26.896/2013/3. szám

(korábbi szám:5.K.27.223/2012.)

A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Halmi Franciska ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, - dr. jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, a becsatolt közigazgatási iratok, valamint a per egyéb adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

felperes neve és magánszemély 1 házasságából Szolnokon, 2002. 07. 23. napján ... utónevű gyermek született. A Szolnoki Városi Bíróság a 2008. május 18. napján kelt .... számú részítéletével a felek házasságát felbontotta és a magánszemély 2 nevű gyermek az anyánál került elhelyezésre. A bíróság részítéletében szabályozta az apával történő kapcsolattartást is, miszerint felperes neve jogosult 2008. december 31. napjáig minden héten szombaton délelőtt 9.00 órától délután 17.00 óráig a gyermekkel való kapcsolattartásra, erre az időre a gyermeket magával elviheti. 2009. január 1. napjától kezdődően az apa minden páros hétvégén jogosult a gyermekkel való kapcsolattartásra szombaton délelőtt 9.00 órától vasárnap délután 18.00 óráig, erre az időre a gyermeket szintén magával viheti, a gyermek az éjszakát is az apával töltheti. A részítélet rendelkezett arról is, hogy a kapcsolattartás során az apa a gyermeket felügyelet nélkül nem hagyhatja, a gyermekre veszélyes helyzetektől tartózkodni köteles. Az apa jogosult az időszakos kapcsolattartásra is, a gyermek iskolás korától kezdődően az őszi, téli, tavaszi szünetek fele időtartamára, a nyári szünetben 4 hét időtartamra, a szülők által minden év május 31. napjáig előzetesen egyeztetett időszakokban.

A fenti részítélet ellen benyújtott fellebbezésre a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság a 2008. november 11. napján kelt .... számú jogerős részítéletében döntött arról, hogy a felek az elmaradt kapcsolattartás akadályáról kötelesek előzetesen 48 órán belül értesíteni egymást. Kötelesek továbbá az elmaradt kapcsolattartás pótlásában megállapodni, megállapodásuk hiányában azt a következő hétvégén kell pótolni.

magánszemély 1 2011. november 22. napján kérelemmel fordult az elsőfokú gyámhatósághoz, magánszemély 2 utónevű gyermeke apai kapcsolattartásának szüneteltetése ügyében. Kérelmében kifejtette, hogy az ügyészség vádat emelt felperes neve ellen, a Szolnoki Városi Bíróság a 2011. november 15. napján kelt ítéletével felperes neve vádlottat kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 10 hónap börtönre ítélte, melynek a végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélettel a bíróság megszüntette felperes neve vádlott szülői felügyeleti jogát a kiskorú magánszemély 2 vonatkozásában. A kérelem benyújtásának időpontjában a bíróság ítélete még nem emelkedett jogerőre a vádlott és meghatalmazott védője által bejelentett fellebbezésre tekintettel.

Az elsőfokú gyámhatóság magánszemély 1 kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, figyelemmel arra, hogy az anya kérelme tárgyában a 2011. november 7. napján kelt 744-31/2011. számú végzésével módosított 2011. március 31. napján hozott 744-9/2011. számú végzésével az eljárást a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztette. A döntés ellen magánszemély 1 fellebbezést nyújtott be, melynek eredményeként az alperes a 2012. január 6. napján meghozott .... számú végzésében a fellebbezésnek helyt adott és az elsőfokú gyámhatóságnak a kapcsolattartás szüneteltetésére vonatkozó kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító 744-33/2011. számú döntését megsemmisítette, valamint az apai kapcsolattartási jog szüneteltetése ügyében indult eljárást felfüggesztő 744-9/2011. számú és az azt saját hatáskörben módosító 744-31/2011. számú végzését felügyeleti eljárás keretében megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el.

A megismételt eljárás során az elsőfokú hatóság a tényállás teljes körű tisztázása érdekében meghallgatta a kiskorú magánszemély 2-t, valamint tárgyalást tartott, melynek során nyilatkoztatta az apát és az anyát. Beszerezte a Szolnoki Városi Ügyészségtől a felperes neve ról készített pszichológusi és elmeszakértői véleményt, az apa lakóhelyén készített környezettanulmányt, valamint a kiskorú gyermekről a tanítói által adott jellemzést.

Az elsőfokú hatóság felperes neve nal szemben 2008. december 15. napján végrehajtást rendelt el, melyben kötelezte az apát, hogy szüntesse meg a gyermek egészségét, testi épségét veszélyeztető magatartását, egyben kötelezte a kapcsolattartás során a megfelelő fűtési mód, valamint a gyermek feletti felügyelet biztosítására. Az elsőfokú hatóság 2009. február 13-án az előzőek betartására hívta fel az apát, majd 2009. július 7-én 10.000 forint eljárási bírsággal sújtotta. Ezt követően 2009. október 12-én 15.000 forint összegű eljárási bírsággal sújtotta, majd 2011. évben a kapcsolattartás szabályainak be nem tartása miatt végrehajtást rendelt el az apával szemben és később eljárási bírsággal is sújtotta.

Az elsőfokú hatóság a 2012. február 10. napján kelt 444-11/2012. számú határozatában az anyának az apai kapcsolattartási jog szüneteltetésére irányuló kérelmét elutasította és az apa kapcsolattartási jogát akként korlátozta, hogy az apa jogosult a folyamatos kapcsolattartási jogát minden hónap 3. hetének hétvégéjén, szombaton délelőtt 9.00 órától 12.00 óráig a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Módszertani Gyermekjóléti Központ kapcsolatügyeletén gyakorolni, a gyermek elvitelének a joga az apát nem illeti meg. Az anya köteles a gyermekkel a kapcsolattartás kezdő időpontjában a gyermekjóléti központ kapcsolatügyeletén megjelenni. A korlátozás ideje alatt az apát az időszakos kapcsolattartás joga nem illeti meg. Az elsőfokú hatóság döntését a Csjt. 1. § (2) bekezdésében foglaltakra alapította, mely a gyermek mindenekfelett álló érdekének védelmét alapelvvé emelte.

A felperes az elsőfokú határozattal szemben fellebbezéssel élt, melynek eredményeként az alperes a .... számú határozatával a felperes fellebbezését elutasította, és az első fokú határozatot helybenhagyta.

Az alperes megállapította, hogy az elsőfokú hatóság döntésekor figyelembe vette az eljárás során becsatolt pszichológus szakértői véleményt, azt, hogy az apa magatartásával több alkalommal is megszegte a kapcsolattartás szabályozott rendjét, emiatt az elsőfokú hatóság több alkalommal figyelmeztetésben részesítette és eljárási bírságot szabott ki, továbbá hogy magatartásán a sorozatos végrehajtási intézkedések ellenére sem változtatott, figyelembe vette továbbá a kiskorúnak az apához való kötődését, valamint hogy az apa is ragaszkodik a gyermekéhez. Mindez alapján az alperesi álláspont szerint az elsőfokú hatóság helyesen értékelte az eset összes körülményét és döntése a kiskorú gyermek érdekét szolgálta, ezért azt helybenhagyta.