A Tatabányai Törvényszék P.21437/2007/15. számú határozata tag kizárása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §] Bíró: Sopovné dr. Bachmann Katalin

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI BÍRÓSÁG

mint első fokon eljáró bíróság

9.P.21.437/2007/15.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság mint első fokon eljáró bíróság a dr. Hajdú István Csaba (cím) ügyvéd által képviselt felperesnek,- a h.j. (cím) meghatalmazott által képviselt alperes ellen tag kizárására irányuló határozat megváltoztatása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmének helyt ad. Ehhez képest megállapítja, hogy az alperes intézőbizottsága 2007. október 31-én kelt ... számú IB. határozata é r v é n y t e l e n .

A felperes másodlagos kereseti kérelmet e l u t a s í t j a .

Arra kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 35.000,- Ft (azaz Harmincötezer forint) + 20 % ÁFA, - mindösszesen bruttó 42.000,- Ft (azaz Negyvenkettőezer forint) részperköltséget.

Kimondja, hogy az ezt meghaladóan felmerült perköltségét a felperes maga viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 (Tizenöt) nap alatt van helye fellebbezésnek. A fellebbezést a Győri Ítélőtáblához címzetten, de a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságnál kell hét azonos példányban előterjeszteni.

Tájékoztatja a feleket, hogy amennyiben a fellebbezés kizárólag a perköltségre, az illetékre, a kamatra, a teljesítési határidőre, illetőleg az ítélet indokolása ellen irányul, - úgy az Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el. A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálásának van helye akkor is, ha azt a felek kérik.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban fellebbezést, - csatlakozó fellebbezést - benyújtó fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a keresetlevél, annak mellékletei, az alperes ellenkérelme, a becsatolt okirati bizonyítékok, a felperes személyes előadása, a felek képviselőinek a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az alperes mint társadalmi szervezet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon bejegyzett társadalmi szervezet. A felperes a vadászjogosultsággal érintett perbeli térségben egyetlen egy külterületi földingatlannal rendelkezik, amelynek a felperes részben tulajdonosa. Ugyanakkor a térségben leánya és fia is jelentős földterülettel rendelkeznek. A felperes haszonbérletében földterület nincs.

A felperes 2007. május hónapban bejelentette az alpereshez a belépési szándékát. Az alperes a felperest a 2007. május 16-i levelében értesítette arról, hogy amennyiben az oda mellékelt nyilatkozatot kitölti és annak 1-7. pontjával bezárólag írt feltételeinek megfelel, - akkor az alperesi társadalmi szervezetbe történő felvételére sor kerülhet. Ezek a feltételek a következők voltak: érvényes fegyvertartási engedéllyel való rendelkezés és ennek hiteles másolatként való csatolása, a vadászat gyakorlására, a jogszabályokban és az alperes alapszabályában, továbbá az alperes egyéb szabályzataiban előírt rendelkezéseknek kötelező erejű elfogadása, megállapodás kötése az alperesi társadalmi szervezettel a vadkár átalány összegéről, illetve megállapodás kötése a saját tulajdonú föld vadkárával kapcsolatban, - amely megállapodás 2017. február 28-ig tartana, a haszonbérben lévő földek esetében az előhaszonbérlet biztosítása az alperes részére, a külterületi földtulajdonjog igazolása, érvényes vadászjeggyel való rendelkezés, kaució befizetésének az igazolása.

A felperes a fenti feltételeket tartalmazó nyilatkozatot áttekintette és az ott írtakat a maga részéről teljesíthetőnek tartotta. Ekként azt aláírta és az alperesnek elpostázta. A fenti feltételek igazolását részben a tag felvétele előtt, részben a tagként való felvételét követően igazolta. Az alperes 2007. szeptember 28-án közgyűlést tartott és ennek során a közgyűlés meghozta a ... szám alatti határozatát. A határozat azt tartalmazza, hogy a felperest az alperesi egyesület a tagjai sorába felvette. Erről az alperes a felperest a 2007. október 1-jén kelt levelében értesítette.

A fent hivatkozott levél tartalma a következő volt:

"Tisztelt Vadásztársam! Az egyesület közgyűlése ... (09.28.) számú határozatával felvette önt a tagjai sorába, mivel az alapszabály szerint valamennyi feltételnek megfelel. Egyéni jogosultságú vadászati körzet kialakítására beadott kérelmét a tagság a szükséges arányban nem támogatta, így erre most nincs lehetőség. Kérem az aláírt megállapodást postafordultával az egyesület címére visszaküldeni szíveskedjék. Felvételéhez gratulálok, a szükséges alapdokumentumokat eljuttatom önnek. Egyben kívánok szép vadászsikereket, jó egészséget."

A felperesnek elküldött megállapodás-tervezet többek között a következőket tartalmazta: A megállapodás-tervezet 4. pontja akként rendelkezett, hogy "az egyesület a jelen megállapodás tárgyát képező vadászterületen a tulajdonos és az egyenes ági rokonai tulajdonában, használatában, haszonélvezetében lévő mezőgazdasági terület után vadkár átalányt fizet, melynek az összege 2007. évben mezőgazdasági művelési terület után 1.000,- Ft/ha/év, rét művelésű terület után 500,- Ft/ha/év. A díj fizetése a tulajdonos által készített helyrajzi szám szerinti nyilvántartás alapján történik minden tárgyi év november 1. és 15. között. A nyilvántartás helyességének a felelőssége minden következménnyel együtt a tulajdonost terheli. Annak érdekében, hogy a díj értékálló legyen, - a felek megállapodnak abban, hogy a díj összegét évente a KSH által közzétett fogyasztói árindex mértékével, vagy közös megegyezés szerint emelik."

Az alperes vadgazdálkodással foglalkozik. E tevékenységi köréből adódik az a körülmény, hogy a környékbeli ingatlanokon a gazdálkodása alatt álló ingatlanok vadkárt okoznak, illetve okozhatnak. Az alperes az ebből fakadó kártérítési kötelezettségét minimalizálni kívánja, ezért a tagok az egyesület irányába az alapszabály II. fejezet 3. § 2. pont 2/4. és 2/4/1. alatt jelölt rendelkezései szerint a vadkár tekintetében megállapodás kötésére kötelezettek. Az alapszabály felhívott rendelkezései ezt a szerződéskötési kötelezettséget kizárólag a tagra terheli a saját tulajdonú föld vonatkozásában, mint tagsági jogviszony alapítási, illetve fenntartási feltételt.

A felperes a fentebb hivatkozott megállapodástervezetet, - kifogásolva annak a 4. pontjában írtakat, - nem írta alá. Ennek oka az volt, hogy a felperes kizárólag a saját földterülete tekintetében kívánta vállalni az alapszabályban előírt kötelezettséget, nem vállalhatta ezt a leszármazói tulajdonát képező földterületeket érintően. Ezt az alperes elnökével közölte és ezt követően a felek között több levélváltás is volt. Az alperes mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy a felperes az alperes által elkészített megállapodás-tervezetet változtatás nélkül aláírja, a felperes azonban továbbra sem vállalta, hogy a leszármazói tulajdonát képező földterületek vonatkozásában bármilyen jognyilatkozatot tegyen.

Ilyen előzmények után az alperes intézőbizottsága 2007. október 31-én ... szám alatti döntést hozta. Ennek tartalma a következő volt: