A Győri Ítélőtábla Pf.20304/2008/3. számú határozata tag kizárása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 123. §, 253. §] Bírók: Havasiné dr. Orbán Mária, Maurer Ádám, Világi Erzsébet

Győri Ítélőtábla

Pf.III.20.304/2008/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az ítélőtábla a Hajdú Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Hajdú István Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Martin Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Martin Mihály ügyvéd által képviselt alperes ellen tag kizárására irányuló határozat megváltoztatása iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2008. május 29. napján kelt 9.P.21.437/2007/15. számú ítéletével szemben, az alperes által 16. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

Í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes intézőbizottsága 2007. október 31-én kelt .... számú IB határozatát megsemmisíti.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.000 /Tizenkettőezer/ Ft másodfokú perköltséget.

A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes intézőbizottságának a 2007. október 31-én kelt .... számú IB határozata érvénytelen.

A felperesnek azt a Pp. 123. § 2. fordulatára alapított, másodlagos kereseti kérelemként előterjesztett igényét, hogy a bíróság állapítsa meg az intézőbizottság 2007. október 31-én kelt azon megállapításának felperessel szembeni hatálytalanságát, hogy a felperes nem vált az alperesi vadásztársaság tagjává, elutasította.

Megállapította, hogy a felperest a 2007. szeptember 28-án megtartott közgyűlés a tagok sorába felvette, erről őt az elnök október 1-én kelt levélben értesítette. A felperes a tagfelvételhez szükséges valamennyi feltételt teljesítette, csupán azt a megállapodás-tervezetet nem írta alá, amelyben arra is kötelezettséget kellett volna vállalnia, hogy a földtulajdonnal rendelkező leszármazói nevében is megállapodást köt a vadkár átalányról. Következtetése szerint a felperes a vadásztársaság tagjává vált, ezért a továbbiakban azt vizsgálta, hogy az intézőbizottság az alapszabálynak megfelelően járt-e el akkor, amikor a felperest törölte a tagok sorából. Az alperes által a törlés okaiként megjelölt egyik körülmény, nevezetesen, hogy a felperes nem nyilatkozott az előhaszonbérlet alperes részére való biztosításáról, azért nem fogadható el, mert a felperesnek nincs olyan földterülete, amelyet haszonbérletbe adott, vagy haszonbérletbe kívánt volna adni. Így e kérdésben nyilatkoznia nem kellett. A megállapodás-tervezet aláírásának megtagadása pedig azért volt jogszerű, mert annak 4. pontja - a leszármazók tulajdonában álló földterületre vonatkozó vadkár-átalány fizetési kötelezettség - ellentétes az alapszabállyal, amely akként szól, hogy "az egyesület tagja lehet, aki megállapodást köt az egyesülettel az egyesület vadászterületén levő saját tulajdonú föld vadkárával kapcsolatban". Helyeselte a felperes álláspontját, amelyben kifejtette, hogy a leszármazói tulajdonát képező ingatlanok tekintetében nem tehet jognyilatkozatot. Az irányadó joggyakorlatra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a társadalmi szervezet a törvényi keretek között maga határozza meg működésének szabályait és e szabályok megsértésének következményeit. A szervezet autonómiája körébe tartozik annak meghatározása, hogy milyen feltételek mellett teszi lehetővé a tagként való felvételt, s az ilyen korlátozó feltétel nem sérti az egyén egyesülési jogát.

A felperes az alapszabályba ütköző megállapodás-tervezet aláírását jogszerűen tagadta meg, ez pedig tagsági viszonya megszűnéséhez nem vezethetett. Ezért a megyei bíróság megállapította, hogy az intézőbizottság határozata érvénytelen. Az ítéleti döntés jogalapjaként az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (Etv.) 10. § (1) bekezdését hívta fel.

Az előbbiek szerinti kereseti kérelemnek történő helytadásra tekintettel a hatálytalanság megállapítása iránti keresetet elutasította. A perköltség viseléséről a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján döntött.

Az ítélet keresetnek helyt adó rendelkezése ellen, annak megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérve az alperes fellebbezett. Fenntartotta azt a jogi álláspontját, hogy a felperesnek nem keletkezett tagsági jogviszonya. Ennélfogva, ha és amennyiben az IB határozat megsemmisítésre kerül, annak nem lehet következménye az a jogi helyzet (tagsági viszony megléte), amelyre az elsőfokú határozat indokolása utal. A bíróság mintegy mérlegeléssel állapította meg a tagsági feltételek meglétét, ellentétesen azzal az alapszabállyal, amely a tagfelvételnek egy viszonylag bonyolult rendjét szabályozza. Ezáltal beavatkozik az egyesület belső életébe, működési rendjébe. A felperes a tagfelvétel valamennyi feltételét nem teljesítette, ezért tagsági viszonya nem tekinthető létrejöttnek.

A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.

Az ítélőtábla az alperes fellebbezését alaptalannak ítélte.

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (Etv.) 1. §-a értelmében az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.

A 3. § (1) bekezdése akként szól, hogy a társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

A 6. § (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.